A Gazdasággép az első kötete egy tervezett trilógiának, mely a közgazdaságtanba tartozó, közérthető tudományos mű. Célja rendkívül ambiciózus: olyan gazdasági elmélet kidolgozása, mely megfelel a társadalmilag és ökológiailag is fenntartható fejlődés követelményeinek. Az embert a pénz elé helyező közgazdaságtan mintegy 2500 éves történetre tekinthet vissza, s ezen idő 90 százalékában a főáramot képezte. Ezt a hagyományt morálökonómiának kereszteltük el, megkülönböztetve a felvilágosodással elsőbbséghez jutott, s ma még főáramot képező haszonökonómiától. A kötet egy terjedelmes mellékletet tartalmaz 200 közgazdasági gondolkodóval, az ókori görögöktől a középkori muszlimokon keresztül a modern észak-amerikai közgazdászokig, az esszéistáktól a Nobel-díjas matematikusokig, az ökológiai közgazdaságtantól a keresztény gazdasági tanításig. Mindezen személyeket, műveket és iskolákat besoroljuk a morál- és haszonökonómia két nagy vonulatába. A közgazdaságtant (=ökonómiát), melyet társadalomtudományként, akadémiai diszciplínaként értelmezünk, megkülönböztetjük az ökonomizmustól, melyet ideológiaként, paradigmaként, sőt kvázi vallásként írunk le.
A könyvben megoldást is keresünk: a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő, alternatív közgazdaságtanként a humánökonómiát javasoljuk. Nem tervezzük vagy tartjuk realisztikusnak, hogy ez teljesen felváltsa a főáramú közgazdaságtant, egyfajta forradalom formájában. Ehelyett egyfelől a természeti korlátok beépítését javasoljuk az ökológiai gazdaságtan és a fenntarthatósági tudomány eredményeit alkalmazva (kiegészítés lefelé), másfelől gazdasági az erkölcstanból és vallási tanításokból eredő célokat javaslunk bevinni az öncéllá vált ökonomizmusba, ahol az anyagiak az emberibb ember felé való fejlődés szükséges, de nem elégséges feltételei.
