Az állattenyésztés helyzete és fejlődése |
|
Az állattenyésztésünk helye az élelmiszer-gazdaságban |
15 |
Az ágazat részesedése a termelésből |
15 |
A fejlődés arányai |
19 |
A szarvasmarha-tenyésztés |
21 |
A sertéstenyésztés |
24 |
A juhászat |
26 |
A kisállattenyésztés |
27 |
Irányzatok állattenysztésünk fejlesztésében |
|
A fejlesztés általános tendenciái |
28 |
A szarvasmarha-tenyésztés irányvonalai |
28 |
A szarvasmarha-állomány szakosítása |
29 |
A juhászat kilátásai |
34 |
A lótenyésztésről |
35 |
A sertéstenyésztés helyzete és távlatai |
36 |
A kisállattenyésztés alakulása |
38 |
A halászatról |
40 |
A műszaki fejlesztés kölcsönhatása az állattartásban |
|
Gazdaságtani megfontolások |
43 |
A műszaki fejlesztés fogalma |
43 |
A műszaki fejlesztés gazdasági jellemzői |
44 |
Az élőmunka helyettesítését befolyásoló tényezők |
46 |
Árak és bérek |
46 |
A mezőgazdasági munkaerő mozgása |
47 |
Belső tényezők |
48 |
A gazdaságosság értékelése |
49 |
A munkatermelékenység számbavétele |
50 |
A beruházás gazdaságosságának számítása |
53 |
A mutatók kapcsolata |
56 |
A műszaki fejlesztés tényezőinek összehangolása |
60 |
Biológiai tényezők |
61 |
Kemizálás az állattenyésztésben |
62 |
Vegyszerek használata |
62 |
Műanyagok felhasználása |
66 |
Technikai tényezők |
67 |
A tartásrendszerek korszerűsítése |
67 |
A tartásrendszerek ökonómai megítélse |
71 |
Egyéni munkamegosztás |
74 |
A szervezési eljárások hatása |
75 |
Gazdasági munkamegosztás |
77 |
Szakosodás és együttműködés |
78 |
Emberi tényezők |
79 |
Ergonómiai megfontolások |
79 |
Fizikai és szellemi munka |
81 |
A szaktudás mint termelőerő |
82 |
A gépesítés helye a műszaki fejlesztésben |
85 |
Az egyedi géptől a géprendszerig |
85 |
A használatos elnevezések |
87 |
A hazai mezőgazdasági géprendszer |
88 |
Az állattartás technikai eszközei |
90 |
Gépek és berendezések |
90 |
A takarmány tartósítása és tárolása |
90 |
Istállógépek |
91 |
Takarmánykiosztás és itatás |
91 |
Kitrágyázás |
95 |
Építmények |
95 |
Az épület és a technológia kapcsolata |
95 |
A technológiai állategészségügyi vontakozásai |
97 |
A technológiai beilleszkedése az üzembe |
102 |
A műszaki fejlesztés feladatai |
103 |
Általános feladatok |
103 |
A takarmánytermesztés és a takarmányelőkészítés fejlesztése |
104 |
A tartástechnológiák fejlesztése |
105 |
Fejlesztési törekvések az Egyesült Államokban |
108 |
Általános benyomások |
108 |
Szarvasmarha |
108 |
Sertés |
110 |
Juh |
110 |
Baromfi |
111 |
Újabb tapasztalatok |
111 |
Az állattartás technológiái és géprendszerei |
|
A szarvasmarha-ágazat |
115 |
Az ágazat helyzete |
115 |
A tartástechnológia alakulása |
116 |
Tehenészeti telepek |
118 |
Itatásos borjúnevelők |
119 |
Növendéküsző- és hízómarha-telepek |
119 |
A fejlesztés irányelvei |
120 |
Tej hasznosítású tehenészeti telepek |
120 |
Hús hasznosítású tehenészeti telepek |
121 |
Borjúnevelő épületek |
121 |
Üszőnevelő és bikahizlaló épületek |
122 |
Figyelembe vehető koncepciók |
123 |
Üzemi modellek |
125 |
Üzemi modell a kettős hasznosítású szarvasmarha-állományhoz |
125 |
Üzemi modell a hús-tej típusú szarvasmarha-állomány tartására |
132 |
Üzemi modell a tejtermelő szarvasmarha-állományhoz |
138 |
Üzemi modell a hústermelő szarvasmarha-állományhoz |
143 |
Az üzemi modellek összehasonlító értékelése |
147 |
Üzemi példák |
150 |
Az Alagi Állami Tangazdaság tehenészete |
150 |
A Lajta-Hansági Állami Gazdaság tehenészte |
157 |
A Balatonszabadi November 7 Termelőszövetkezet szarvasmarha-tartása |
161 |
Egyéb számítások |
162 |
A sertés-ágazata |
164 |
A sertéstartási technológiák kialakulása |
164 |
A teleprendszerek jellemzése |
165 |
Az ágazati teleprendszer |
165 |
A Gi-Gi-teleprendszer |
167 |
A Lohmann-teleprendszer |
168 |
A MEZŐPANEL-telep |
169 |
Az AGROKOMPLEX-telep |
170 |
A sertéstartási rendszerek értékelése |
174 |
A juh ágazat |
176 |
A Bábolnai Állami Gazdasági juhászata |
177 |
A Hortobágyi Állami Gazdaság juhászata |
181 |
A két gazdaság juhászatának egybevetése |
187 |
A Hőgyészi Állami Gazdasági juhászati telepe |
187 |
Üzemi modell |
190 |
A baromfi-ágazat |
197 |
A tyúktartás |
197 |
A tyúktartás bábolnai rendszere |
197 |
Országos költségadatok |
201 |
A lúdtartás |
202 |
Törzslúdtartás |
203 |
Növendéknevelés |
205 |
Végtermék-előállítás |
208 |
Májliba-hizlalás |
209 |
Az ágazat termelési mutatói |
211 |
A pulykatartás |
212 |
A Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet tartási rendszere |
212 |
A pulykatartás gazdaságossága a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben |
218 |
A kacsatartás |
220 |
A pecsenyekacsa-előállítás technológiája |
221 |
A húsnyúl-ágazat |
222 |
A Bikali Állami Gazdasági tartásrendszere |
222 |
Halászat |
232 |
A halászat gépesítése |
232 |
Fejlesztési törekvések |
232 |
Elméleti alapok |
233 |
A technológia vázlata |
234 |
Néhány műszaki adat |
235 |
Gépek, berendezések |
236 |
A hazai tógazdaság alakulása |
236 |
Természetesvízi haltermelés |
237 |
Tógazdasági haltermelés |
239 |
A halászat gépesítésnek fő területei |
240 |
A gépesítés helyzete |
240 |
Irodalom |
243 |
Névmutató |
245 |
Tárgymutató |
247 |