Előszó |
9 |
Mi a fény? |
11 |
Mit jelent a fény "kettős" természete? |
11 |
Mekkora egy részecskesugár hullámhosszúsága? |
14 |
A rezgés, a hullám, az elektromágneses hullám fogalma |
15 |
Mi határozza meg a fény erősségét? |
16 |
Fénymérési mennyiségek és egységek |
18 |
Hogyan keletkezik fény? |
20 |
Hogyan képzeljük el az atomokat? |
20 |
Mik az energiaszintek? |
21 |
Hogyan jöt létre a sugárzás? |
22 |
Atom- és molekulaszínképek |
23 |
Milyen adatok jellemeznek egy harmonikus rezgést? |
25 |
Mi a komplex amplitúdó? |
27 |
Mi határozza meg egy rezgés energiáját? |
28 |
Elektromágneses rezgés energiája |
28 |
A mechanikus rezgés energiája |
28 |
A villamos térerősség egységének kétféle kifejezése |
30 |
Hogyan keletkezik a különféle fényforrások fénye? |
32 |
A Nap |
32 |
Az izzólámpák |
33 |
A tűz |
34 |
A villamos kisülések |
34 |
Az elektrolumineszcens cella |
40 |
A világító dióda |
41 |
Hogyan működik a lézer? |
43 |
Hogyan keletkezik a sarki fény? |
47 |
A törésmutató fogalma; a fénytörés törvénye |
48 |
Miért halad lassabban a fény valamely anyagban, mint vákuumban? |
50 |
Hogyan áll elő a prizmába a színkép? |
53 |
Sugárátvezetés prizmán; Abbe-szám |
54 |
Mi a teljes visszaverődés és hogyan jön létre? |
57 |
Mi az összetett fény? A "fehér" fogalma |
60 |
Milyen lépésekből áll egy spektroszkóp tervezése? |
62 |
Mi a Fourier-spektroszkópia? |
67 |
Hogyan működik a Michelson-interferométer? |
68 |
Mit értünk interferencián? |
69 |
Az út- és fáziskülönbség |
70 |
A nátrium kettő sárga vonalának Fourier-spektruma |
73 |
A színképelemzés főbb műszerei |
74 |
Hogyan működnek a diszperziós prizmák és prizmarendszerek? |
75 |
Mit nevezünk "slír"-nek? |
77 |
Hogyan állít elő színképet az optikai rács? |
78 |
Mi a Fabry-Pérot-interferométer? |
78 |
Spektrométer, spektrográf, kvantométer |
82 |
Hogyan működik a lángfotométer? |
84 |
Hogyan működik a spektrofotométer? |
85 |
Az atomabszorpciós spektrofotométer |
89 |
Vannak-e külön "hősugarak"? |
90 |
Miért fontos természeti állandó a fénysebesség? |
91 |
A fény és a láthtatlan optikai sugárzások eltérő jelenségei |
94 |
Visszaverődés, törés |
94 |
Mit nevezünk koherens szóródásnak? |
95 |
Mit nevezünk inkoherens szóródásnak? |
98 |
Mi a Raman-szórás? |
99 |
Különböző sugárzások elnyelődése, hőhatása |
102 |
Mi a rezonancia-fluoreszcencia? |
102 |
Mi a Stokes-szabállyal leírható fluoreszcencia? |
103 |
Mi a foszforeszcencia? |
104 |
Hogyan működnek a képtranszformátorcsövek? |
105 |
Fotokatódok |
106 |
Fotoelektromos és fotokémiai hatás |
107 |
Infravörös és látható sugárzással készült fényképek közötti különbség |
108 |
Hogyan veri vissza és hogyan bocsátja át a klorofill az infravörös sugarakat? |
110 |
Hogyan szóródnak az infravörös sugarak a levegőben? |
110 |
Vízfelületek visszaverése és szórása |
111 |
A felhők szórása |
113 |
Hogyan hat az ultraibolya sugárzás a szemre? |
113 |
Extraerresztrikus és terresztikus sugárzás |
114 |
Az ultraibolya sugárzás ártalmai |
116 |
A szem közegeinek fluoreszcenciája |
116 |
Mi a Doppler-jelenség? |
117 |
Hogyan jelentkezik a Doppler-jelenség nyugvó közegben? |
117 |
Doppler-jelenség a napkorong szélein |
119 |
Példa az akusztikai Doppler-jelenségre |
120 |
Léteznek-e a fénysugarak? |
120 |
A fénysugár mint absztrakció |
123 |
Kör- és gömbhullámok, hullmáfelület |
123 |
Miért törnek meg egy határfelületen a fénysugarak? |
125 |
Vannak-e görbe fénysugarak? Mi a légtükrözés? |
125 |
Vannak-e görbe fénysugarak? Mi a légtükrözés? |
126 |
Mitől függ a visszaverődő fény mennyisége? |
126 |
A fényvisszaverődés törvényei |
127 |
Szabályos és szórt visszaverődés közötti különbség |
128 |
Mi a Lambert-féle felület? |
128 |
Hogyan függ a szóródott fény mennyisége a hullámhossztól és a szóródás szögétől? |
129 |
Atomi szinten mi a különbség a dielektrikumok és a fémek között? |
129 |
A dielektrikumok visszaverési tényezőjének vázlatos elmélete |
130 |
A fémes visszaverődés |
136 |
Mit értünk a fémek komplex törésmutatóján? |
137 |
A Bouguer-Lambert-törvény |
138 |
Példák a fémek reflexióképességére |
139 |
Honnan ered a gyémánt különleges csillogása? |
142 |
A gyémánt jellemző adatai |
142 |
Mekkora a gyémánt felületeiről visszavert fény mennyisége? |
144 |
Mi a különbség üveg és gyémánt között a teljes visszaverődés szempontjából? |
145 |
A gyémánt színszórása |
146 |
A brilliáns alakja |
147 |
Van-e elméleti alapja a briliánsformának? |
148 |
Hogyan mérjük a törésmutatót? |
148 |
A refraktorméterek fajtái |
150 |
Hogyan működik az Abbe-féle refraktorméter? |
150 |
Mi a síkpárhuzamos lemez optikai hatása? |
154 |
Fénysugár és képpont eltolódása |
154 |
Az asztigmatizmus |
156 |
Hogyan ellenőrizhetjük a síkpárhuzamosnak mondott lemez lapjainak párhuzamosságát? |
157 |
Hogyan lehet prizmákkal megváltoztatni a fénysugarak irányát? |
158 |
Derékszögű egyenlőszárú prizma |
158 |
180-fok-os sugárfordítás |
160 |
Derékszögű hármasszöglet |
161 |
A Porro-féle képfordító rendszerek |
162 |
Tetőélprizma |
163 |
Hogyan keletkezik és miért 42-fok-os szivárvány íve? |
164 |
Lemezen visszavert és átbocsátott fény jelenségei |
166 |
Fénysugár és lemez |
167 |
Ablakok átlátszása |
168 |
Képernyő és mozivászon |
169 |
Miért kék az égbolt és miért a tenger? |
170 |
Az ég kékje |
170 |
A tenger színe |
172 |
Honnan erednek a vékony hártyák színei? |
174 |
Két hullám interferenciája |
174 |
Reflektált rezgések fáziskülönbsége |
175 |
Színes interferencia ék alakú lemezeken |
180 |
Hogyan következnek egymás után az interferenciaszínek? |
181 |
Mi a visszaverődést csökkentő T-réteg? |
182 |
A réteg követelményei |
184 |
Kriolitréteg példája |
185 |
A T-réteg jelentősége |
186 |
Hogyan működnek az interferenciás színszűrők? |
187 |
Fabry - Pérot-szűrő áteresztése |
187 |
Mi a sávszélesség? |
191 |
Hogyan készülnek az optikai vékonyrétegek? |
193 |
Mi az interferencia és a diffrakció közötti különbség és összefűggés? |
195 |
Az interferencia fogalma |
195 |
Koherens hullámok előállítása |
196 |
Példák a diffrakcióra |
197 |
Mit mond a Huygens - Fressnel-féle elv? |
201 |
Az eredő algebrai és grafikus meghatározása |
201 |
Az éles szélű árnyék |
204 |
Az elemi hullám kísérleti igazolása |
204 |
Az elemi hullámok interferenciájának kísérleti igazolása |
204 |
Mi a diffrakció szerepe az optikai képalkotásban? |
205 |
Milyen egyetlen pont diffrakciós képe? |
206 |
Az egyenlő optikai úthossznak tétele |
206 |
Egy résből kilépő elemi hullámok fázisa |
207 |
Az elemi rezgések összegezése |
209 |
A rés szélességének hatása |
213 |
Diffrakció és képélesség |
213 |
Diffrakció kör alakú nyíláson |
214 |
Mi az Airy-féle korong? |
218 |
Diffrakció egy lap szélén |
221 |
Diffrakció elszórt egyforma akadályokon |
221 |
A Babinet-elv |
223 |
Hogyan működik az optikai rács? |
223 |
A maximumok iránya |
223 |
A színkép hossza |
225 |
A maximumok nagysága különböző profilú rácsok esetében |
225 |
Hogyan működik a Fresnel-féle zónalemez? |
235 |
Mi az apodizáció? |
239 |
Mi a schlieren-eljárás? |
240 |
A fáziskontraszt eljárás lényege és magyarázata |
241 |
Hogyan működnek az interferenciamikroszkópok? |
249 |
Mi a poláros fény? |
251 |
A poláros fény előállítása |
253 |
Hogyan keletkezik a "színes polarizáció"? |
255 |
Hogyan működnek a poláros fény felhasználó interferenciamikroszkópok? |
258 |
A Smith-Baker mikroszkóp működése |
258 |
Mi a Wollaston-prizma és a Savart-lemez? |
262 |
A Nomarski-féle interferenciakontraszt berendezés |
266 |
A Francon-okulár |
267 |
Mi a holográfia? |
268 |
Mi korlátozza egy fénykép információtartalmát? |
268 |
Milyen egyetlen pont hologramja? |
269 |
Hologram előállításának módja |
271 |
A tárgyhullám rekonstrukciójának módja |
272 |
A holográfia gyakorlati megoldása |
273 |
Hologramok alkalmazási lehetőségei |
275 |
Az emberi szem és látás néhány kérdése |
276 |
A szem teljesítménye igen gyenge világításban |
276 |
Miben nyilvánul meg a Purkinje-jelenség? |
279 |
Milyennek látjuk a Napot és a Holdat? |
281 |
Milyen hatással jár a szemtávolság megváltoztatása? |
282 |
Milyen összefüggés található a szem önkéntelen mozgásai és a látásélesség között? |
284 |
Mi a trikromatikus színmérés? |
287 |
Mit értünk additív színkeverésen? |
289 |
Hogyan jön létre a RGB alapszínrendszere? |
290 |
Miért vezették be az XYZ alapszínrendszert? |
295 |
Milyen színt eredményez egy folytonos spektrális eloszlású sugárzás? |
298 |
Hogyan mérjük a színeket? |
302 |
Irodalom |
303 |