| Az állattenyésztés helyzete és fejlődése |
|
| Az állattenyésztésünk helye az élelmiszer-gazdaságban |
15 |
| Az ágazat részesedése a termelésből |
15 |
| A fejlődés arányai |
19 |
| A szarvasmarha-tenyésztés |
21 |
| A sertéstenyésztés |
24 |
| A juhászat |
26 |
| A kisállattenyésztés |
27 |
| Irányzatok állattenysztésünk fejlesztésében |
|
| A fejlesztés általános tendenciái |
28 |
| A szarvasmarha-tenyésztés irányvonalai |
28 |
| A szarvasmarha-állomány szakosítása |
29 |
| A juhászat kilátásai |
34 |
| A lótenyésztésről |
35 |
| A sertéstenyésztés helyzete és távlatai |
36 |
| A kisállattenyésztés alakulása |
38 |
| A halászatról |
40 |
| A műszaki fejlesztés kölcsönhatása az állattartásban |
|
| Gazdaságtani megfontolások |
43 |
| A műszaki fejlesztés fogalma |
43 |
| A műszaki fejlesztés gazdasági jellemzői |
44 |
| Az élőmunka helyettesítését befolyásoló tényezők |
46 |
| Árak és bérek |
46 |
| A mezőgazdasági munkaerő mozgása |
47 |
| Belső tényezők |
48 |
| A gazdaságosság értékelése |
49 |
| A munkatermelékenység számbavétele |
50 |
| A beruházás gazdaságosságának számítása |
53 |
| A mutatók kapcsolata |
56 |
| A műszaki fejlesztés tényezőinek összehangolása |
60 |
| Biológiai tényezők |
61 |
| Kemizálás az állattenyésztésben |
62 |
| Vegyszerek használata |
62 |
| Műanyagok felhasználása |
66 |
| Technikai tényezők |
67 |
| A tartásrendszerek korszerűsítése |
67 |
| A tartásrendszerek ökonómai megítélse |
71 |
| Egyéni munkamegosztás |
74 |
| A szervezési eljárások hatása |
75 |
| Gazdasági munkamegosztás |
77 |
| Szakosodás és együttműködés |
78 |
| Emberi tényezők |
79 |
| Ergonómiai megfontolások |
79 |
| Fizikai és szellemi munka |
81 |
| A szaktudás mint termelőerő |
82 |
| A gépesítés helye a műszaki fejlesztésben |
85 |
| Az egyedi géptől a géprendszerig |
85 |
| A használatos elnevezések |
87 |
| A hazai mezőgazdasági géprendszer |
88 |
| Az állattartás technikai eszközei |
90 |
| Gépek és berendezések |
90 |
| A takarmány tartósítása és tárolása |
90 |
| Istállógépek |
91 |
| Takarmánykiosztás és itatás |
91 |
| Kitrágyázás |
95 |
| Építmények |
95 |
| Az épület és a technológia kapcsolata |
95 |
| A technológiai állategészségügyi vontakozásai |
97 |
| A technológiai beilleszkedése az üzembe |
102 |
| A műszaki fejlesztés feladatai |
103 |
| Általános feladatok |
103 |
| A takarmánytermesztés és a takarmányelőkészítés fejlesztése |
104 |
| A tartástechnológiák fejlesztése |
105 |
| Fejlesztési törekvések az Egyesült Államokban |
108 |
| Általános benyomások |
108 |
| Szarvasmarha |
108 |
| Sertés |
110 |
| Juh |
110 |
| Baromfi |
111 |
| Újabb tapasztalatok |
111 |
| Az állattartás technológiái és géprendszerei |
|
| A szarvasmarha-ágazat |
115 |
| Az ágazat helyzete |
115 |
| A tartástechnológia alakulása |
116 |
| Tehenészeti telepek |
118 |
| Itatásos borjúnevelők |
119 |
| Növendéküsző- és hízómarha-telepek |
119 |
| A fejlesztés irányelvei |
120 |
| Tej hasznosítású tehenészeti telepek |
120 |
| Hús hasznosítású tehenészeti telepek |
121 |
| Borjúnevelő épületek |
121 |
| Üszőnevelő és bikahizlaló épületek |
122 |
| Figyelembe vehető koncepciók |
123 |
| Üzemi modellek |
125 |
| Üzemi modell a kettős hasznosítású szarvasmarha-állományhoz |
125 |
| Üzemi modell a hús-tej típusú szarvasmarha-állomány tartására |
132 |
| Üzemi modell a tejtermelő szarvasmarha-állományhoz |
138 |
| Üzemi modell a hústermelő szarvasmarha-állományhoz |
143 |
| Az üzemi modellek összehasonlító értékelése |
147 |
| Üzemi példák |
150 |
| Az Alagi Állami Tangazdaság tehenészete |
150 |
| A Lajta-Hansági Állami Gazdaság tehenészte |
157 |
| A Balatonszabadi November 7 Termelőszövetkezet szarvasmarha-tartása |
161 |
| Egyéb számítások |
162 |
| A sertés-ágazata |
164 |
| A sertéstartási technológiák kialakulása |
164 |
| A teleprendszerek jellemzése |
165 |
| Az ágazati teleprendszer |
165 |
| A Gi-Gi-teleprendszer |
167 |
| A Lohmann-teleprendszer |
168 |
| A MEZŐPANEL-telep |
169 |
| Az AGROKOMPLEX-telep |
170 |
| A sertéstartási rendszerek értékelése |
174 |
| A juh ágazat |
176 |
| A Bábolnai Állami Gazdasági juhászata |
177 |
| A Hortobágyi Állami Gazdaság juhászata |
181 |
| A két gazdaság juhászatának egybevetése |
187 |
| A Hőgyészi Állami Gazdasági juhászati telepe |
187 |
| Üzemi modell |
190 |
| A baromfi-ágazat |
197 |
| A tyúktartás |
197 |
| A tyúktartás bábolnai rendszere |
197 |
| Országos költségadatok |
201 |
| A lúdtartás |
202 |
| Törzslúdtartás |
203 |
| Növendéknevelés |
205 |
| Végtermék-előállítás |
208 |
| Májliba-hizlalás |
209 |
| Az ágazat termelési mutatói |
211 |
| A pulykatartás |
212 |
| A Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet tartási rendszere |
212 |
| A pulykatartás gazdaságossága a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben |
218 |
| A kacsatartás |
220 |
| A pecsenyekacsa-előállítás technológiája |
221 |
| A húsnyúl-ágazat |
222 |
| A Bikali Állami Gazdasági tartásrendszere |
222 |
| Halászat |
232 |
| A halászat gépesítése |
232 |
| Fejlesztési törekvések |
232 |
| Elméleti alapok |
233 |
| A technológia vázlata |
234 |
| Néhány műszaki adat |
235 |
| Gépek, berendezések |
236 |
| A hazai tógazdaság alakulása |
236 |
| Természetesvízi haltermelés |
237 |
| Tógazdasági haltermelés |
239 |
| A halászat gépesítésnek fő területei |
240 |
| A gépesítés helyzete |
240 |
| Irodalom |
243 |
| Névmutató |
245 |
| Tárgymutató |
247 |