Frantisek Flos kalandos útleírása három közép-amerikai köztársaság, - Guatemala, Honduras és Costa Rica egzotikus világába vezeti el az olvasót. A Coxcomb-hegység vadregényes, sziklás szurdokaiban, a beláthatatlan, örökké félhomályba boruló őserdők járhatatlan bozótjában, mocsárlázt lehelő vad ingoványok és kajmánoktól hemzsegő folyók partján törtet előre a három európaiból és néhány indián vadászból álló kis karaván, hogy a földkerekség legpompásabb trópusi virágai, orchideák után kutasson. Az "orchideavadászok" közül kettő felnőtt, a harmadik pedig - Szatrapa Jankó, a regény főhőse, - egy tizenhároméves fiú, akit annyira csábít a távoli világok, rejtelmes őserdők, egzotikus tájak kalandos élete, hogy elszökik a szülői háztól és elszegődik hajóinasnak egy óceánjáró gőzösre, csak hogy az expedícióval tarthasson.
Nehéz és fáradságos feladat ez, új, ritka orchideafajtákat keresni az őserdők toronymagas faóriásainak koronáiban, ismeretlen, lakatlan tájakon, ahol a trópusi ősrengeteg vadállatai, mérges kígyói és a kóbor indián rablóbandák ezerféle veszéllyel fenyegetik a betolakodók életét. Nyomon követjük az orchideavadászokat veszedelmes útjukon, együtt vadászunk velük, megtudjuk, hol és miként nőnek a gyönyörűszép, ritka virágok, milyenek az indián őslakosok szokásai, milyen az éghajlat, az állat- és növényvilág, mit termesztenek és miből élnek az emberek. Lélegzetvisszafojtva olvassuk a kis Jankó kalandjait, aki a szemünk előtt alakul át a könnyelmű, meggondolatlan gyerekből tapasztalt, komoly és bátor fiatalemberré s aki lépésről lépésre rájön, hogy a kalandok, melyekről az érdekfeszítő útleírások oldalait habzsolva annyit álmodozott, a valóságban csak szüntelen nélkülözéseket, fáradalmakat és kemény munkát jelentenek.