| Előszó |
9 |
| Mi a fény? |
11 |
| Mit jelent a fény "kettős" természete? |
11 |
| Mekkora egy részecskesugár hullámhosszúsága? |
14 |
| A rezgés, a hullám, az elektromágneses hullám fogalma |
15 |
| Mi határozza meg a fény erősségét? |
16 |
| Fénymérési mennyiségek és egységek |
18 |
| Hogyan keletkezik fény? |
20 |
| Hogyan képzeljük el az atomokat? |
20 |
| Mik az energiaszintek? |
21 |
| Hogyan jöt létre a sugárzás? |
22 |
| Atom- és molekulaszínképek |
23 |
| Milyen adatok jellemeznek egy harmonikus rezgést? |
25 |
| Mi a komplex amplitúdó? |
27 |
| Mi határozza meg egy rezgés energiáját? |
28 |
| Elektromágneses rezgés energiája |
28 |
| A mechanikus rezgés energiája |
28 |
| A villamos térerősség egységének kétféle kifejezése |
30 |
| Hogyan keletkezik a különféle fényforrások fénye? |
32 |
| A Nap |
32 |
| Az izzólámpák |
33 |
| A tűz |
34 |
| A villamos kisülések |
34 |
| Az elektrolumineszcens cella |
40 |
| A világító dióda |
41 |
| Hogyan működik a lézer? |
43 |
| Hogyan keletkezik a sarki fény? |
47 |
| A törésmutató fogalma; a fénytörés törvénye |
48 |
| Miért halad lassabban a fény valamely anyagban, mint vákuumban? |
50 |
| Hogyan áll elő a prizmába a színkép? |
53 |
| Sugárátvezetés prizmán; Abbe-szám |
54 |
| Mi a teljes visszaverődés és hogyan jön létre? |
57 |
| Mi az összetett fény? A "fehér" fogalma |
60 |
| Milyen lépésekből áll egy spektroszkóp tervezése? |
62 |
| Mi a Fourier-spektroszkópia? |
67 |
| Hogyan működik a Michelson-interferométer? |
68 |
| Mit értünk interferencián? |
69 |
| Az út- és fáziskülönbség |
70 |
| A nátrium kettő sárga vonalának Fourier-spektruma |
73 |
| A színképelemzés főbb műszerei |
74 |
| Hogyan működnek a diszperziós prizmák és prizmarendszerek? |
75 |
| Mit nevezünk "slír"-nek? |
77 |
| Hogyan állít elő színképet az optikai rács? |
78 |
| Mi a Fabry-Pérot-interferométer? |
78 |
| Spektrométer, spektrográf, kvantométer |
82 |
| Hogyan működik a lángfotométer? |
84 |
| Hogyan működik a spektrofotométer? |
85 |
| Az atomabszorpciós spektrofotométer |
89 |
| Vannak-e külön "hősugarak"? |
90 |
| Miért fontos természeti állandó a fénysebesség? |
91 |
| A fény és a láthtatlan optikai sugárzások eltérő jelenségei |
94 |
| Visszaverődés, törés |
94 |
| Mit nevezünk koherens szóródásnak? |
95 |
| Mit nevezünk inkoherens szóródásnak? |
98 |
| Mi a Raman-szórás? |
99 |
| Különböző sugárzások elnyelődése, hőhatása |
102 |
| Mi a rezonancia-fluoreszcencia? |
102 |
| Mi a Stokes-szabállyal leírható fluoreszcencia? |
103 |
| Mi a foszforeszcencia? |
104 |
| Hogyan működnek a képtranszformátorcsövek? |
105 |
| Fotokatódok |
106 |
| Fotoelektromos és fotokémiai hatás |
107 |
| Infravörös és látható sugárzással készült fényképek közötti különbség |
108 |
| Hogyan veri vissza és hogyan bocsátja át a klorofill az infravörös sugarakat? |
110 |
| Hogyan szóródnak az infravörös sugarak a levegőben? |
110 |
| Vízfelületek visszaverése és szórása |
111 |
| A felhők szórása |
113 |
| Hogyan hat az ultraibolya sugárzás a szemre? |
113 |
| Extraerresztrikus és terresztikus sugárzás |
114 |
| Az ultraibolya sugárzás ártalmai |
116 |
| A szem közegeinek fluoreszcenciája |
116 |
| Mi a Doppler-jelenség? |
117 |
| Hogyan jelentkezik a Doppler-jelenség nyugvó közegben? |
117 |
| Doppler-jelenség a napkorong szélein |
119 |
| Példa az akusztikai Doppler-jelenségre |
120 |
| Léteznek-e a fénysugarak? |
120 |
| A fénysugár mint absztrakció |
123 |
| Kör- és gömbhullámok, hullmáfelület |
123 |
| Miért törnek meg egy határfelületen a fénysugarak? |
125 |
| Vannak-e görbe fénysugarak? Mi a légtükrözés? |
125 |
| Vannak-e görbe fénysugarak? Mi a légtükrözés? |
126 |
| Mitől függ a visszaverődő fény mennyisége? |
126 |
| A fényvisszaverődés törvényei |
127 |
| Szabályos és szórt visszaverődés közötti különbség |
128 |
| Mi a Lambert-féle felület? |
128 |
| Hogyan függ a szóródott fény mennyisége a hullámhossztól és a szóródás szögétől? |
129 |
| Atomi szinten mi a különbség a dielektrikumok és a fémek között? |
129 |
| A dielektrikumok visszaverési tényezőjének vázlatos elmélete |
130 |
| A fémes visszaverődés |
136 |
| Mit értünk a fémek komplex törésmutatóján? |
137 |
| A Bouguer-Lambert-törvény |
138 |
| Példák a fémek reflexióképességére |
139 |
| Honnan ered a gyémánt különleges csillogása? |
142 |
| A gyémánt jellemző adatai |
142 |
| Mekkora a gyémánt felületeiről visszavert fény mennyisége? |
144 |
| Mi a különbség üveg és gyémánt között a teljes visszaverődés szempontjából? |
145 |
| A gyémánt színszórása |
146 |
| A brilliáns alakja |
147 |
| Van-e elméleti alapja a briliánsformának? |
148 |
| Hogyan mérjük a törésmutatót? |
148 |
| A refraktorméterek fajtái |
150 |
| Hogyan működik az Abbe-féle refraktorméter? |
150 |
| Mi a síkpárhuzamos lemez optikai hatása? |
154 |
| Fénysugár és képpont eltolódása |
154 |
| Az asztigmatizmus |
156 |
| Hogyan ellenőrizhetjük a síkpárhuzamosnak mondott lemez lapjainak párhuzamosságát? |
157 |
| Hogyan lehet prizmákkal megváltoztatni a fénysugarak irányát? |
158 |
| Derékszögű egyenlőszárú prizma |
158 |
| 180-fok-os sugárfordítás |
160 |
| Derékszögű hármasszöglet |
161 |
| A Porro-féle képfordító rendszerek |
162 |
| Tetőélprizma |
163 |
| Hogyan keletkezik és miért 42-fok-os szivárvány íve? |
164 |
| Lemezen visszavert és átbocsátott fény jelenségei |
166 |
| Fénysugár és lemez |
167 |
| Ablakok átlátszása |
168 |
| Képernyő és mozivászon |
169 |
| Miért kék az égbolt és miért a tenger? |
170 |
| Az ég kékje |
170 |
| A tenger színe |
172 |
| Honnan erednek a vékony hártyák színei? |
174 |
| Két hullám interferenciája |
174 |
| Reflektált rezgések fáziskülönbsége |
175 |
| Színes interferencia ék alakú lemezeken |
180 |
| Hogyan következnek egymás után az interferenciaszínek? |
181 |
| Mi a visszaverődést csökkentő T-réteg? |
182 |
| A réteg követelményei |
184 |
| Kriolitréteg példája |
185 |
| A T-réteg jelentősége |
186 |
| Hogyan működnek az interferenciás színszűrők? |
187 |
| Fabry - Pérot-szűrő áteresztése |
187 |
| Mi a sávszélesség? |
191 |
| Hogyan készülnek az optikai vékonyrétegek? |
193 |
| Mi az interferencia és a diffrakció közötti különbség és összefűggés? |
195 |
| Az interferencia fogalma |
195 |
| Koherens hullámok előállítása |
196 |
| Példák a diffrakcióra |
197 |
| Mit mond a Huygens - Fressnel-féle elv? |
201 |
| Az eredő algebrai és grafikus meghatározása |
201 |
| Az éles szélű árnyék |
204 |
| Az elemi hullám kísérleti igazolása |
204 |
| Az elemi hullámok interferenciájának kísérleti igazolása |
204 |
| Mi a diffrakció szerepe az optikai képalkotásban? |
205 |
| Milyen egyetlen pont diffrakciós képe? |
206 |
| Az egyenlő optikai úthossznak tétele |
206 |
| Egy résből kilépő elemi hullámok fázisa |
207 |
| Az elemi rezgések összegezése |
209 |
| A rés szélességének hatása |
213 |
| Diffrakció és képélesség |
213 |
| Diffrakció kör alakú nyíláson |
214 |
| Mi az Airy-féle korong? |
218 |
| Diffrakció egy lap szélén |
221 |
| Diffrakció elszórt egyforma akadályokon |
221 |
| A Babinet-elv |
223 |
| Hogyan működik az optikai rács? |
223 |
| A maximumok iránya |
223 |
| A színkép hossza |
225 |
| A maximumok nagysága különböző profilú rácsok esetében |
225 |
| Hogyan működik a Fresnel-féle zónalemez? |
235 |
| Mi az apodizáció? |
239 |
| Mi a schlieren-eljárás? |
240 |
| A fáziskontraszt eljárás lényege és magyarázata |
241 |
| Hogyan működnek az interferenciamikroszkópok? |
249 |
| Mi a poláros fény? |
251 |
| A poláros fény előállítása |
253 |
| Hogyan keletkezik a "színes polarizáció"? |
255 |
| Hogyan működnek a poláros fény felhasználó interferenciamikroszkópok? |
258 |
| A Smith-Baker mikroszkóp működése |
258 |
| Mi a Wollaston-prizma és a Savart-lemez? |
262 |
| A Nomarski-féle interferenciakontraszt berendezés |
266 |
| A Francon-okulár |
267 |
| Mi a holográfia? |
268 |
| Mi korlátozza egy fénykép információtartalmát? |
268 |
| Milyen egyetlen pont hologramja? |
269 |
| Hologram előállításának módja |
271 |
| A tárgyhullám rekonstrukciójának módja |
272 |
| A holográfia gyakorlati megoldása |
273 |
| Hologramok alkalmazási lehetőségei |
275 |
| Az emberi szem és látás néhány kérdése |
276 |
| A szem teljesítménye igen gyenge világításban |
276 |
| Miben nyilvánul meg a Purkinje-jelenség? |
279 |
| Milyennek látjuk a Napot és a Holdat? |
281 |
| Milyen hatással jár a szemtávolság megváltoztatása? |
282 |
| Milyen összefüggés található a szem önkéntelen mozgásai és a látásélesség között? |
284 |
| Mi a trikromatikus színmérés? |
287 |
| Mit értünk additív színkeverésen? |
289 |
| Hogyan jön létre a RGB alapszínrendszere? |
290 |
| Miért vezették be az XYZ alapszínrendszert? |
295 |
| Milyen színt eredményez egy folytonos spektrális eloszlású sugárzás? |
298 |
| Hogyan mérjük a színeket? |
302 |
| Irodalom |
303 |