Dr. Szalai István - Növényélettan I-II.

Name: Dr. Szalai István - Növényélettan I-II.
SKU: 963170498
Price: 4000 HUF
Availability: OutOfStock

Cikkszám:

963170498

Első kötet:
Előszó	5
Bevezető	15
A növényélettan jelentősége	15
A növényélettan tárgya	16
Anyagcsere-élettan
A biokémiai reakciók általános törvényszerűségei
A kémiai és a biológiai egyensúly	19
A biológiai katalízis	22
Koenzim és prosztetikus csoport	25
Hidrogén-szállító koenzimek	27
Energiaekvivalensek és az energia átvitele	29
Elektronszállítás és a redoxirendszerek	32
Az autotróf növények energiaszerzése és a szén asszimilálása
Fotoszintézis	35
A fotoszintézis általános jellemzése	36
A fotoszintetizáló apparátus	37
Gránum és tilakoid	37
A pigmentek lokalizációja a tilakoidokban	41
A fotoszintézis pigmentjei	44
A pigmentek szerkezete és a fényabszorpció	44
Klorofillok	46
Fikocian és fikoeritrin	48
A fikobiliproteinek fényabszorpciója	49
Karotinoidok	49
A spektrumok hatékonysága	51
A járulákos pigmentek szerepe	52
A fotoszintézis mechanizmusa	53
A fényenergia megkötése	56
A fény természete	56
Az atomok és molekulák fényabszorpciója	58
A klorofill abszorpciós spektruma	59
A klorofill fotokémiája	60
A fényenergia kémiai energiává való alakulása	63
Az I. pigmentrendszer és az 1. fényreakció	63
A II. pigmentrendszer és a 2. fényreakció	67
Fotofoszforilálás	70
A fotoszintézis kvantumigénye	74
A CO2 megkötése és redukálása	75
A CO2-redukció követése 14 C-nel	76
A cukorfoszfátok mechnaizmusa (Calvin-ciklus)	78
A fotoszintézis mérlege	81
A CO 2- redukcióval kapcsolatos egyéb vegyületek szintézise	82
A színes baktériumok fotoszintézise	86
Fotoszintézis természetes környezetben	88
A vízi- és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye	88
A fotoszintézis sebeségét meghatározó tényezők	90
A fény jelentősége	92
A fény mennyisége	92
Színbeli alkalmazkodás	94
A CO 2 jelentősége	95
A koncentráció jelentősége	96
A hőmérséklet jelentősége	99
A klorofilltartalom jelentősége	99
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam	100
Az asszimilátumok szállítása	102
A transzport igazolása	102
A szállított anyagok	103
A szállítás gyorsasága	103
A transzport mechanizmusa	104
Kemoszintézis	109
Kemoszintetizáló szervezetek	110
Kénbaktériumok	110
Nitrifikáló baktériumok	111
Kemoreduktor szervezetek	112
A szerves molekulákban raktározott energia szabaddá tétele (A biológiai oxidáció)
A légzés fogalma	115
Mitokondrium	117
A mitokondium finomszerkezete	118
A mitokondrium működése	118
Az elrejtés és az elkülönítés jelensége a mitokondriumban	119
Analógiák a mitokondriumban és a kloroplasztban	119
A rezerva szénhidrátok enzimes elbontása	120
A keményítő bontása hidrolízissel	120
A keményítő bontása foszforolízissel	123
A biológiai oxidáció mechanizmusa	124
A szénhidrátok aerob elbontása	124
A glükolízis	126
A glükolízis reakciói	126
A glükolízis mérlege	128
A pirosszőlősav aktiválása	128
Citromsav-ciklus	130
A citromsav-ciklus reakciói	131
Glioxilsav-ciklus	131
A citromsav-ciklus mint anyagcsere-tároló ("pool")	134
A légzési lánc és a végoxidációk	135
A légzési lánc redoxidrendszere	136
Elektronszállítás a mitokondriumban	139
A komplexek molekulácis modellje	140
ATP-képzés a mitokondriumban	142
Egyéb végoxidázok	143
Pentózfoszfát-(Horecker-) ciklus	146
A légzés jelentősége	148
A respirációs energia konzerválása	149
A szénhidrátok anaerob elbontása	151
Alkoholos erjedés	151
Tejsavas erjedés	152
Vajsavas erjedés	153
Ecetsavas erjedés	153
A légzés szabályozása	154
A légzési utak elágazásai	154
Visszakapcsolások	157
A légzés biológiája	159
A légzés anyaga és a légzési együttható	159
A légzés intenzitása	161
A légzés és az ontogenetikus fejlődés	162
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre	167
A légzést befolyásoló egyéb tényezők	169
Hőmérsékleti hatások	169
A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége	170
Az oxigén- és a széndioxid-koncentráció hatása	171
A napi savritmus	172
A sejtalkotó makromolekulák szintézise és az intermedier anyagcsere
A protoplazmás felépítő makromolekulák szintézise	175
Nukleinsavak	175
A nukleinsavak nukleotidjai	175
A DNS-lánc szerkezete	178
A DNS bioszintézise (a molekulák önreprodukciója)	181
Az RNS szerkezete és bioszintézise	182
Proteinek	187
Aminosavak	188
Az aminosavak bioszintézise	189
Az NH2-csoport bevitele	190
Az aminosavak szerepe az anyagcserében	193
A peptidek és a proteinek felépítése	193
A proteinek bioszintézise	194
A riboszóma	194
Az aminosavak aktiválása	195
Az aminosavak szállítása	197
Az aminosavak egymáshoz való kapcsolódása	198
A szintetizált proteinmolekula leoldódása	199
A proteinek osztályozása	203
A proteinek elbontása és a produktumok értékesítése	204
Oxidatív dezaminálás	205
Dekarboxilezés	205
Egyéb N-tartalmú vegyületek szintézise	206
A klorofillok és a hemvegyületek szintézise	206
A porfirinváz bioszintézise	206
Az a-klorofill bioszintézise	208
A vas-porfirinek keletkezése	209
Alkaloidok	210
Az alkaloidok fiziológiai jelentősége	210
Az alkaloidok bioszintézise	211
Az alkaloidváz keletkezése	212
Az alkaloidok jelentősége	214
A szénhidrátszármazékok bioszintézise	216
Lipoidok	216
A zsírok és olajok	216
A zsírok és olajok bioszintézise	217
A zsírsavak bioszintézise	217
A zsírok szintézise	220
A lipoidok elbontása	221
A zsírok oxidatív elbontása	221
A zsírsavak béta-oxidációja	222
A béta-oxidáció energetikai jelentősége	223
A zsírok cukorrá való átalakulása	224
Egyéb lipoid-vegyületek	226
Viaszok	226
Foszfolipoidok	226
Glikonipoidok	227
Izoprenoid vegyületek	227
Illó olajok	229
Gyanták	230
Betulin és triterpén szapoinok	230
Karotinoidok	230
Kaucsuk	232
Aromás vegyületek	233
Fenovegyületek	235
A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei	236
Lignin és ligninképződés	240
Az intracelluláris szabályozás módjai	242
A gének működésének szabályozása	242
Az anyagcseretermékek gátlóhatása	248
Enzimatikus szabályozás	250
Vízgazdálkodás és vízforgalom
A víz jelentősége a növények életében	253
A víz szerepe	254
A növények víztartalma	254
A növények vízszükséglete	255
A növények vízigénye	255
A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa	256
A talaj és a víz viszonya	257
A víz felvétele	261
A duzzadás	261
Diffúzió és ozmózis	263
Diffuzió	263
Ozmózis	263
Plazmolízis és szívóerő	265
Plazmolízis	265
A sejtek szívóereje	267
Az ozmotikus érték nagysága	268
A sejt vízfelvétele	269
A növény vízfelvevő szervei	270
A gyökerek aktív vízfelvétele	271
Guttáció	272
A gyökerek passzív vízfelvétele	272
A víz elpárologtatása	274
A párologtatás mérése és a mérési eredmények vonatkoztatási alapja	274
A párologtatás anatómiai berendezése	276
A párologtatás törvényei	278
A párologtatást módosító szerkezeti berendezések	279
A párologtatás élettani alapjai	280
A sztómamozgás élettana	280
A sztómamozgás mechanizmusa	281
A transzspirációt befolyásoló külső tényezők	283
Transzspiráció optimális feltételek között	283
A párologtatás biológiai jelentősége	287
A víz transzportja	288
Vízelvezetés a parenchimaszövetekben	288
Gyökérnyomás	290
A transzspiráció szívóhatása	293
Adhézió és kohézió	294
A vízszállítás kohéziós elmélete	295
A vízáramlás sebessége	2998
A szélsőséges vízellátás következményei	299
A növények ásványi táplálékai
A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók)	301
Tápanyagok és tápelemek	302
Az egyes elemek szükségessége	303
Tápelemtartalom és -eloszlás	303
A tápelemek jelentősége az anyagcserében	304
Szerkezeti elemek	305
A nitrogén	305
A nitrogén jelentősége	305
Nitrogénforrások	306
A molekuláris N2 megkötése	308
A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása	310
A nitrogén körforgása	311
A foszfor	313
A foszfor felvétele	313
A foszfor lokalizációja	314
A foszfor fiziológiai jelentősége	315
A foszforhiány következményei	315
A kén	316
A kén felvétele	316
A kén lokalizációja	317
A kénhiány jellemző vonásai	318
Inonhatású elemek	319
A kálium	319
A kálium felvétele	319
A kálium lokalizációja	319
A káliumhiány hatása	319
A kalcium	320
A kalcium felvétele	320
A kalcum lokalizációja	321
A kalciumhiány hatása	321
A magnézium	322
A magnézium felvétele	322
A magnézium lokalizációja	323
A magnéziumhiány kihatásai	323
Mikroelemek	324
A vas jelentősége	325
A mangán jelentősége	327
A bór jelentősége	328
A bórhiány és bórfelesleg	329
A réz jelentősége	330
A cink jelentősége	331
A molibdén jelentősége	331
Az ásványi sók felvétele	332
A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések	332
A passzív iontranszport mechanizmusa	332
Diffúzió	333
Ioncsere	334
Adszorpció és kemoszorpció	335
Az aktív iontraszport mechanizmusa	336
Hordozó ("carrier")-mechanizmus	336
A hordozók természete	337
A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével	339
Lundegardh elmélete	340
Goldacre elmélete	342
Bennet-Clark-elmélete	343
A sóabszorpció strukturális vonatkozásai	344
"Szabadhelyek" és "nem -szabadhelyek"	345
Transzlokáció	346
Sóviszonyok a gyökerekben	347
A gyökér abszorpciós zónái	347
Sóabszorpció és transzspiráció	348
Transzlokáció a gyökér kéregszövetében	349
Sófelvétel a levélen keresztül	351
A talaj mint az ásványi tápelemek forrása	353
A tápanyagok formája a talajban	353
Mobilis tápanyagok	353
Rezerva tápanyagok	354
A tápanyagok hasznosíthatósága	354
Tápanyagfelvétel a talajból	354
A növények ásványianyag-felvevő képessége	355
A tápanyagok felvétele különböző kötési formákból	357
Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata	359
Víztenyészetek	359
Homok- és talajtenyészetek	363
A talajok tápértékének meghatározása talajanalízissel	365
A talajok tápértékének meghatározása a növények analízisével	366
A tápelemekkel való ellátottság	367
A tápelemek mozgékonysága és a hiánytünetek	367
Ellátottsági fok	367
Az ellátottsági fok definíciója	368
Határérték (határterület)	368
A hiánytünetek diagnózisa	369
A tápanyagok kimosódása a talajból	369
Tápanyag-ellátottság és hozam	370
Hozam	370
A növekedési faktorok hatástörvénye	372
Táplálkozás és rezisztencia	373
A biotikus hatások elleni rezisztencia	373
A klimatikus hatások elleni rezisztencia	373
A trágyázás speciális kérdései	374
Trágyázás és talajreakció	375
A N-trágyák pH-változtató hatása	375
A P- és K-trágyák pH-változtató hatása	376
A trágya alkalmazásának módszere	376
Levéltrágyázás (tápanyag-permetezés)	376
A talaj trágyázása	376
A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések	379
Tárgymutató	381
II. kötet:
NÖVEKEDÉS- ÉS FEJLŐDÉSÉLETTAN
A növekedés és fejlődés fogalma	11
A növekedés mérése	12
A növekedés exponenciális fázisa	14
A növekedés későbbi fázisa	16
Ritmus és periodicitás a növények fejlődésében	16
A fejlődés ciklusai	17
A biológiai óra	19
A biológiai óra hasznossága	22
A növekedés és fejlődés belső tényezői
A növekedést szabályozó anyagok	23
Auxinok	24
Az auxinok felfedezése	24
Természetes indol-auxinok	26
Az auxinok izolálása és kémiai jellemzése	26
Az indol-auxinok anyagcseréje	27
Nem indol-auxinok	31
Gibberellinek	32
A gibberellinek izolálása és kémiai jellemzése	32
A gibberellinek anyagcseréje	34
Anti-gibberellinek	35
Citokininek	36
Természetes citokininek	37
A citokininek izolálása és kimutatása	39
Az etilén	40
Gátlóanyagok (inhibitorok)	42
Az inhibitorok előfordulása	42
Az inhibitorok kémiai jellemzése	43
Az abszcizinsav	44
A morfaktinok	46
A növekedést szabályozó anyagok szerkezete és az aktivitás viszonya	48
Az auxin szerkezete és az aktivitás	48
A gibberellin szerkezete és az aktivitás	51
Acitokinin szerkezete és az aktivitás	53
A morfaktin szerkezete és az aktivitás	54
A növekedésserkentő és -gátló anyagok interakciója	55
Elsődleges regulátorok	56
Másodlagos regulátorok	60
A mofaktin és a növekedési regulátorok kölcsönhatása	62
A hormonális egyensúly jelentősége	62
Növekedés és differenciálódás
A növekedés embrionális szakasza	66
A plazma gyarapodása	66
A sejt osztódása	67
A növekedés megnyúlási szakasza	69
A sejtfal növekedése	69
A hajtás növekedése	70
Az auxin szerepe az internodiumok megnyúlásában	70
A gibberellin szerepe az internodiumok megnyúlásában	73
Az auxin és gibberellin együttműködése a szár megnyúlásában	74
Az etilén és az internodium megnyúlása	75
A morfaktinok hatása a hajtás növekedésére	75
A gyökerek növekedése	76
A levelek növekedése	76
A meisztéma aktiválódása	78
A növekedés differenciálódási szakasza	79
A polaritás	80
A polaritás indukálása	81
A polaritás magyarázata	83
A szövetek differenciálódása	84
A szervek differenciálódása	87
Gyökérképződés	87
A gyökérképződés előmozdítása	88
Rügyképződés	90
A differenciálkódás tanulmányozása steril tenyészetekben	91
Szervtenyészet	92
Embriótenyészet	95
Szövettenyészet	96
Regenerációs kísérletek steril tenyészetben	98
A regenerálódás fogalma	98
A kallusz regenerálódása	99
Regenerációs kísérlet haraszt-prothalliummal	99
Regenerációs kísérlet Begonia-levéllel	100
Regenerációs kísérlet a sárgarépa izolált sejtjeivel	100
A regenerácis kísérletek jelentősége	102
A sejtmag és a plazma szerepe a regenerálódásban	103
Korreláció	106
Apikális dominancia	106
A szervek leválása	109
Az egész és a rész viszonya a korreláció kialakításában	111
A fejlődés reproduktív szakaszai
A virág képződése	115
A jelenség jellemzése	115
A virágzási válaszreakció mérése	117
A fotoperiodizmus	117
A fotoperiodizmus fogalma	117
A nappalhosszúság érzékelése	119
A Rn növények fény- és sötétigénye	121
A Hn növények fény- és sötétigénye	124
A fitokrómrendszer szerepe a fotoperiódusban	126
A virágzási stimulus természete	128
A fotoperiodikus utóhatás	130
A virágzás endogén inhibitorai	133
A hormonszintézis folyamatának sorrendje	134
A fotoperiodikus indukció és a gibberellin	136
A vernalizáció	139
A vernalizáció jelensége	139
A vernalizáció fiziológiai magyarázata	140
A virágzás hormonális szabályozása	144
A virág fejlődése	148
A virágrügy fejlődése	148
Az egyszerű fejlődése	148
A fészekvirágzat fejlődése	148
A monoikus virágok fejlődése	150
A virágrügy fejlődésének befolyásolása	152
Az ivari differenciálódás	152
A pigmentképződés	153
A virágzás (a virágok felnyílása)	155
Termésképzés és termésfejlődés	156
Megporzás és megtermékenyítés	156
Pollináció	156
A pollentömlő növekedésének szabályozása	158
Megtermékenyítés	161
Az embrió kialakulása	162
Parthenokarpia	163
A termés növekedése	165
A termés növekedésének sebessége	165
A termés mérete	165
A magvak szerepe	166
A növekedési anyagok szerepe	167
Terméshullás	168
A gyümölcs érése	169
A raktározott anyagok átalakulása	169
Klimaterikus légzés	171
A gyümölcsérés kísérőjelenségei	172
Az érés mechanizmusa	174
Az érés szabályozása	176
A nyugalmi állapot
A nyugalmi állapot formái	179
Igazi (mély-) nyugalom	180
Kényszernyugalom	180
Relatív nyugalom	181
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása	181
A rügyek nyugalmi állapota	181
A rügynyugalom fázisai	181
A rügy nyugalmát kialakító külső feltétlek	182
A rügy ébredése a nyugalomból	184
A rügyek nyugalmi állapotának mesterséges megszüntetése és meghosszabítása	184
A rügynyugalom hormonális szabályozása	187
A magvak nyugalmi állapota	191
A magnyugalom típusai és fázisai	191
A fejletlen (rudimentaris) embrió	195
Az embrió fiziológiailag éretlen	196
Fény- és sötétigényes magvak	197
A magnyugalom diagramja	203
A magnyugalom megszüntetése lehűtéssel	205
A maghéj szerepe	207
A csírázásgátló anyagok szerepe	209
A környezeti tényezők hatása a növekedésre és fejlődésre
A fény jelentősége	211
Fényhatások	212
A fény hatása a növekedés sebességére és mértékére	215
A fény hatása a növekedés irányára	217
A fény hatása a pigmentációra	222
A fitokrómok és a fotomorfózis	223
Fitokrómok	223
Fotomorfózis	229
A hőmérséklet jelentősége	232
A növény és a talaj hőgazdálkodása	233
A levelek hőgazdálkodása	233
A talaj hőgazdálkodása	234
A hőmérséklet és a növekedés	235
A hőmérsékleti ingadozások jelentősége	237
A hőmérséklet formatív hatása	238
Termotropizmus	238
Hőmérsékleti károsodások	238
Az alacsony hőmérséklet hatása	239
A magas hőmérséklet hatása	240
Edaphikus hatások	241
A víztelítettségi fok jelentősége	241
Hidromorfózisok	242
Az ásványi anyagok hatása	243
A talaj oxigéntartalmának hatása	244
A talaj hőmérsékletének hatása	244
A talaj szerves anyagainak jelentősége	245
A növények kölcsönhatása (allelopathia)	245
A kolinok allelopathikus hatása	246
A termésekből és levelekből kiválasztott anyagok hatása	246
A levelekből kimosódó anyagok jelentősége	249
A gyökérváladékok jelentősége	251
A kolinok szerepe a mező- és erdőgazdaságban	252
A rhizoszféra	254
A rhizoszféra összetétele	254
A rhizoszféra és a növény kapcsolata	255
Szimbiózis	255
Gyökérgümők (Rhizobium-szimbiózis)	256
A parazita életmód általános jellege	261
A parazita és a gazda kölcsönhatása	261
A betegség kialakulása	263
A gazdanövény rezisztenciája	266
A növényi rák	266
Egyéb ökológiai hatások	268
A gravitáció hatása	268
Geotropikus válaszok	268
A geotropikus választ módosító belső és külső tényezők	268
A geotropikus válasz természete	269
A geotropizmus tanulmányozásának módszere	271
Általános törvényszerűségek	271
A percipiáló régió	273
A geotropizmus mint láncreakció	273
A percipiáló fázis reakciói	274
A latens fázis reakciói	276
A geotropikus inger kikapcsolása	277
A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések	279
Tárgymutató	281