I. fejezet. Elméleti rész |
|
A nyomozókutya kiképzésének elméleti alapjai |
5 |
A reflexek kialakulása és müködése általában |
6 |
A feltételes reflexek fokozatos kifejlődése |
9 |
A veleszületett és szerzett reflexek |
10 |
A feltételes reflexek keletkezése |
11 |
A feltételes reflexek kialakitásának helyes módja |
13 |
Vizsgáljuk meg azt a kérdést, milyen ingerből lehet feltételes inger |
14 |
Elvonó, gátló, fékező ingerek |
17 |
A kutyák magasabbrendü idegmüködésének osztályozása |
19 |
A kutyák magasabbrendü idegmüködésének tipusai |
19 |
A kolerikus tipus |
21 |
A szangvinikus tipus |
22 |
A flegmatikus tipus |
23 |
A melankolikus ripus |
23 |
Milyenek a kutyánál a tulsulyban lévő domináló reakciók |
24 |
Hogyan állapithatjuk meg az uralkodó reakciókat, mi ennek a módszere és technikája |
26 |
Az aktiv védekezési reakció |
27 |
A passziv védekezési reakció |
27 |
Az étkezési reakció |
28 |
Milyen tipusu kutyák alkalmasak kiképzésre? |
28 |
A kutya szimatképességéről |
31 |
A szagok eredetéről nagy vonásokban |
36 |
A nyomokról általában |
38 |
Mi a nyom Most szerint |
40 |
A kutya szimatképességének meghatározása |
42 |
Milyen tulajdonságokat követelünk meg a nyomozókutyától? |
43 |
Hogyan vezethetem rá a kutyát a szimatmunkára, melyek ezek a módszerek, |
44 |
Miért van szüksége a jövendőbeli nyomozókutyának a keresési kedvre? |
46 |
II. fejezet. Gyakorlati rész |
48 |
A keresőkedv felkeltése |
48 |
Az apportirozó reflex kialakitása játékos módszerrel |
48 |
Az apportirozó reflex felépitése a "fájdalom hangjának" reakciójára (Schmerzlaut reactio) |
52 |
Keresési gyakorlatok |
55 |
A kutya bevezetése a nyom követésébe |
58 |
Elveszett tárgy megkeresése a visszavezető nyomon |
58 |
A nyomok megtörése |
59 |
A légszimat, és a talajszimat |
60 |
Az egyéni szimat |
61 |
Az első szimatmunka |
61 |
Bevezetés a szimatazonositásba |
63 |
A kutya szimatazonositásánál előforduló tévedések helyesbitése |
64 |
A nyomozóhám és hosszu póráz alkalmazása |
65 |
A szimatmunkák beállitásánál előforduló gyakorlati hibák és azok kiküszöbölése |
66 |
A kutya kiképzése a nyom követésére |
68 |
Szimatbmentes tárgyak elkészitésének módszere és azoknak alkalmazása |
69 |
A szimatbiztos állapot előkészitése |
71 |
A vezető viselkedése a szimatmunkák tanitásánál |
72 |
A szimatfelvételről |
74 |
Szimatazonositás a tárgy kiválasztásával |
80 |
A kiválasztott tárgy igazolása |
83 |
Az üres keresés |
86 |
Áttérés az idegen nyom kidolgozására |
86 |
Szimatazonositás idegen nyomról tárgyra |
87 |
Áttérés a nehezebb talajviszonyokra |
89 |
A nyomok talajféleségek szempontjából különös tekintettel a csapadék mennyiségérre és minemüségére |
91 |
Milyen nyomokat ismerünk |
93 |
Miképen befolyásolja a szél a nyomot? |
94 |
Szimatvétel emberről |
97 |
Szimatazonositás tárgyról tárgyra |
98 |
Szimatazonositás emberről vett szimattal tárgyra |
101 |
Az idegen nyom kidolgozása |
101 |
Az idegen nyom helyes kijelölésének módja |
102 |
Nyomtörések bekapcsolása az idegen nyomába |
103 |
Áttérés az idegen nyommal változó talajokra |
104 |
A szél bekapcsolása az idegen nyomra |
104 |
Az idegen nyom öregbitése |
105 |
A gyakorlóterület és az időjárási viszonyok változtatása |
105 |
Szimatvétel különböző egyénekről |
106 |
Szimatazonositás nyomról emberre |
108 |
Szimatazonositás tárgyról emberre |
108 |
Szimatazonositás tárgyról nyomra |
108 |
Szimatazonositás nyomról tárgyra |
109 |
Szimatazonositás tárgyról tárgyra |
109 |
Szimatazonositás emberről adott szimatról tárgyra hid nélkül |
110 |
Hasonló szimatu egyénekről |
112 |
Szimatazonositás nyomról nyomra |
112 |
III. fejezet. A bünügyi nyomozókutya gyakorlati alkalmazása |
114 |
A tárgyak szimatjának konzerválása |
114 |
A konzervált tárgyak felhasználása szimatazonositásnál a valóságban |
115 |
A szimatazonositás ellenpróbája |
116 |
Mikor és hogyan alkalmazzuk a bünügyi nyomozókutyát |
117 |
Gyakorlati példák a bünügyi nyomozókutya használatára |
121 |