Dr. Ferenczy Miklós - A Lilla-per

Dr. Ferenczy Miklósnak Almásneszmély és közelebbről Csokonai körüli tevékenysége (ideértve múzeumszervező munkáját is) szinte klasszikus példája annak, hogyan is folyhat az értékeket mentő és ápoló helytörténeti munka hazánkban. A szerző Csokonai Lillájáról és Almásneszmély 48-as múltjáról írt korábbi művei szép ötvözetei a kutatói buzgalomnak s széleskörű tárgyi ismereteknek. Ezek az érdemei domborodnak ki ebben az új munkájában is, amely Vajda Julianna – Csokonai Lillája – méltatlanul keserű életének egy kései epizódját: első férje családtagjaival folytatott pereskedését tárgyalja. Igaz, hogy Vajda Julianna ekkor már régen elszakadt az 1805-ben elhunyt költőtől (utoljára 1802-ben találkoztak, mikor Csokonai fájdalmas rezignációval egy kis munkáját ajánlotta neki), de éppen egy közelmúltban felfedezett, saját kezével másolt versesfüzete is bizonyítja, hogy „néhai Vitéz Csokonai Mihály Lillája” a költő halála után is ragaszkodott emlékéhez, sőt két rossz házasságában az ő emléke, hozzáírt versei, „Lilla dalai” voltak minden vigasza. Ilyenformán nemcsak a romantikus költőszerelmek iránt fogékony olvasóközönséget s nemcsak Vajda Julianna szűkebb hazájának lakóit érdekelheti a helytörténész főorvos új munkája, hanem közvetve Csokonai életének kutatóit is.
S amikor a szerző fáradhatatlan kutatói buzgalmáról, fölfedező szenvedélyéről szólunk, nem feledkezhetünk meg a könyvét pártfogoló s kiadó szervekről sem: az ő nemes ügyszeretetük, „tájhazafiságuk” is ott van, mérhetően, a szépen illusztrált lapok mögött.