| Növény és tudomány |
13 |
| A növényi élet kibontakozása |
13 |
| A növény a természet energia-háztartásában |
16 |
| A növénytan részterületei |
18 |
| A növények kémiai felépítése |
20 |
| A növényeket alkotó elemek |
20 |
| Fémenzimek |
23 |
| A víz |
24 |
| A biológiai makromolekulák |
26 |
| Nukleinsavak |
26 |
| Az építőkövek |
27 |
| A nukleinsavak elsődleges szerkezete |
29 |
| A DNS felépítése |
30 |
| A ribonukleinsav |
32 |
| Proteinek és aminosavak |
35 |
| A proteinek felosztása |
35 |
| Az aminosavak |
36 |
| Az aminosavak peptidkötésekkel polipeptidekké kapcsolódnak össze |
38 |
| A proteinek változatossága szinte végtelen |
38 |
| A proteinszerkezetek hierarchiája |
39 |
| A proteinek fiziko-kémiai tulajdonságai |
42 |
| Szénhidrátok |
42 |
| A szénhidrátok általános tulajdonságai |
43 |
| Összetett szénhidrátok |
45 |
| Lipidek |
49 |
| Zsírok |
50 |
| Foszfolipidek és glükolipidek |
51 |
| Viaszok |
52 |
| A növényi sejt |
53 |
| A növényi sejt felépítése |
54 |
| A sejtmag (nucleus) |
57 |
| Plasztiszok |
62 |
| A mitokondriumok |
66 |
| A citoplazma |
68 |
| Az alapplazma |
68 |
| Membránok |
69 |
| A diktioszómák (Golgi-készülék) |
72 |
| A lizoszómák |
73 |
| További vezikuláris membránszerkezetek |
74 |
| A riboszómák |
75 |
| Ostorok |
75 |
| Zárványok (paraplazmatikus szerkezetek) |
77 |
| Sejtnedvvakuólumok |
77 |
| Aleuronszemcsék |
79 |
| Lipidvakuólumok |
79 |
| Keményítőszemcsék |
80 |
| Kristályok |
81 |
| A sejtfal |
82 |
| A középlemez |
82 |
| Primer sejtfal |
83 |
| A másodlagos sejtfal és a kutikula |
84 |
| A prokariótasejt |
86 |
| Szövetek |
88 |
| Osztódószövetek (merisztémák) |
88 |
| Az alapszövet (parenchima) |
91 |
| Bőrszövetrendszer |
93 |
| A felszívó- (abszorpciós) szövetek |
100 |
| A szállítószövet-rendszer |
101 |
| A kiválasztó- (szekréciós) szövetek |
106 |
| Szilárdítószövetek |
111 |
| A kollenchima |
112 |
| A szklerenchima |
113 |
| A vegetatív szervek |
115 |
| A mag és a csíranövény |
116 |
| A hajtástengely |
121 |
| A hajtástengely kialakulása |
121 |
| Az elágazás |
123 |
| A hajtástengely elsődleges felépítése |
129 |
| A hajtástengely másodlagos szerkezete |
131 |
| A fatest |
134 |
| Másodlagos kéreg és héjkéreg |
140 |
| A levél |
141 |
| A lomblevél kialakulása és felépítése |
141 |
| Levéltípusok |
147 |
| A levélállás |
148 |
| A gyökér |
149 |
| A gyökér szerkezete |
149 |
| A gyökér másodlagos vastagodása |
154 |
| A gyökérzet alakulása |
156 |
| Az alapszervek alak- és funkcióváltozása |
157 |
| A raktározás |
157 |
| A szilárdítás |
161 |
| A védekezés |
164 |
| A fotoszintézis |
164 |
| A tápanyagfelvétel |
166 |
| A szaporodás és sokasodás |
168 |
| Vegetatív szaporodás |
168 |
| Szaporodás szaporítósejtekkel (gonitokkal) |
170 |
| Rendszertan és evolúció |
177 |
| A növényrendszertan alapjai |
177 |
| Feladatok és felosztás |
177 |
| A növényrendszerek kialakulása |
178 |
| A taxonómia és a rokonságkutatás módszerei |
179 |
| A rendszertani egységek |
182 |
| Nevezéktan (nómenklatúra) |
184 |
| Az evolúciókutatás |
185 |
| A leszármazáselmélet |
185 |
| Modifikációs és genetikai variáció |
186 |
| Rekombináció |
189 |
| A természetes szelekció |
189 |
| Az izoláció |
190 |
| Hibridizáció |
191 |
| A fajkeletkezés fázisai |
192 |
| A rendszer áttekintése |
193 |
| A prokarióta szervezetek világa |
194 |
| A növényvilág |
206 |
| A gombák világa - Fungi |
237 |
| A növényvilág - Plantae (folytatás) |
269 |
| Az anyagcsere fiziológiája |
366 |
| Az anyagcsere bioenergetikai alapjai |
366 |
| A termodinamikai főtételei és az egyensúlyokról szóló tan |
366 |
| Energetikai kötések és energiagazdag foszfát kötések |
370 |
| Redoxireakciók és elektrontranszport-láncok |
372 |
| Biológiai katalízis, enzimhatások |
375 |
| Alloszterikus enzimek |
379 |
| Táplálkozási típusok |
379 |
| Táplálkozási típusok osztályozása |
379 |
| Asszimilációs és disszimilációs anyagcsere |
380 |
| Disszimilációs folyamatok |
380 |
| A tartalék tápanyagok lebontásának fázisai |
380 |
| A glükóz lebontása |
382 |
| A polimer szénhidrátok mobilizálása |
397 |
| A proteinek lebontása |
398 |
| Az aminosavak lebontása |
399 |
| A zsírok mobilizálása |
400 |
| Az autotróf szén-dioxid-asszimiláció |
401 |
| A fotoszintetikusan aktív pigmentek |
402 |
| A fotoszintetikus membránok felépítése |
407 |
| A fényabszorpció és az energiavezetés |
409 |
| A fotoszintetikus elektrontraszport |
413 |
| A biológiai foszforizáció mechanizmusa |
414 |
| A herbicidek befolyása a fotoszintetikus elektrontranszportra |
415 |
| A szén-dioxid asszimilációja |
416 |
| A fotoszintézis energetikája |
423 |
| A fotoszintézis ökológiája |
424 |
| A bakteriális fotoszintézis |
430 |
| A kemoautotróf anyagcsere |
431 |
| Membrántranszport |
433 |
| Passzív transzportmechanizmusok |
433 |
| Aktív transzportmechanizmusok |
436 |
| A növények vízháztartása |
438 |
| A vízpotenciál |
438 |
| A sejt ozmotikus rendszere |
438 |
| A víz leadása |
442 |
| A vízfelvétel |
446 |
| Vízfelvétel duzzadással |
447 |
| A vízmérleg és a vízháztartás alaptípusai |
448 |
| Ásványi anyagok felvétele és transzportja |
449 |
| A szerves molekulák távolsági szállítása |
450 |
| A növények nitrogénháztartása |
451 |
| Nitrátredukció |
451 |
| A molekuláris nitrogén megkötése |
453 |
| Az ammónia primer szintézise |
455 |
| A nitrogén körforgalma a természetben |
460 |
| A kénanyagcsere és a kén körforgalma |
460 |
| Szekunder anyagok és szekunder anyagcsere |
462 |
| Poliacetátok |
463 |
| Izoprenoidok (terpenoidok) |
463 |
| Fenolok és fenolszármazékok |
465 |
| Alkaloidok |
471 |
| A heterotróf táplálkozási mód különlegességei |
471 |
| Szaprofiták |
472 |
| Paraziták |
472 |
| Szimbiózis |
473 |
| A mikorrhiza |
474 |
| Húsevő növények |
474 |
| A genetikai információ realizálása |
475 |
| A transzkripció |
476 |
| Transzláció |
476 |
| Az anyagcsere-szabályozás alapjai |
477 |
| Az enzimszintézis szabályozása |
478 |
| Az enzimaktivitás szabályozása |
480 |
| Fejlődésfiziológia |
483 |
| Növekedés |
484 |
| A különféle növekedési folyamatok |
484 |
| A növekedés lefolyása és mérése |
485 |
| A differenciálódás |
487 |
| Differenciális génaktivitás |
488 |
| A differenciálódási folyamatok szabályozása |
489 |
| Acetabulira-kísérletek |
490 |
| Tumorok |
491 |
| Fitohormonok |
492 |
| Auxinok |
493 |
| Gibberellinek |
499 |
| Citokininek |
502 |
| Az abszcizinsav |
504 |
| Az etilén |
506 |
| A szervképződés |
508 |
| A polaritás |
509 |
| A magvas növények szaporodása közben működő szabályozások |
512 |
| A magvak és rügyek nyugalmi és aktív állapota |
513 |
| Szerv-, szövet-, és sejttenyészetek |
519 |
| Virágképzés |
521 |
| Fotoperiodizmus |
523 |
| Az öregedési szakasz |
530 |
| Növényi ritmusok |
533 |
| Mozgásfiziológia |
537 |
| A mozgásmechanizmusok |
537 |
| A duzzadási és apadási mozgások |
537 |
| Kohéziós mozgások |
540 |
| Explóziós mozgatások |
541 |
| A turgomozgások |
544 |
| Növekedési mozgások |
456 |
| Mozgások proteinkontrakció következtében |
457 |
| Külső tényezők által kiváltott és irányított mozgások |
550 |
| Ingerfolyamatok |
551 |
| Tropizmusok |
554 |
| Nasztiák |
566 |
| Taxisok |
570 |
| Ingermozgások a sejtben |
575 |
| Tárgymutató |
577 |
