Életünk a kétszerkettő biztonságával pereg le. Nincsenek boszorkányok, s azokról a boszorkányokról, melyek nincsenek, nem is beszélünk többé. A külső világ, az tiszta. De belső világunk még ma is tele van rejtélyekkel. A kis titokzatosságokat kiirtotta a természettudomány, de talán éppen e tisztító munka eredményeként sokkal jobban látjuk a nagy és egyetlen kérdést. Értjük a testünket, izről-izre és porcikáról-porcikára, csak éppen azt nem értjük, hogy az egész mirevaló ? Egy órám, egy napom, kiszakítva az egészből, talán még logikus. Úgy illesztem össze a különböző cselekedeteket, hogy kerékfogaik egymásba harapjanak és egymást lendítsék előre. Ilyen kis egységekben nincs is semmi magyarázhatatlan, vagy észellenes. Mégis, minden élet egy óriási káosz.
