| Előszó |
5 |
| Bevezetés a könyv használatához |
7 |
| Irányhármasság a magyarban és az oroszban |
12 |
| A hol? - hová? - honnan? szerinti irányhármasság magyar-orosz egybevetése |
13 |
| A tér- és irányulási viszonyok az ororsz nyelvhasználatban, különös tekintettel a magyartól való eltérésekre |
15 |
| A legfontosabb eltérések a magyartól |
21 |
| A birtoklás kifejezése |
41 |
| A legfontosabb orosz-magyar eltérő szerkezetek |
41 |
| Valakinek van valamije |
55 |
| A birtokviszony és a birtokos szerkezet |
58 |
| A "van" ige az oroszban |
65 |
| A négy alapcsoport |
65 |
| Állítás - tagadás |
85 |
| Tagadás nem birtokos esettel |
86 |
| Tagadás birtokos esettel |
91 |
| Birtokos eset léttagadáskor |
91 |
| A "valakinek van valamije" szerkezet tagadása |
93 |
| Birtokos eset tárgyas ige tagadásakor |
94 |
| Az idő kifejezései |
104 |
| Időpont |
105 |
| A mindennapi beszélt nyelv gyakori időegységei |
105 |
| Néhány fontos magyartól való eltésér |
107 |
| A kifejezett tartalom szerinti kategóriák |
109 |
| Időtartam |
121 |
| A kifejezett tartalom szerinti kategóriák |
121 |
| Pontos idő, dátum, életkor |
131 |
| Problematikus névmások |
143 |
| Eszköz- társ - mód - állapot |
169 |
| Eszközeset "c" elöljáró nélkül (eszköz, mód, állapot) |
170 |
| Eszközeset "c" elöljáróval (társ, mód) |
174 |
| Egyenes beszéd-függő beszéd |
182 |
| Kijelentő mondatok átalakítása |
183 |
| Kérdő mondatok átalakítása |
183 |
| Felszólító mondatok átalakítása |
186 |
| Dialógusok átalakítása |
187 |
| Kell, lehet, tud, képes |
209 |
| Kell, szükséges |
210 |
| Lehet, szabad (nem lehet, nem szabad); tud (képes), -hat, -het.. |
216 |
| A műveltetés kifejezési módjai |
226 |
| Ugyanazon ige nem műveltető és műveltető jelentésben |
227 |
| Kérést, utasítást, parancsot stb. kifejező segítő igék |
228 |
| Műveltetés állandósult kifejezéssel |
231 |
| Cselekvő-szenvedő-személytelen szerkesztésmód |
235 |
| Cselekvő- szenvedő átváltások |
236 |
| Személytelen mondatok |
244 |
| Mennyiségi kifejezések (a számnevek használata) |
267 |
| Tőszámnév - sorszámnév |
267 |
| A sorszámnév |
268 |
| Tőszámnév + főnév |
269 |
| Néhány nyelvhasználati sajátosság |
274 |
| Tőszámnév + jelzős főnév (nem ragozva és ragozva) |
275 |
| A törtszámnevek |
276 |
| Határozatlan mennyiségi kifejezések |
282 |
| Mértékkifejezések |
291 |
| Egész számokkal |
291 |
| Nem egész számokkal |
295 |
| Összehasonlítás számokkal |
299 |
| A melléknév teljes és rövid alakja |
305 |
| A teljes alak a nyelvhasználatban |
307 |
| A teljes alak mint jelző |
307 |
| A teljes alak mint állítmány |
308 |
| A rövid alak a nyelvhasználatban |
315 |
| A rövid alak használatának legfontosabb esetei |
316 |
| A rövid alak legfontosabb alak- és hangysúlyváltozásai |
322 |
| Fokozási nehézségek |
325 |
| A jelzői és állítmányi fokozási rendszer |
326 |
| Az összehasonlító szerkezet |
336 |
| Nagy- kicsi; sok-kevés; jobban - inkább |
341 |
| A cselekvés minősége (a VID) |
348 |
| A VID magyar szemmel |
348 |
| A VID-alakok alapjelentése és a VID-pár fogalma |
354 |
| A VID párok leggyakoribb képzésmódja |
361 |
| A VID-IDŐ használat különleges esetei |
371 |
| A VID a nyelvhasználatban |
379 |
| Sajátságos VID-használat múlt időben |
380 |
| Sajátságos VID-használat főnévi igenévben |
387 |
| Sajátságos VID-használat felszólító módban |
395 |
| A mozgást jelentő kettős igék |
401 |
| Az alapigepárok a nyelvhasználatban |
403 |
| A konkrét igék a nyelvhasználatban |
404 |
| Az általános igék a nyelvhasználatban |
405 |
| Az igekötős igepárok a nyelvhasználatban |
411 |
| A mozgást jelentő kettős igék VID-alakjai |
424 |
| Átvitt értelmű mozgást jelentő kettős igék |
431 |
| Jelzős szerkezetek |
439 |
| A nem egyező (hátravetett) jelzős szerkezetek |
440 |
| A bővített (elkülönűlő) egyező jelző |
448 |
| A főnévi igenév mint jelző |
452 |
| Az értelmezős szerkezetek |
456 |
| A melléknévi igenév használata |
462 |
| A bővítmény nélküli és bővítményes melléknévi igenév |
462 |
| A cselekvő és szenvedő melléknévi igenevek oppozíciója |
469 |
| A melléknévi igenév teljes és rövid alakjának oppozíciója |
482 |
| Az orosz MNI magyar megfelelői |
487 |
| A határozói igenév használata |
495 |
| A "közös alany" szabálya |
495 |
| Egyidejűség - előidejűség |
496 |
| HISZ - mondat és mondat - HISZ átváltások |
500 |
| Az orosz HISZ magyar megfelelői |
504 |
| A főnévi igenév használata |
512 |
| Mondattömörítő főnévi igeneves szerkezetek |
513 |
| Modalitást kifejező főnévi igeneves szerkezetek |
516 |
| Az egyeztetés problematikus esetei |
520 |
| Alany - állítmány egyeztetése számban |
521 |
| Alany - állítmány egyeztetése nemben |
530 |
| A jelző egyeztetése a főnévvel |
533 |
| Az orosz mondat szórendje |
540 |
| A szórend fogalma. a szabad szórend fogalma. a szoros szerkezetek beépülése a mondatba |
540 |
| A mondat szórendjének két meghatározója: a már ismert és az új információ |
543 |
| Egybevetés a magyarral |
553 |
| Kapcsolóelemek (mutatószók, kötőszók), mondatok kapcsolása |
559 |
| Kapcsolóelemek mellérendeléskor |
559 |
| Kapcsolóelemek alárendeléskor |
565 |
| Megoldási kulcsok |
589 |
| Tárgymutató |
655 |
