Világnézeti tanulmány.
„Természeti csapások, háborúk, éhínségek és járványok eddig is voltak, gyakorlatilag végigkísérték az emberiség történelmét. Honnan tudhatjuk, hogy a napjainkban zajló és eljövendő katasztrófák valóban az »idők jelei«? Ennek eldöntéséhez az egyes eseményeket nem önmagukban, egymástól elszigetelten, hanem összességükben, a belátható időn (néhány évtized, legfeljebb egy évszázad) belül lezajló, hasonló horderejű eseményekkel összefüggésben kell szemlélnünk. »Mai felfogás szerint nem lehet történeti egymásutánról beszélni, mert ezek csak azt a folyamatot jelzik, illetve olyan eseményeket jeleznek, amelyek a történelem során az Egyház sorsát kísérni fogják« Tehát nem az egyes rendkívüli események, hanem azok meghatározott, egy irányba mutató láncolata az, ami számunkra az üzenetet, a figyelmeztetést hordozza. Az előadottak alapján a következő jellemzők együttes fennállása esetén feltételezhetjük, hogy esetleg apokaliptikus előjelekkel van dolgunk: számottevő népességet érintő, esetleg globális következmények; az adott jelenség gyakorisága és intenzitása a vizsgált időszakban látványosan növekszik, és/vagy a tárgyidőszak előtt nem tapasztalt, példátlan jelenségről van szó; a vizsgált jelenség más, tárgyunk szempontjából fontos események okozója (pl. az éhínségnek, járványoknak a klímaváltozás) vagy következménye (pl. a háborúknak újabb éhínségek, járványok); a tárgyidőszakban más, a fenti feltételeknek is megfelelő, a kinyilatkoztatásban megjövendölt események is megfigyelhetők (pl. természeti csapásokkal párhuzamosan politikai, társadalmi, spirituális változások).
Mindezek segítségével – az emberiség eddigi történelmét, pusztuló világunkat, hitét vesztett, öngyilkos fajunkat mintegy a végtelen felől szemlélve – talán közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük, kivel (vagy mivel) is állunk szemben, mi és miért történik velünk és világunkkal: mindennek oka és célja van."
