| Bevezetés |
15 |
| Etimológia |
15 |
| Meghatározások |
16 |
| Könyvtörténetek |
17 |
| Perspektívák |
18 |
| Az írás feltalálása - könyvek az ókorban |
23 |
| Az írás feltűnése és fejlődése |
24 |
| Az első írások |
24 |
| A görög és latin alfabetikus írás |
25 |
| Az ábécé feltalálásának következményei |
28 |
| Az ókor: a tekercsek ideje |
29 |
| A volumen |
29 |
| Másolás |
30 |
| Az olvasás |
31 |
| Könyvgyártás és könyvterjesztés a Római Birodalomban |
31 |
| Kiadás |
32 |
| Adásvétel |
33 |
| A könyvtárak |
35 |
| Alexandria álma |
35 |
| A római könyvtárak |
37 |
| A korai középkortól a Karolingokig |
41 |
| A kódex forradalma |
42 |
| A minuszkula |
42 |
| A kódex |
43 |
| A kódex elterjedése |
43 |
| A kódex feltalálásának következményei |
44 |
| Az ősegyház é a könyvek |
45 |
| Az antik örökség |
45 |
| Az ősegyház |
46 |
| Az első keresztény könyvtárak |
47 |
| A szerzetesség |
48 |
| A keleti szerzetesség |
48 |
| A Nyugat |
49 |
| A Karoling-reneszánsz |
51 |
| Renovatio imperii |
51 |
| A könyvek reformja |
52 |
| A könyv formái és az olvasási szokások |
53 |
| A könyv előállítása |
53 |
| A könyvszerkesztés |
54 |
| Illusztráció és díszítés |
55 |
| Olvasási szokások |
56 |
| A Földközi-tenger keleti medencéje |
57 |
| Bizánc és világa |
57 |
| A muzulmánok és a könyv |
59 |
| A könyv térhódítása (A X. és a XV. század első fele között) |
61 |
| A konjunktúra: felbomlás, majd nekilendülés |
62 |
| A Karoling-világ felbomlása |
62 |
| A könyv státusában bekövetkező változások |
62 |
| A folyományok |
64 |
| A könyv és kora |
65 |
| A skolasztika és a gótika |
67 |
| A könyv megjelenési formái |
68 |
| A könyv alakja |
68 |
| A szöveg |
69 |
| A kép |
70 |
| A könyvdíszítés |
72 |
| A könyvkötés |
73 |
| A XIII-XIV. század |
73 |
| A professzionalizáció |
73 |
| A szerzetesek |
74 |
| A kézirattermelés hálózatai |
75 |
| Gutenberg Gutenberg előtt |
79 |
| A könyv státusában bekövetkező változások |
80 |
| Könyvtipológia |
80 |
| A történetírás |
81 |
| Könyv és vallásos érzület |
82 |
| Új könyvek |
82 |
| A csehországi helyzet |
84 |
| A devotio moderna |
85 |
| Az "írnoki reneszánsz" |
86 |
| A könyvhasználat terén bekövetkező változások |
87 |
| A papír |
87 |
| A fametszet |
88 |
| Az újítás geográfiája |
89 |
| Az újítások elterjedésének kedvező környezet |
90 |
| Gutenberg és a nyomtatás feltalálása |
93 |
| Johan Genfleisch, alias Gutenberg |
94 |
| A nagy találmány felé vezető úton |
94 |
| A mainzi műhely |
95 |
| Az új eljárásokról |
97 |
| A nyomdai betűk és az öntőgép |
97 |
| A nyomtatóprés |
97 |
| A nyomtatás a Távol-Keleten |
99 |
| A könyvgyártás a gyakorlatban |
100 |
| A szedés |
100 |
| A nyomtatás |
101 |
| A munkaszervezet |
101 |
| Mesterek és inasok |
103 |
| A nyomtatás elindul világhódító útjára |
105 |
| Itália |
106 |
| Franciaország |
106 |
| Anglia |
108 |
| Formák, tartalmak és szokások: az 1500-as évek |
111 |
| Mit tudunk az ősnyomtatványok és a korai nyomtatványok külalakjáról? |
112 |
| Formai folytonosságok |
112 |
| A címlap |
113 |
| A kép és a betű |
114 |
| Másolók, nyomdászok és könyvkereskedők |
115 |
| A könyvek tartalma |
115 |
| Vallásos tárgyú könyvek |
115 |
| Népnyelv és nyomtatás |
116 |
| Az első igazi best-seller |
117 |
| Új könyvek: a reneszánsz és a könyvnyomtatás |
119 |
| Itália és a reneszánsz könyv |
119 |
| Aldus Manutius és Polüphilosz |
120 |
| A modern könyv Franciaországban |
121 |
| Olvasmányok |
123 |
| Kultúra és politika: A humanizmus és a könyvnyomtatás |
125 |
| A görög lecke |
126 |
| Firenze fénykora |
126 |
| Észak-Itália és Velence |
127 |
| Róma |
129 |
| A párizsi humanizmus |
129 |
| Hellenisták és humanisták |
129 |
| Humanista nyomdászok és könyvkiadók |
130 |
| Az uralkodó |
132 |
| A Valois-dinasztia és a hellenizmus |
132 |
| A könyvtár |
133 |
| Homo typographicus |
136 |
| Az írásbeliség és a bibliográfia |
136 |
| A tudományos könyvkiadás |
137 |
| Egy új világ |
138 |
| Konklúzió: a modern állam és a nyomtatványok felügyelete |
141 |
| A felügyelet formái |
141 |
| A feszültség gócai |
142 |
| Az egyházi cenzúra |
144 |
| A vallás, a király és a nyomtatvány |
147 |
| A középkor |
148 |
| A Luther fellépése előtti időkből származó népnyelven nyomtatott Bibliák |
149 |
| A lutheri reformáció |
150 |
| Luther |
150 |
| A reformáció és a könyv |
151 |
| Franciaország: a keresztény humanizmus kudarca |
152 |
| A meaux-i csoport |
152 |
| A mozgalom radikalizációja |
153 |
| A hatalom ingadozik |
153 |
| 1534: a falragaszok éve |
155 |
| Genf |
156 |
| A könyvkiadás és a központi hatalom |
157 |
| A reformáció és a könyvnyomtatás felett gyakorolt ellenőrzés |
158 |
| Róma és az ellenreformáció |
159 |
| A pápaság politikája |
159 |
| Az Index |
160 |
| A jezsuiták és a rekatolizáció |
161 |
| A Vatikáni Könyvtár |
163 |
| Nyomtatás, reformáció és modernitás |
163 |
| A kora újkor |
163 |
| A tömegek mediatizációja |
165 |
| Az abszolutista paradigma: a klasszikus Európa és a könyvnyomtatás |
169 |
| Mi a XVII. század? |
170 |
| A könyvnyomtatás térhódításának szakaszai régiónkénti felosztásban |
171 |
| Franciaország |
171 |
| Dél-Európa |
172 |
| Az északi nagyhatalmak: Németország és Hollandia |
173 |
| Anglia felemelkedése |
177 |
| Nyelv és tartalom |
179 |
| A nyelv kérdése |
179 |
| A tartalom kérdése |
180 |
| "Az 1620-as év csodája" |
181 |
| A könyvkereskedelem |
183 |
| A könyvkereskedelem jellegzetességei és szervezeti keretei |
184 |
| A vásárok |
185 |
| A nem hivatásszerűen könyvet áruló kereskedők |
186 |
| A közvélemény |
186 |
| A tömegeknek szánt nyomtatványok |
187 |
| A "tudósítások" |
188 |
| Hírlapok és akadémiák |
190 |
| A könyvkiadás szabályozása Franciaországban |
192 |
| Az olvasóközönség felemelkedése: Könyvnyomtatás és felvilágosodás (1680-1780) |
195 |
| A fejlődés motorjai |
196 |
| Megtorpanás vagy nyitás? |
196 |
| Általános feltételek |
197 |
| Az ésszerű politika |
198 |
| Az oktatás |
199 |
| A visszahúzó erők |
200 |
| A felügyelet különféle formái |
200 |
| Kiváltságok és hierarchia |
202 |
| A könyvterjesztés rendszere |
204 |
| A városok |
204 |
| A vidék |
206 |
| Az időszaki sajtó |
208 |
| A nyomtatott könyv körül kiformálódó intézmények és közösségek |
210 |
| Gyűjtemények és könyvtárak |
210 |
| Társaságok |
212 |
| Az irodalmi élet |
213 |
| A nyomtatványok formai sajátosságai az ancien régime idején |
217 |
| A betűk |
218 |
| A tipográfia |
218 |
| A zene és a nyomtatás |
222 |
| Könyvszerkesztés és modernitás |
222 |
| Könyvformátumok |
222 |
| A címlap |
223 |
| Metszett címek és díszes címlapok |
224 |
| Fejezetek és bekezdések |
225 |
| A kép és technikái |
227 |
| A fametszés |
227 |
| A rézmetszés |
228 |
| A színezés |
229 |
| Stílusok |
229 |
| A stílus fogalma |
229 |
| Gótika és reneszánsz |
230 |
| Barokk |
231 |
| Abszolutizmus és klasszicizmus |
232 |
| A felvilágosodás kora |
233 |
| Az ancien régime és a modernitás |
237 |
| A könyv ökonómiája |
238 |
| Kevés olvasó - alacsony példányszám |
238 |
| Az írott betű elterjedtsége |
241 |
| Az ancien régime olvasási szokásai |
245 |
| A vizsgálandó kérdések |
245 |
| "Az olvasás forradalma" |
247 |
| Tűrés, tiltás vagy támogatás? |
248 |
| A tolerancia és nehézségei |
248 |
| Az 1760-as években mutatkozó fellendülés |
250 |
| A kiadói tevékenység önállósodása |
253 |
| A könyvtermelés |
254 |
| Franciaország |
254 |
| A német, a nápolyi és az orosz helyzet |
257 |
| A forradalom előjátéka |
259 |
| A változás mozgatói |
259 |
| Az angol út |
260 |
| A német nemzeti könyvkereskedelem |
262 |
| A média és a politikai forradalom viszonya |
265 |
| A politika és a piac kapcsolata |
266 |
| Amerika |
266 |
| A francia forradalom és a könyvnyomtatás szabályozása |
269 |
| A média politizálódása |
270 |
| Politikai élet a XIX. században |
274 |
| A nemzeti könyvkincs |
276 |
| A nemzet fogalma |
277 |
| Mi a nemzet? |
277 |
| A német nemzet |
278 |
| Görögország |
280 |
| A nemzetek feletti állam |
281 |
| A nyomtatvány megjelenési formái |
285 |
| Az ókor földrajza |
285 |
| Baskerville és Bodoni |
286 |
| A Didot család |
287 |
| A XIX. század és az iparosodás |
289 |
| Az eljárásbeli újítások |
290 |
| A munka |
290 |
| Az eljárásbeli innováció első lépései: a papírgyártás |
291 |
| A nyomtatás |
293 |
| A szedés |
297 |
| A kép |
298 |
| A termelés folyamata |
300 |
| A termelés struktúrái és gyakorlata |
300 |
| Az ipari könyvkiadó |
303 |
| A termék |
304 |
| A sajtóipar |
306 |
| A termék |
311 |
| A termékinnováció |
312 |
| A könyvkereskedelem |
312 |
| Az időszaki sajtó |
317 |
| Az ellenhatás |
319 |
| A könyv megjelenési formái és a terjesztési stratégiák |
320 |
| A tipográfia |
320 |
| A romantikus esztétika |
321 |
| Az új művészet: a szecesszió |
324 |
| A piacok |
324 |
| A piacok egységesülése |
324 |
| Az értékesítés |
325 |
| A negyedik rész konklúziója |
330 |
| A XX. század: Verseny és globalizáció |
333 |
| Verseny és innováció |
334 |
| Az új médiumok |
334 |
| Innováció a XX. században |
335 |
| A posztmodern kor |
337 |
| A nem alfabetikus rendszerek |
338 |
| A fejlődés kérdése |
338 |
| Gazdasági téren: egységesülés és koncentráció |
339 |
| Az ipari könyvnyomtatás |
341 |
| A nyomtatás technikái |
341 |
| Túltermelés mutatkozik-e a könyvpiacon? |
343 |
| A strukturális válság |
345 |
| Az elektronikus könyv |
348 |
| A történész és a média forradalmai |
350 |
| Jegyzetek |
353 |
| Rövidítések jegyzéke |
396 |
| Bibliográfia |
397 |