| Előszó |
11 |
| A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések |
13 |
| Bevezetés |
15 |
| A növényélettan feladata, jelentősége |
15 |
| A növényi élet feltételei |
17 |
| A membránok felépítése és sejtélettani szerepe |
18 |
| A biokémiai reakciók energetikája |
21 |
| Elektronszállítás és redoxrendszerek |
24 |
| Az élő szervezetek energiaátalakítási folyamatai, a kemiozmotikus elmélet alapjai |
26 |
| Fotoszintészis |
29 |
| A fotoszintézis bioenergetikai jelentősége, alapreakciói |
29 |
| Fotoreceptorok |
32 |
| A fotoszintetikus pigmentek fényabszorpciója |
34 |
| A fényenergia koncentrálása a fotokémiai reakciócentrumban, átalakulása kémiai energiává |
37 |
| A kloroplasztiszok biogenezise és felépítése |
40 |
| Az 1. fotokémiai rendszer és a NADP redukciója |
41 |
| A 2. fotokémiai rendszer és az oxigén keletkezése |
43 |
| A két fotokémiai rendszer funkcionális kapcsolatát biztosító elektronszállító komplex |
45 |
| A protonszállító ATP-áz és a fotofoszforilálás |
46 |
| A fotoszintetikus membránok heterogén jellege, a fényreakció regulációja |
47 |
| A szén-dioxid redukciója a Calcinciklusban |
50 |
| A szén-dioxid redukciója a C4-dikarbonsav-úton |
53 |
| A C3 és C4 típusú növények fiziológiájának összehasonlítása |
57 |
| A C3 típusú növények korlátozott fotoszintézise; fotorespiráció |
59 |
| A szénhidrátok keletkezése |
63 |
| A környezeti tényezők hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés nagyságára |
68 |
| A fény mennyiségi hatása a fotoszintézisre |
69 |
| A fotoszintézis intenzitásának napszaki változásai |
74 |
| A szén-dioxid-koncentráció jelentősége |
76 |
| A hőmérséklet hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés mennyiségére |
78 |
| A víz- és tápanyagellátása, valamint a levelek korának hatása a fotoszintézis intenzitására |
82 |
| Légzés |
86 |
| A légzés jelentősége, alapreakciói |
86 |
| A légzés szubsztrátjainak bekapcsolódása a katabolizmusba |
88 |
| A magasabb rendű növények glikolízise és glükoneogenezise |
90 |
| A fruktóz-2,6-difoszfát szerepe a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában |
94 |
| Pirofoszfát növényélettani szerepe: alternatív energiaforrás |
96 |
| A szénhidrátok lebomlásának alternatívútja: pentóz-foszfát-ciklus |
97 |
| A piroszőlősav oxidatív lebomlása, a citromsav-ciklus |
99 |
| Az olajok anyagcseréje, a lipid- és szénhidrát-anyagcsere kapcsolata |
102 |
| Aromás vegyületek bioszintézise: sikiminsav-út |
106 |
| A redukált piridin-nukleotidok oxidációja a mitokondriumokban, oxidatív foszforilálás |
107 |
| A mitokondriumok alternatív végoxidgáza, a cianidrezisztens és maradéklégzés fogalma |
111 |
| A növényi sejt exomitokondriális oxidációs folyamatai |
113 |
| Aktivált oxigénformák |
118 |
| Az aktivált oxigénformák méregtelenítése |
121 |
| A légzés sebességének szabályozása, a légzés intenzitásának változása az ontogenezis során |
123 |
| A fertőzött növényi szövetek légzése, a parazitogén légzésemelkedés természete |
129 |
| Fertőzött növényi szövetek fenolanyagcseréje, lehetséges szerepe a betegség-ellenállóságban |
131 |
| A növények vízgazdálkodása |
134 |
| A víz jelentősége a növény életében |
134 |
| A növények vízgazdálkodása fejlődéstörténeti következmény |
135 |
| A vízforgalom fizikai alapjai |
137 |
| A növényben levő víz állapota, a növényi sejt vízforgalma |
140 |
| A növények víztartalma, a növények által felhasznált víz mennyisége |
143 |
| Víztartó képesség, a vízveszteség kritikus határa |
145 |
| A talajban levő víz állapota, hozzáférhetősége, a gyökerek vízfelvétele |
147 |
| A gyökerek "aktív" vízelvétele |
150 |
| A gyökér vízfelvételét befolyásoló talajtani tényezők |
153 |
| A víz szállításának folymata |
154 |
| A párologtatás jelentősége, formái |
155 |
| A sztómás transzspiráció |
156 |
| A perisztómás transzspiráció szerepe |
159 |
| A környezeti tényezők hatása a transzspiráció intenzitására |
161 |
| A növények produktivitása és vízgazdálkodásának kapcsolata, az aszálykár fiziológiai alapjai |
162 |
| A vízdeficit kialakulása, a biokémiai, fiziológiai folyamatok eltérő érzékenysége |
165 |
| A vízhiány hatása a fotoszintézisre, a légzésre, a szervesanyag-akkumulációra |
166 |
| A vízdeficit hatása az anyagfelvételre |
168 |
| A nitrogén-anyagcsere és a növekedés károsodása vízhiányban |
169 |
| A szárazságtűrés morfofiziológiai alapjai |
171 |
| Kultúrnövényeink biokémiai, fiziológiai alkalmazkodása |
173 |
| Az öntözött növények fiziológiája és produktivitása |
176 |
| Fiziológiai szempontok az öntözés időpontjának meghatározásában |
176 |
| Az öntözés hatása az asszimilációs felület nagyságára, a levelek produktivitására |
178 |
| Az öntözés hatása a gyökérrendszer fejlettségére és aktivitására |
180 |
| A növények ásványianyag-asszimilációja |
182 |
| Az ásványianyag-asszimiláció biológiai jelentősége |
182 |
| A növények ásványianyag-összetétele, az elemek csoportosítása |
183 |
| A növények tápanyagfelvétele |
187 |
| Az ionfelvétel első szakasza, apoplazmás út |
188 |
| Az ionok átjutása a plazmalemmán, a membrántranszport |
189 |
| Az ionfelvétel kapcsolata az anyagcserével, energiaigénye |
192 |
| Az anionok membrántranszportja |
196 |
| A protonpumpa szerepe a szerves vegyületek membrántranszportjában |
198 |
| A protonszállító ATP-ázok (protonpumpák) szerepe az energiaátalakítási folyamatokban |
200 |
| A gyökerek tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők |
203 |
| Anyagszállítás a növényi szervezetben |
205 |
| A foszfor jelentősége, felvétele, anyagcseréje |
210 |
| A kén jelentősége, felvétele, anyagcseréje |
213 |
| A kálium felvétele, jelentősége a növény életében |
215 |
| A kalcium előfordulása, szerepe a növény életében |
217 |
| A magnézium felvétele, jelentősége az anyagcserében |
220 |
| A vas jelentősége, felvétele |
221 |
| A mangán jelentősége |
223 |
| A cink jelentősége |
224 |
| A réz jelentősége |
224 |
| A molibdén jelentősége |
224 |
| A bór jelentősége |
225 |
| A nátrium növényélettani szerepe; sótűrés |
226 |
| A klór, a szilícium és a kobalt szerepe |
227 |
| A növények nitrogénanyagcseréje |
229 |
| A nitrogén jelentősége |
229 |
| A levegő molekuláris nitrogénjének megkötése |
232 |
| A növények által felvett szervetlen nitrogén asszimilációja |
238 |
| Az aminosavak szénláncának eredete |
241 |
| Az ammónia asszimilálása, az aminosavak szintézise |
242 |
| Az aszparagin jelentősége a magasabb rendű növények N-anyagcseréjében |
247 |
| Az aminosavak lebontása |
248 |
| A különleges aminosavak szerepe |
248 |
| A nukleinsavak bioszintézise |
249 |
| A fehérjék bioszintézise |
254 |
| Az aminosavak aktiválása, a tRNS szerepe |
255 |
| A polipeptidlánc iniciálása |
257 |
| Elongáció |
258 |
| Termináció |
259 |
| A növényi nitrogén-anyagcsere sajátos kérdései |
260 |
| A kloroplasztiszok fehérjeszintézise |
260 |
| A magvak és szemtermések tartalékfehérjéinek szintézise |
260 |
| A növények fehérje-anyagcseréje és endogén N-ciklusa |
262 |
| A magasabb rendű növények fehérjeszintézisének szabályozása |
264 |
| Fertőzött növényi szövetek nukleinsav- és fehérjeszintézise |
267 |
| Bioregulátorok |
268 |
| A bioreguláció alapjai |
268 |
| Az enzimek térszerkezetét (aktivitását) szabályozó mechanizmus |
269 |
| A kalcium másodlagos hírvivő szerepe |
270 |
| A bioregulátorok csoportosítása, a növényi hormonok általános jellemzése |
273 |
| Auxinok |
276 |
| Az auxinok felfedezése, kémiai felépítésük |
276 |
| Az auxinok biokémiája, szállítása, a szöveti auxinszintet szabályozó tényezők és folyamatok |
279 |
| Az auxinok hatása a megnyúlásos növekedésre |
285 |
| Az auxin hatása a nukleinsav- és fehérjeszintézisre: hormonreceptorok |
288 |
| A szövetek auxintartalma, a szervek auxinérzékenysége |
290 |
| Gibberellinek |
295 |
| A gibberellinek felfedezése, biokémiája, előfordulása |
295 |
| A gibberellinek szintézise, metabolizmusa |
297 |
| A szervek gibberellinszintje és megnyúlásos növekedése |
301 |
| A gibberellinek szerepe a magvak raktározott tápanyagainak mobilizálásában |
304 |
| Citokininek |
306 |
| A citokininek felfedezése, kémiája és előfordulása |
306 |
| A citokininek szintézise és anyagcseréje |
307 |
| A citokininek szerepe a transzfer-RNS-ben |
309 |
| A szabad citokininek fiziológiai szerepe |
310 |
| Abszcizinsav |
312 |
| Etilén |
317 |
| A poliaminok növényélettani szerepe |
323 |
| Szintetikus növekedésszabályozó anyagok |
327 |
| Növekedés és differenciálódás |
330 |
| A növekedés és fejlődés fogalma |
330 |
| A fejlődés ciklusos jellege, főbb fázisai |
332 |
| A növekedés formái, intenzitása |
335 |
| Totipotencia, differenciálódás, regeneráció |
343 |
| A növekedési anyagok gyakorlati alkalmazása a sejtosztódás és megnyúlásos növekedés irányításában |
344 |
| A magvak csírázása |
349 |
| A magnyugalom fogalma |
349 |
| A magnyugalom természete és formái |
351 |
| A fiziológiai nyugalom hormonális alapjai |
355 |
| A nyugalmi periódus során lejátszódó fiziológiai változások, a hormonok hatásmechanizmusa |
359 |
| A magvak élettartama, a vetőmag biológiai értéke |
362 |
| A magvak duzzadása, az embrió reaktiválódása |
363 |
| A csírázás intenzív szakasza, a tartalék tápanyagok mobilizálódása |
367 |
| A maghéj felnyílása, a csíranövény feljutása a talaj felszínére (kelés) |
372 |
| A környezeti tényezők hatása a vegetatív szervek növekedésére és fejlődésére |
374 |
| A hőmérséklet mint ökológiai (termesztési) tényezők |
375 |
| A hőmérséklet hatása az életfolyamatok intenzitására |
377 |
| A hőmérséklet hatása a vegetatív szervek növekedésére, produktivitására |
379 |
| Az extrém hőmérséklet károsító hatásainak ultrastrukturális alapjai |
382 |
| A télállóság és a fagytűrés fiziológiai alapjai |
387 |
| A növények nyugalmi állapota |
391 |
| A fény hatása a növények növekedésére |
395 |
| A fény formatív hatása (fotomorfózisok) |
395 |
| A fotomorfózisok fotoreceptora |
397 |
| A fitokróm által közvetített fényreakciók típusai |
400 |
| A környezeti tényezők hatása a növényi szervek helyzetváltoztatására |
403 |
| Fototropizmus |
404 |
| Gravittropizmus |
404 |
| Egyéb tropizmusok szerepe a növény életében |
406 |
| Nasztiák |
407 |
| Autonóm mozgások |
407 |
| A virágzás fiziológiája |
409 |
| A generatív fázisba való átmenet endogén feltételei |
409 |
| Az alacsony hőmérséklet virágzást indukáló hatása: vernalizáció |
411 |
| A nappalhosszúság szerepe a virágképzésben: fotoperiódusos indukció |
413 |
| A fotoperiódusos indukció fogalma |
413 |
| A fotoperiódusos igény típusai |
414 |
| A fotoperiódusos inger felvétele, a fitokróm szerepe |
416 |
| A fotoperiódusos virágindukció hormonális alapjai |
417 |
| A tenyészőcsúcsban a virágindukció során lejtászódó változások |
421 |
| Fás növények virágzásának sajátos kérdései |
424 |
| Az ivarjelleget befolyásoló tényezők |
426 |
| A virágrészek kialakulásának és növekedésének tényezői |
428 |
| A pollen fiziológiája |
429 |
| A megtermékenyülés és az élettani önsterilitás |
431 |
| A termésképzés és termésérés fiziológiája |
434 |
| Terméskötés, a megporzás által indukált fiziológiai változások |
434 |
| A termés kialakulásának főbb szakaszai, a termésképzés hormonális szabályozása |
435 |
| A termés "telítődése", a termésnagyságot meghatározó fiziológiai folymatok |
439 |
| A növények produktivitásának fiziológiai alapjai |
441 |
| A szervek közötti kölcsönhatások szerepe a termésképzésben |
443 |
| A hormonális termésszabályozás alapjai |
447 |
| A termésérés folyamata, az érés szabályozása |
449 |
| Az öregedés fiziológiája |
455 |
| Az öregedés fogalma, formái |
455 |
| A lomblevelek fokozatos öregedése |
457 |
| A hormonok és szabad gyökök szerepe a szeneszcenciában |
461 |
| A növényegyed öregedése |
467 |
| A levelek szinkron öregedése, lombhullás |
474 |
| Irodalom |
477 |
| Tárgymutató |
495 |
