I. KÖTET |
|
Előszó |
5 |
Matematikai és mértani alapismeretek |
11 |
Számtani alapok |
11 |
Számtani műveletek |
14 |
Gyakorlati feladatok számtan alapműveletekre |
18 |
Magasabb fokú számtani műveletek |
22 |
Algebrai ismeretek (Betűszámtan) |
26 |
Algebrai alapfogalmak |
26 |
Műveletek algebrai kifejezésekkel |
27 |
Algebrai egyenletek |
30 |
Másodfokú egyenletek |
35 |
Függvénytani ismeretek |
38 |
Függvénytani alapfogalmak |
38 |
A függvény általánosítása |
42 |
A logaritmus fogalma |
47 |
A zsámok normál alakja |
47 |
Exponenciális függvények |
48 |
A logaritmustáblázat |
50 |
Logaritmus azonosságok |
56 |
A logaritmus azonosságainak felhasználása a számolásban |
57 |
A logaritmusfüggvény |
58 |
A logarléc elve, és használata |
60 |
Számsorozatok |
66 |
A számsorozatok fogalma |
66 |
Számtani sorozat |
67 |
Mértani sorozat |
69 |
Mértani ismeretek |
71 |
Mértani alapfogalmak |
71 |
Síkmértan |
77 |
Mértani hely segítségével meghatározható síkbeli alakzatok |
80 |
Térmértan |
87 |
Számpéldák a mértani ismeretek témakörhöz |
93 |
Szögfüggvények |
96 |
Szögfüggvények általánosítása |
106 |
Összefüggések egy szög különböző szögfüggvényei között |
108 |
Összefüggések két szög szögfüggvényei között |
109 |
Szögfüggvények használata derékszögű háromszög megoldására visszavezethető feladatokban |
110 |
Trigonometria |
111 |
Feladatok a trigonometria fejezethez |
112 |
Szögfüggvények ábrázolása |
114 |
Géprajz |
116 |
Bevezetés |
116 |
A szabványok szerepe, jelentősége |
116 |
A rajzszerek és rajzeszközök használata |
118 |
A rajzlap méretei és hajtogatása |
120 |
Vázolás, szerkesztés |
121 |
A géprajzban használt betűk és számok |
123 |
Feliratmezők és elhelyezésük |
125 |
Méretarányok |
126 |
Vonalfajták és vonalvastagságok |
127 |
A műszaki ábrázolás módjai |
130 |
Az axonometrikus ábrázolás |
130 |
Kétméretű (dimetrikus) axonometria |
131 |
Ábrázolás képsíkokban |
132 |
Az ábrázolás géprajzi módszerei |
133 |
Ábrázolás metszetben |
134 |
Szelvények rajzolása |
139 |
Görbe felületek és vonalak ábrázolása |
141 |
Eltérések, különleges ábrázolások |
142 |
Méretek megadása |
143 |
Egyszerűsített méretmegadások |
149 |
A mérethálózat felépítése |
151 |
Jelképes ábrázolások |
153 |
Csavarmenet és csavar ábrázolása |
153 |
Fogazat ábrázolása |
159 |
Rugók ábrázolása |
160 |
A hegesztések ábrázolása |
163 |
A felületi érdesség |
164 |
A felületi minőség fogalma, osztályozása |
164 |
A felületi érdesség jelölése (MSZ 15) |
167 |
Az alkatrészek tűrése és illesztése |
171 |
A tűrés fogalma, szerepe |
171 |
Tűréstechnikai számítások |
173 |
Az ISO tűrésrendszer |
174 |
Az ISO illesztési rendszer |
177 |
Tűrések és illesztések megadása a rajzokon |
183 |
Ipari mérések |
187 |
A mérés fogalma és szerepe a gépiparban |
187 |
A hosszmérés módszerei |
187 |
Szögmérés |
192 |
Idomszerek |
193 |
Az érdesség mérése |
195 |
Mechanika és fizika |
197 |
Mechanikai és fizikai alapok |
197 |
Statika |
197 |
Az erő fogalma és tulajdonságai |
197 |
Erőrendszerek. Az erőrendszer eredője |
198 |
Nyomaték, erőpár |
199 |
A statika alaptételei |
200 |
Statikai egyensúly feltételei |
202 |
Síkbeli erőrendszerek |
203 |
Síkbeli erőrendszer vizsgálatára visszavezethető gyakorlati feladatok |
212 |
Súrlódások |
234 |
Szilárdságtan |
240 |
Húzás |
241 |
Nyomás |
250 |
Hajlítás |
251 |
Nyírás |
263 |
Csavarás |
265 |
Kihajlás |
268 |
Össztettt igénybevételelk |
271 |
Különleges méretezési esetek |
275 |
Kinematika |
278 |
Pont kinematikája |
278 |
A merev test kinematikája |
284 |
Kinetika |
287 |
Az anyagpont kinetikája |
287 |
Energetikai alapfogalmak |
294 |
Szabad- és kényszermozgások |
301 |
A pontrendszer kinetikája |
305 |
A merev test kinetikája |
306 |
Merev test forgási energiája, munka és perdülettétel. Síkmozgás energiája |
310 |
Súlyponti, fő-, tehetetlenségi, szabad-, és biztostengely |
312 |
Ütközés |
313 |
Erőátviteli eszközök |
316 |
Periodikus mozgások |
327 |
Ingamozgások |
331 |
Folyadékok és légneműek mechanikája |
333 |
Hidrosztatika |
333 |
Alapfogalmak |
333 |
Archimédesz-törvénye |
337 |
Hidrokinetika |
338 |
Folyadékenergiák és folyadékmagasságok |
338 |
A folyadékmennyiség számítása |
340 |
Csővezetékben áramló folyadék |
341 |
Áramló folyadék összenergiatartalma Bernoulli-törvénye |
343 |
Az impulzustétel alkalmazása folyadékoknál |
343 |
A folyadékok mechanikájának gyakorlati alkalmazásai |
346 |
Légneműek mechnaikája |
352 |
Aerosztatika |
352 |
Aerokinetika. Gázok áramlása csővezetékben |
353 |
Áramlástechnikai elven működő berendezések |
354 |
Hőtan |
361 |
Alapfogalmak |
361 |
A hő terjedése |
372 |
Termodinamika |
375 |
Szilárd testek hosszváltozása |
375 |
Folyadékok hőtágulása |
377 |
Ideális gázok |
378 |
Egyetemes gáztörvény |
381 |
A termodinamika első főtétele |
383 |
Adiabatikus állapotváltozás |
386 |
A termodinamika második főtétele |
388 |
A gőzképződés folyamata |
390 |
Az égés |
392 |
Hőerőgépek |
396 |
Gőzgépek |
396 |
Gőzturbinák |
401 |
Belsőégésű motorok |
405 |
Gáztubinák |
412 |
II. KÖTET |
|
Gépelemek |
11 |
Kötőgépelemek és kötések |
11 |
Szegecskötések |
13 |
Hegesztett kötések |
16 |
Túlfedéses kötés, zsugorkötés |
22 |
Ragasztott kötések |
23 |
Csavarkötések |
24 |
Ék- és reteszkötések |
37 |
Tengelyek |
40 |
Tengelykapcsolók |
44 |
Merev kapcsolók |
44 |
Mozgékony kapcsolók |
46 |
Rugalmas kapcsolók |
47 |
Hajlékony kapcsolók |
49 |
Oldható kapcsolók |
50 |
Súrlódó kapcsolók |
51 |
Siklócsapágyak |
53 |
Gördülőcsapágyak |
62 |
Gördülőcsapágyak méretezése |
65 |
Beépítés és kiszerelés |
71 |
Végtelenített hajtások |
75 |
Laposszíjhajtások |
75 |
Ékszíjhajtások |
87 |
Lánchajtások |
92 |
Kötélhajtások |
100 |
Dörzshajtások |
105 |
Fogaskerékhajtás |
108 |
Alapfogalmak |
110 |
A hengeres hajtás méretezése |
114 |
A ferdefogazás |
115 |
Kúpos hajtások |
117 |
A csigahajtás |
117 |
Rugók |
122 |
Húzásra és nyomásra igénybe vett rugók |
122 |
Hajlításra terhelt rugók |
124 |
Csavarásra igénybe vett rugók |
127 |
Gumirugók |
129 |
Csövek és csőszerelvények |
131 |
Csövek |
132 |
Csővezetékek méretezése |
133 |
Öntöttvascsövek és csőkötések |
134 |
Acélcsövek és csőkötések |
135 |
Alumíniumcsövek és kötésük |
142 |
Ólomcsövek és kötésük |
143 |
Rézcsövek és kötésük |
143 |
Villamosságtani alapok |
145 |
Gépipari üzemek villamos hálózata |
145 |
Elektrosztatikus villamosság |
146 |
Egyenáramú áramkör |
148 |
Az áramkör jellemzői |
148 |
Ohm Törvénye |
155 |
A villamos munka és a teljesítmény |
156 |
Kirchhoff törvényei |
157 |
Vezeték- keresztmetszet meghatározása |
159 |
Egyenáramú áramforrások |
164 |
Egynáramú generátorok |
164 |
Akkumulátorok |
173 |
Galvánelemek |
174 |
Az áram hőhatása |
175 |
Az áram vegyi hatása |
176 |
Az egyenáramú villamos mennyiségek mérése |
180 |
Az áram mérése |
180 |
A feszültség mérése |
182 |
A teljesítmény mérése |
185 |
Mágnesesség |
186 |
Állandó mágnesek |
187 |
Elektromágnesesség |
189 |
A mágneses tér jellemzői |
191 |
Elektromágneses indukció |
197 |
Váltakozóáramok |
206 |
Váltakozóáram előállítása és jellemzői |
206 |
Egyfázisú váltakozóáram |
211 |
Háromfázisú váltakozóáram |
224 |
Egyenirányítók |
231 |
A villamos energia az iparban |
235 |
Egyenáramú motorok |
235 |
Transzformátorok |
237 |
Váltakozóáramú motorok |
238 |
Érintésvédelem |
241 |
Érintésvédelmi előírások |
244 |
Szerkezeti anyagok |
247 |
Tiszta fémek és ötvözetek tulajdonságai és vizsgálatuk |
247 |
Fémek fontosabb tulajdonságai |
247 |
Anyagvizsgálat |
252 |
Fémek kristályos szerkezete |
270 |
Egyensúlyi diagramok (állapotábrák) |
274 |
Vas-, szénötvözet egyensúlyi diagramja |
278 |
A vas és ötvözetei |
283 |
Acélok |
283 |
Vas- és acélöntények |
291 |
Réz és ötvözetei |
295 |
Az alumínium és ötvözetei |
297 |
Csapágyfémek |
299 |
Egyéb fémek |
300 |
Kenőanyagok |
303 |
Műanyagok |
310 |
A gumi |
313 |
Hőszigetelő anyagok |
314 |
Tömítőanyagok |
316 |
Egyéb anyagok |
316 |
Fa |
318 |
Vas - és acélgyártás |
321 |
Nyersvasgyártás |
321 |
Acélgyártás |
327 |
A korrózió oka és keletkezése |
335 |
Nemfémes bevonatok készítése |
342 |
Fémes bevonatok készítése |
348 |
Inhibitorok alkalmazása |
356 |
Környezetvédelem |
357 |
Irodalom |
363 |
SI-útmutató |
365 |
Tárgymutató |
391 |