| Bevezetés |
3 |
| I. Tételvázlatok – Irodalom |
5 |
| 1. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kötelező szerzők |
6 |
| Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa |
6 |
| Petőfi Sándor hitvesi költészete |
8 |
| Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete |
10 |
| Arany János Toldi és Toldi estéje című műveinek összehasonlítása |
12 |
| Arany János balladaköltészete |
14 |
| Arany János – Az Őszikék-korszak lírája |
16 |
| Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben |
18 |
| Ady Endre szerelmi lírája |
20 |
| Ady Endre háborúellenes költészete |
22 |
| A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában |
24 |
| Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei |
26 |
| A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése |
28 |
| A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai |
30 |
| A kiszolgáltatottság, a közömbösség, a részvét és szánalom hiányának problémái |
32 |
| Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében |
32 |
| A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek |
34 |
| József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai |
36 |
| József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok |
38 |
| József Attila létösszegző versei |
40 |
| 2. témakör – Művek a magyar irodalomból – Választható szerzők |
42 |
| Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében |
42 |
| A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem |
44 |
| A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben |
46 |
| Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében |
48 |
| A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben |
50 |
| A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban |
52 |
| Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór regényében |
54 |
| A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok |
56 |
| A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban |
58 |
| Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban |
60 |
| Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája |
62 |
| A humor nagymestere: Karinthy Frigyes |
64 |
| Önéletrajziság és a jelentéstelenítés eszközei Kassák Lajos |
66 |
| A ló meghal, a madarak kirepülnek című hosszúversében |
66 |
| A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben |
68 |
| Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben |
70 |
| Weöres Sándor és a keleti filozófia |
72 |
| Illyés Gyula erkölcsi kiállása a 20. század közepén |
74 |
| Pilinszky János lírájának jellegzetességei |
76 |
| A gondolatiság és a tárgyiasság jelenléte Nemes Nagy Ágnes objektív lírájában |
78 |
| Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben |
80 |
| Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor |
82 |
| A modern klasszikus: Faludy György |
84 |
| Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák |
86 |
| Németh László tudatregénye: a Gyász |
88 |
| Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében |
90 |
| A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében |
93 |
| 3. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kortárs szerzők |
96 |
| A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában – |
96 |
| Varró Dániel költői világának sajátosságai |
96 |
| Tóth Krisztina: Pixel |
98 |
| A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah |
100 |
| A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében |
102 |
| 4. témakör – Művek a világirodalomból |
104 |
| A Biblia kultúrtörténeti jelentősége |
104 |
| A homéroszi eposzok világa |
106 |
| A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember” |
108 |
| A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete |
110 |
| Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában |
112 |
| A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete |
114 |
| Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat |
116 |
| A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésében |
118 |
| 5. témakör – Színház és dráma |
120 |
| A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné |
120 |
| Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia |
122 |
| A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe |
124 |
| A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán |
126 |
| Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály |
128 |
| Csongor és Tünde című drámai költeményében |
128 |
| Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I. |
130 |
| Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II. |
132 |
| Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában |
136 |
| Csehov és a drámaiatlan dráma |
138 |
| Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében |
140 |
| 6. témakör – Az irodalom határterületei |
142 |
| A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben |
142 |
| A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték |
144 |
| A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői |
146 |
| A sci-fi műfaji jellemzői |
148 |
| Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry |
150 |
| 7. témakör – Regionális kultúra és a határon túli magyar irodalom |
152 |
| Szeged szülötte: Juhász Gyula |
152 |
| Baka István korai költészetének szerepversei |
154 |
| Szilágyi Domokos és a kisebbségi magyar irodalom |
156 |
| A hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében |
158 |
| 8. témakör – Értelmezési szintek, megközelítések |
160 |
| Az évszak-toposz a magyar irodalomban |
160 |
| A kert-toposz a magyar irodalomban |
162 |
| Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai |
164 |
| A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd |
166 |
| A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai |
168 |
| II. Tételvázlatok – Nyelvtan |
171 |
| 1. témakör – Kommunikáció |
172 |
| A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük |
172 |
| A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: |
174 |
| személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció |
174 |
| Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei |
176 |
| Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve |
178 |
| Tömegkommunikációs műfajok |
180 |
| 2. témakör – Nyelvtörténet |
182 |
| Változás és állandóság a nyelvben |
182 |
| A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása |
184 |
| A magyar nyelvtörténet korszakai |
186 |
| A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek |
188 |
| A nyelvújítás lényege és jelentősége |
190 |
| 3. témakör – Ember és nyelvhasználat |
192 |
| A nyelv mint jelrendszer |
192 |
| A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása |
194 |
| Az egynyelvű szótárak |
196 |
| Nyelvünk helyzete a határon túl |
198 |
| Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre |
200 |
| 4. témakör – Nyelvi szintek |
202 |
| A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései |
202 |
| A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában |
204 |
| A tulajdonképpeni alapszófajok |
206 |
| Az igenevek és a névmások |
208 |
| A viszonyszók és a mondatszók |
210 |
| A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik |
212 |
| A magyar helyesírás rendszerszerűsége |
215 |
| A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai |
216 |
| 5. témakör – A szöveg |
218 |
| A különféle szövegek felépítése, egységei |
218 |
| A szövegkohézió, a témaháló és a cím |
220 |
| Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok |
222 |
| A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra |
224 |
| Szövegek jellemzőinek megfigyelése |
226 |
| A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák |
228 |
| 6. témakör – A retorika alapjai |
230 |
| A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben |
230 |
| A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. |
232 |
| A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig |
232 |
| Az érv felépítése és az érvtípusok |
234 |
| A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata |
236 |
| A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése |
238 |
| 7. témakör – Stílus és jelentés |
240 |
| Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése |
240 |
| Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás |
242 |
| A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés) |
244 |
| Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia |
246 |
| Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus |
248 |
| A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei |
250 |
