…Bühler rohanva megkerülte a mellvédet és kétségbeesetten megpróbálta figyelmeztetni. De késő volt. Az őrnagy már tüzelt. Egy vékony fiatal hang kiáltása hallatszott, és a test visszahanyatlott az árokba. Egy pillanatig szorongató csend támadt, utána ordítás hallatszott, és megindult a megsemmisítő támadás.
„Lőjetek! Jönnek!”, kiáltotta az őrnagy.
Ekkor mi is tüzet nyitottunk. Töltöttünk és lőttünk, mint az őrültek, töltöttünk és lőttünk, hogy csak túl legyünk már azon az iszonyatos pillanaton. Az egész front mozgásban volt, az ágyukat is bevetették, és ez így ment egész éjszaka. Reggelig tíz embert vesztettünk, köztük volt az őrnagy és Bühler is…
