1712-ben egy fiatal német vándororvos, Orffyreus szokatlan szerkezetet mutat be: egy kereket, ami állandóan forog, súlyokat emel fel, hónapokon át lezárt szobában is mozog, s másik álványra is áthelyezhető. A kor tudósai és hitelt érdemlő emberei többször is megvizsgálják a szerkezetet, látják, hogy nem külső hatás mozgatja a kereket. A feltaláló nem árulja el, inkább a sírba viszi a titkot, de a 100.000 talléros vételárból nem enged...
Az 1930-as években egy fiatal amerikai elektrotechnikus, H. Moray egy fadobozt mutat be, amelyben kékesen világító csövek vannak, s több kW elektromos energiát ad le heteken keresztül. Titkát sírba viszi, mert senki nem fizeti meg a kért vételárat...
Az 1930-as években egy osztrák erdész, Schauberger megdöbbenve látja, hogy a pisztrángokat nem sodorja le a gyors hegyipatak. Kopoltyújukat tanulmányozva olyan áramlási csatornát épít, amelyből a víz nagyobb energiával lép ki, mint ahogy belép. Kevesen segítik munkáját, eredményeit nem tudja hasznosítani.
Nikola Tesla, korunk nagy feltalálója a 30-as években olyan villanyautót épít, amihez nem kell külső energiaforrás. Ő mégis szegényen hal meg...
Az ehhez hasonló esetek, történetek folytatódnak a legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el ilyen találmányok feltalálóikkal együtt...
Minden jel arra mutat, hogy évszázadokkal ezelőtt fontos kérdésekben tévútra jutott a fizika, s emiatt a technika fejlődése. Nem túlzás azt állítani, hogy ebbe több milliárd ember pusztult bele ezidáig.
Akik látták a kiutat, és működő, olcsó és tiszta többletenergiát adó szerkezetet is készítettek, azokat eltaposták a tudomány és az ipar vezetői. Emiatt maradt a szegénység, az energiaválság és a környezetszennyezés. Ma már tudni lehet, hogy hol és mit rontottunk el. Ezeket a történeteket dolgozza fel a könyv, jórészt eldugott, nehezen fellelhető dokumentumok alapján.
