Filozófia és vallás

”A filozófia sorra elvesztette, illetve a vallásnak átengedte azokat a tárgyakat, amelyek az ókorban még hozzá tartoztak, és a tevékenysége így csak az ész számára teljesen értéktelen tárgyakra korlátozódott. Ezzel szemben azok a nagyszerű tanítások, amelyeket a vallás a filozófiával való közös tulajdonból egyoldalúan eltulajdonított, mivel az ősképükhöz (Urbild) való kapcsolatuk eltűnt, ezzel együtt a jelentőségüket is elvesztették, és az eredetüktől idegen talajra kerülve a természetük is teljesen átalakult.

A filozófiának a vallással való hamis egybeesése csak azáltal jöhetett létre ebből az ellentétből, hogy a filozófia odáig süllyedt, hogy az ész alkotásait, az eszméket, értelmi fogalmakként kezelte. A tudománynak azt az állapotát dogmatizmusnak nevezhetjük, amelyben a filozófia ugyan széles és tekintélyes egzisztenciát kap a világban, de teljesen feladja a saját karakterét...

A hitet soha nem helyezném a filozófia fölé, hanem az értéke szerint sokkal inkább az alá, inkább visszatérek azokhoz a tárgyakhoz, amelyeket a vallás dogmatizmusa és a hit nem - filozófiája kisajátított a maga számára, és ezeket megpróbálom visszaperelni az ész és a filozófia számára. Hogy melyek ezek a tárgyak, azt a következő fejezetekből fogjuk látni.”