I. kötet
|
|
Tájékoztató
|
|
Mekkora a Bakony?
|
|
A Bakony különös bája
|
|
A magyar köznemesség
|
|
A norman és a magyar
|
|
A nemes magyar lélek
|
|
A magyar szív a leggazdagabb
|
1
|
Nagy urakról én nem írok
|
|
Mátyás király adomája a csóri csukáról
|
|
Veszprémvármegye Bakonyja
|
|
Nyolcz puszta vára és három eleven vára
|
|
O-palota, Csesznek, Bakony-Ujvár, Vár-Palota, Esseghvár, Nagy-Vásonykő, Döbrente, Czékut, Nagy-Somlyóvár
|
|
Kisfaludy Sándor emlékezései
|
|
Móré László, Tury György, Gyulaffy László
|
|
Zalavármegye Bakonyerdeje
|
|
A Balatonra néző hegyoldalakat nem tartom Bakonynak
|
|
Az én szülőfalumban nem volt fa
|
|
Az őserdő, a hogyén láttam
|
8
|
A virtus
|
|
Mi a nemesi katastzrum?
|
|
A rovatok
|
|
A birtokos
|
|
Hányféle volt a nemes ember?
|
|
Az inzurgens
|
|
Nem minden nemes külön nemzetség
|
24
|
A nemesi pártok
|
|
Deák Ferencz pártja
|
|
A párt-jelszavak
|
|
Mire kellett a primás sok pénze?
|
|
Deák pártja nagyobb volt, mégis gyöngébb volt
|
|
A pártok tanyái
|
|
Bevonulnak a nemesek
|
|
A főispáni konferenczia
|
|
A régi vármegyeház
|
|
Ott kezdődik közéleti pályám
|
37
|
A Szent László segitségül hívása
|
|
Mit énekel a nemes ember, ha szive szerint énekel?
|
|
Az eskük könyve
|
|
Régi eskü, uj eskü
|
|
A nemzet pártján levő nemesség kint szorul
|
|
Fodor Mihály nemes atyánkfia
|
|
Birkózó adomája
|
|
Boszúra hívja föl a kint szorult nemességet
|
|
A labanczok táborhelye a lakomájuk készülése
|
|
Irtóztató rombolás
|
|
Boszut lihet a csuffá tett győzedelmes tábor
|
50
|
A szürdolmány
|
|
Verner uram vendéglője
|
|
Az ellenség megrohanja
|
|
Apám és Csörgey Ferkó
|
|
A muzsikus czigányok veszedelme
|
|
A halálos dulakodás
|
|
Verner uram tanácsa
|
|
Miért nem menekült apám?
|
|
Csörgey Ferkó eltünt, apám maga maradt
|
68
|
A hadi zsákmány
|
|
Apám menekülési terve
|
|
Nem sikerül
|
|
Südyt megragadja és védő pajzsként használlja
|
|
Apám elkeseredik
|
|
Ott terem a segitség
|
|
Verner uram siralmas helyzete
|
|
A rettentes Csörgey Ferkó
|
|
Békesség lett
|
|
A kis Verner-leány hivta a segitséget
|
|
A Bakonyon túli nemesség tanyája
|
|
Mi történt ott?
|
|
Vámosi Saáry Gergely
|
80
|
A szent gáli nemzetes asszony
|
|
Nagy urak-e a magyar pénzügyminiszterek?
|
|
A régi palota
|
|
A nemzetes asszony megszemléli a palota termeit
|
|
A cselédszobákból csinál lakást magának és a miniszternek
|
|
Cselédsége
|
|
Utolsó karácsony-esténk
|
95
|
A faragó béres
|
|
Mit tud a faragó béres?
|
|
A kisbéres
|
|
A pusztai cslédség rangfokozata
|
|
A faragó béres szemre veszi a hiányosságokat
|
|
A Bakonyba megy szerszámfáért
|
103
|
Boronya halála
|
|
Ki volt, mi volt Boronya?
|
|
A fehér vaddisznók
|
|
Kevés a makk
|
|
Mit beszél az öreg sertés?
|
|
Boronya halála
|
|
A vihar győzi-e tovább, vagy a kürtszó?
|
110
|
Ük.
|
|
Jókai és Tóth Béla használta e szót: ükapám
|
|
Hibásan
|
|
A süv szó
|
|
A család izei
|
|
Régi tudós is ejt hibát
|
|
Tanulság
|
118
|
Atyafi-látogatás
|
|
Az ismeretlen nénémasszony
|
|
A Tihay-atyafiság
|
|
A Tihay-birtokok
|
|
Mi volt a nemesi birtok?
|
|
Sághy Tóni atyafi látogatása
|
|
Miért mondott le örökre Ambrózy az atyafilátogatásról?
|
124
|
Ez is válópör!
|
|
Zádor Pali őrzi a kutyabőrt
|
|
Megnősül, gyereke lesz
|
|
Válik a feleségétől
|
|
Válópöre alatt minden békéltetésnél ujabb gyereke születik
|
|
Utóbb megunja a sok gyereket és a hosszu válópört
|
132
|
Kikből állt a tábor?
|
|
1848. évi márczius 15-ike Pozsonyban és Pesten
|
|
A tizenkét pont
|
|
A pesti ifjak
|
|
Tómics gazda ötvenkét szücslegénye
|
140
|
II. kötet
|
|
Ki volt hát Sobri?
|
|
Szépfaludi Ö. Ferencz uj közlési Sobriról
|
|
Szigeti József szinművészünk nem ismerhette Sobri dolgait
|
|
Sobri társainak végzete
|
|
Az álnév
|
|
Tudásom forrásai
|
|
Kisfaludy Sándor
|
|
A billegei csárda
|
1
|
Sobri a rendeki erdőben elfogja a sümegi csendbiztost
|
|
Szakácsi alatt lefegyverzi Somogy csendbiztosát
|
|
A tihanyi révnél magával viszi a nagy bajuszu Kaszást
|
|
A rejtett kincsek
|
|
Volt-e Sobri bálban?
|
|
Sobri bőkezüsége
|
12
|
A váczi kaland hagyománya
|
|
Öreg barátaim nem tudtak róla
|
|
Osváld Dániel
|
|
Fűmag megejtése
|
|
Sobri miként lepi meg gróf Nádasdyt, a váczi püspököt?
|
|
Miként keletkeznek a hagyományok?
|
29
|
Csikós Csúzy János
|
|
Nemzetsége
|
|
Gyerekkora
|
|
Elszökik az intézetből
|
|
Csikósbojtárrá lesz
|
|
Törvénybe állitják
|
|
Sobri haláláról
|
|
Népdal Sobri sirjára
|
|
Csikós Csúzy János megjelenik Pápán
|
|
Pápai élete, szerelmi kalandja, házassága
|
|
Halála s rokonainak róla való emlékezése
|
39
|
Répa Rózi csárdásné lesz
|
|
Halála Pakson. Titok marad
|
|
Miért lett Sobri a népköltészet hőse?
|
|
A két tornai legény szomoru története
|
56
|
Utolsó szó Sobriról
|
|
Szederkényi Nándor véleménye
|
|
A zsobri szó a zsebrákból származott
|
|
E vélemény megdöntése
|
|
Az álnevek
|
|
Sobri állítólag Bejczen született s még a mult század ötvenes éveiben is élt
|
|
Szép Mihály közlése Sobri halálának részletes leírásáról
|
|
Herman Ottó, Milfajt képe
|
|
Sobri ruhája
|
|
Guzmics Izidor apát egykoru följegyzései
|
68
|
Hogy üljenek a követek?
|
|
A párok
|
|
A régi rákosi országgyülés
|
|
Kik voltak az 1825-iki országgyülés tagjai?
|
|
A pozsonyi országház tanácskozási terme
|
|
A Personalis
|
|
A négy kerület
|
|
Milyen férfiak voltak a régi követek s mily rendben ültek?
|
|
Viszály a papokkal
|
|
A latin Pasquillus szerint a pártok
|
|
A Ragályi-féle nemzeti dal
|
|
Kiknek nevét őrzi a történelem a pártok férfiai közül?
|
|
Az 1832-iki ülésrend
|
|
A papokat külön helyre szorítják
|
|
Hol ült Deák 1838 óta?
|
|
Hol ült Kossuth 1847-ben?
|
|
Deák utolsó ülőhelye s ennek sorsa
|
84
|
A Bakony ura
|
|
Mire való a svábnak tanulni?
|
|
A lókuti mester
|
|
Nem tud geográfiát
|
|
Miért nem tanul?
|
|
A Csóthy fia nem szorult a geográfiára
|
109
|
Zámory közebéden összekerül Haynauval
|
|
Haynau gyalázza a magyart
|
|
Zámory hozzávágja a pezsgős üveget
|
|
Zámoryt budapesti lakásából nem tudják kistájgerolni
|
|
Diamantot legyőzi
|
|
Miként veszi a tehenet Svájczban?
|
|
Perzsa sahnak nézik
|
115
|
Kossuth gyerekei eltünnek Pestről
|
|
Boros Sándor elviszi őket a Bakonyba
|
|
Zámory birtokain a menedék
|
|
Báró Splényi Béla
|
|
Édes anyja és testvérje Guyon Richardné
|
|
Marton Antónia
|
|
Amade grófnő
|
|
Kossuth gyerekeit elfogják
|
|
Haynau meglátogatja a pozsonyi várban
|
122
|
Leég a nagy-keszi zsöllérsor
|
|
Bakony ura megveszi a zsöllér-telkeket
|
|
Leválik asztalos nem adja a magáét
|
|
Csak játszik Bakony urával
|
|
Az asztalost kidobják házábol
|
|
Házát elpusztítják a telkét elveszik erőszakkal
|
|
A bűnpör
|
|
Kozma Sándor, a király főügyésze
|
|
Miként meneküljön Bakony ura?
|
|
A pör vége
|
133
|
Megakad a vármegye
|
|
A Bohor Yontob Szaláma nemzetség és az Éliáhu Ghebáli nemzetség rokonsága
|
|
Jusszuf elveszi feleségül Szenórát
|
|
Hogy lett magyarrá az arab zsidó Szaláma?
|
|
Jusszuf testvére Mussza, vagyis Ramira Bohor Yontob ben Szaláma meghal Damaskusban
|
|
Jusszuf annak özvegyét, a szép Gamilát is elveszi feleségül
|
|
Ezt utóbb megtudja Szenóra
|
|
Nagy felfordulás támad a két feleséges állapotból
|
|
Szép sorjában elmondja ezt ez a fejezet
|
148
|
A zacskó arany
|
|
A kádi bíró elé kerül a dolog
|
|
Jusszuf ravasz
|
|
Gyanut támaszt Szenóra ellen
|
|
Szaláma és Jusszuf megcsalják a vámosokat
|
|
Nagy veszedelem támad ebből
|
|
Most már Szenóra is lábra áll
|
|
Nagy level érkezik a nemes vármegyéhez
|
|
Mit csinál most karakószörcsöki Szörcsöky Ábrahám főfiskus úr?
|
162
|
A vármegye tárgyalja a bűnügyet
|
|
A suri riadás
|
|
A tót asszonyok
|
|
A tárgyalás folyamata
|
|
Mit beszél Jusszuf?
|
|
Mit felel Szenóra?
|
|
Gamila mindent elront
|
|
Jusszuf felülkerekedik
|
|
Mit tanít Mózes?
|
|
Mit tudott Jézus Krisztus?
|
|
A rettenetes nagy kérdések
|
|
Jusszuf hatalmasan védi magát
|
|
Gamila szép sárga papucsa
|
|
Kik legyenek a tanuk és szakértők?
|
|
A főfiskus agyonüti az egész bűnpert
|
172
|
A takarékpénztár
|
|
A nemzet ébredése
|
|
Mit szólnak ehhez a szent-gáli királyi vadászok?
|
|
Fáy András javaslatát elfogadják
|
|
De nem ugy, a hogy Áron zsidó jónak látja
|
|
A szent-gáli takarékpénztár alkotmánya
|
|
Mi van a régi archivumban?
|
|
Gyül a pénz
|
|
Alig tudják utóbb a vasas ládát fölemelni
|
|
Egyszer csak minden elvesz szőrén-szálán
|
|
Hova lett a takarékpénztár?
|
182
|
A bakonyi szür
|
|
Milyen volt a bakonyi szür?
|
|
Hol készült?
|
|
Juhász, kanász ősi természete
|
|
Zala vármegye eltiltja viselését
|
|
Viták e fölött
|
|
Ki visel esernyőt?
|
|
Mi van a szürujjban?
|
|
Hogy gerjesztettek tüzet hajdan?
|
|
A szür lefüleli, megfogja az ágyugolyót
|
204
|
Mózes bátyánk
|
|
Ki volt, mi volt Gombás Mózes?
|
|
Görhes Jancsi esete
|
|
A vármegye szelid vallatást rendel
|
|
Miként magyarázza ezt Mózes bátyánk?
|
|
Miként menekül Szicziliából a bakonyi ember?
|
219
|
Kihirdetik a törvényt
|
|
Törvényt hirdetnek Szent-Gálon 1848-ban
|
|
Miként hirdették ki hajdan a törvényeket?
|
|
A Nemzeti bácsi
|
|
Mily föltételek alatt fogadja el a királyi vadász az 1848-iki törvényeket?
|
227
|
A pápaiak
|
|
Mit köszönök Pápay Miklósnak?
|
|
Pápay Sámuel eredete s nevelődése
|
|
Kisfaludy Sándor és Pápay Sámuel
|
|
Milyen volt a magyar nyelv száz év előtt?
|
|
Pápay Sámuel nyelvtisztitó munkája
|
|
Irodalmi alkotássai
|
|
Hogy adóztatta meg a veszprémi püspököt?
|
238
|
A két testvér
|
|
Pápay Lajos
|
|
Hogy lett huszárrá?
|
|
Miként szerződött huszárjával?
|
|
Költő volt
|
|
Mi a poiczáj?
|
|
"Mi magunk!"
|
|
Halála
|
|
Pápay Miklós egyénisége
|
|
Deli táncza
|
|
Miként hajtotta végre az ítéletet?
|
246
|
A vidám rettegés
|
|
Jön a kolera
|
|
A pápai urak tanácskoznak
|
|
Kik voltak ott?
|
|
A híres Mándi Márton István
|
|
Mondásai
|
|
Átjöhet-e a kolera a Bakonyon?
|
|
Van-e hát kolera?
|
|
A kormányzók és orvosok bölcsessége
|
261
|
A pápai deputáczió
|
|
Ó-bor és uj-bor
|
|
A mészáros táblabiró
|
|
A gunyos vígjáték
|
|
Ajánló szózat a vizsla kutyához
|
|
A prológ és a beköszöntő
|
|
Miből készült a vígjáték meséje?
|
271
|
A kórságkergető deputáczió határozata
|
|
Pápa város nem egy város, hanem két város
|
|
A szegény halottak temetése
|
|
Mi kell a temetéshez?
|
|
Piti Ferkó
|
|
Kalaba János
|
|
A borbélyok
|
|
A csipővas
|
|
Vak Pali
|
|
A papok
|
|
Az irhásközi baczillus
|
|
A zsidók mentesek
|
|
A sirásók szájaskodása
|
|
Egyszerre hal meg ugyanaz az ember mind a két városban
|
|
Rettenetes viszály
|
281
|
Szállok az úrnak
|
|
Hol alkalmazzák ezt a szót szállok az úrnak
|
|
A száll szónak gazdagsága
|
|
A megszállitás
|
|
A végh-koppáni alpasa megszállitó levele
|
|
A szállások
|
301
|