Bevezetés |
15 |
Etimológia |
15 |
Meghatározások |
16 |
Könyvtörténetek |
17 |
Perspektívák |
18 |
Az írás feltalálása - könyvek az ókorban |
23 |
Az írás feltűnése és fejlődése |
24 |
Az első írások |
24 |
A görög és latin alfabetikus írás |
25 |
Az ábécé feltalálásának következményei |
28 |
Az ókor: a tekercsek ideje |
29 |
A volumen |
29 |
Másolás |
30 |
Az olvasás |
31 |
Könyvgyártás és könyvterjesztés a Római Birodalomban |
31 |
Kiadás |
32 |
Adásvétel |
33 |
A könyvtárak |
35 |
Alexandria álma |
35 |
A római könyvtárak |
37 |
A korai középkortól a Karolingokig |
41 |
A kódex forradalma |
42 |
A minuszkula |
42 |
A kódex |
43 |
A kódex elterjedése |
43 |
A kódex feltalálásának következményei |
44 |
Az ősegyház é a könyvek |
45 |
Az antik örökség |
45 |
Az ősegyház |
46 |
Az első keresztény könyvtárak |
47 |
A szerzetesség |
48 |
A keleti szerzetesség |
48 |
A Nyugat |
49 |
A Karoling-reneszánsz |
51 |
Renovatio imperii |
51 |
A könyvek reformja |
52 |
A könyv formái és az olvasási szokások |
53 |
A könyv előállítása |
53 |
A könyvszerkesztés |
54 |
Illusztráció és díszítés |
55 |
Olvasási szokások |
56 |
A Földközi-tenger keleti medencéje |
57 |
Bizánc és világa |
57 |
A muzulmánok és a könyv |
59 |
A könyv térhódítása (A X. és a XV. század első fele között) |
61 |
A konjunktúra: felbomlás, majd nekilendülés |
62 |
A Karoling-világ felbomlása |
62 |
A könyv státusában bekövetkező változások |
62 |
A folyományok |
64 |
A könyv és kora |
65 |
A skolasztika és a gótika |
67 |
A könyv megjelenési formái |
68 |
A könyv alakja |
68 |
A szöveg |
69 |
A kép |
70 |
A könyvdíszítés |
72 |
A könyvkötés |
73 |
A XIII-XIV. század |
73 |
A professzionalizáció |
73 |
A szerzetesek |
74 |
A kézirattermelés hálózatai |
75 |
Gutenberg Gutenberg előtt |
79 |
A könyv státusában bekövetkező változások |
80 |
Könyvtipológia |
80 |
A történetírás |
81 |
Könyv és vallásos érzület |
82 |
Új könyvek |
82 |
A csehországi helyzet |
84 |
A devotio moderna |
85 |
Az "írnoki reneszánsz" |
86 |
A könyvhasználat terén bekövetkező változások |
87 |
A papír |
87 |
A fametszet |
88 |
Az újítás geográfiája |
89 |
Az újítások elterjedésének kedvező környezet |
90 |
Gutenberg és a nyomtatás feltalálása |
93 |
Johan Genfleisch, alias Gutenberg |
94 |
A nagy találmány felé vezető úton |
94 |
A mainzi műhely |
95 |
Az új eljárásokról |
97 |
A nyomdai betűk és az öntőgép |
97 |
A nyomtatóprés |
97 |
A nyomtatás a Távol-Keleten |
99 |
A könyvgyártás a gyakorlatban |
100 |
A szedés |
100 |
A nyomtatás |
101 |
A munkaszervezet |
101 |
Mesterek és inasok |
103 |
A nyomtatás elindul világhódító útjára |
105 |
Itália |
106 |
Franciaország |
106 |
Anglia |
108 |
Formák, tartalmak és szokások: az 1500-as évek |
111 |
Mit tudunk az ősnyomtatványok és a korai nyomtatványok külalakjáról? |
112 |
Formai folytonosságok |
112 |
A címlap |
113 |
A kép és a betű |
114 |
Másolók, nyomdászok és könyvkereskedők |
115 |
A könyvek tartalma |
115 |
Vallásos tárgyú könyvek |
115 |
Népnyelv és nyomtatás |
116 |
Az első igazi best-seller |
117 |
Új könyvek: a reneszánsz és a könyvnyomtatás |
119 |
Itália és a reneszánsz könyv |
119 |
Aldus Manutius és Polüphilosz |
120 |
A modern könyv Franciaországban |
121 |
Olvasmányok |
123 |
Kultúra és politika: A humanizmus és a könyvnyomtatás |
125 |
A görög lecke |
126 |
Firenze fénykora |
126 |
Észak-Itália és Velence |
127 |
Róma |
129 |
A párizsi humanizmus |
129 |
Hellenisták és humanisták |
129 |
Humanista nyomdászok és könyvkiadók |
130 |
Az uralkodó |
132 |
A Valois-dinasztia és a hellenizmus |
132 |
A könyvtár |
133 |
Homo typographicus |
136 |
Az írásbeliség és a bibliográfia |
136 |
A tudományos könyvkiadás |
137 |
Egy új világ |
138 |
Konklúzió: a modern állam és a nyomtatványok felügyelete |
141 |
A felügyelet formái |
141 |
A feszültség gócai |
142 |
Az egyházi cenzúra |
144 |
A vallás, a király és a nyomtatvány |
147 |
A középkor |
148 |
A Luther fellépése előtti időkből származó népnyelven nyomtatott Bibliák |
149 |
A lutheri reformáció |
150 |
Luther |
150 |
A reformáció és a könyv |
151 |
Franciaország: a keresztény humanizmus kudarca |
152 |
A meaux-i csoport |
152 |
A mozgalom radikalizációja |
153 |
A hatalom ingadozik |
153 |
1534: a falragaszok éve |
155 |
Genf |
156 |
A könyvkiadás és a központi hatalom |
157 |
A reformáció és a könyvnyomtatás felett gyakorolt ellenőrzés |
158 |
Róma és az ellenreformáció |
159 |
A pápaság politikája |
159 |
Az Index |
160 |
A jezsuiták és a rekatolizáció |
161 |
A Vatikáni Könyvtár |
163 |
Nyomtatás, reformáció és modernitás |
163 |
A kora újkor |
163 |
A tömegek mediatizációja |
165 |
Az abszolutista paradigma: a klasszikus Európa és a könyvnyomtatás |
169 |
Mi a XVII. század? |
170 |
A könyvnyomtatás térhódításának szakaszai régiónkénti felosztásban |
171 |
Franciaország |
171 |
Dél-Európa |
172 |
Az északi nagyhatalmak: Németország és Hollandia |
173 |
Anglia felemelkedése |
177 |
Nyelv és tartalom |
179 |
A nyelv kérdése |
179 |
A tartalom kérdése |
180 |
"Az 1620-as év csodája" |
181 |
A könyvkereskedelem |
183 |
A könyvkereskedelem jellegzetességei és szervezeti keretei |
184 |
A vásárok |
185 |
A nem hivatásszerűen könyvet áruló kereskedők |
186 |
A közvélemény |
186 |
A tömegeknek szánt nyomtatványok |
187 |
A "tudósítások" |
188 |
Hírlapok és akadémiák |
190 |
A könyvkiadás szabályozása Franciaországban |
192 |
Az olvasóközönség felemelkedése: Könyvnyomtatás és felvilágosodás (1680-1780) |
195 |
A fejlődés motorjai |
196 |
Megtorpanás vagy nyitás? |
196 |
Általános feltételek |
197 |
Az ésszerű politika |
198 |
Az oktatás |
199 |
A visszahúzó erők |
200 |
A felügyelet különféle formái |
200 |
Kiváltságok és hierarchia |
202 |
A könyvterjesztés rendszere |
204 |
A városok |
204 |
A vidék |
206 |
Az időszaki sajtó |
208 |
A nyomtatott könyv körül kiformálódó intézmények és közösségek |
210 |
Gyűjtemények és könyvtárak |
210 |
Társaságok |
212 |
Az irodalmi élet |
213 |
A nyomtatványok formai sajátosságai az ancien régime idején |
217 |
A betűk |
218 |
A tipográfia |
218 |
A zene és a nyomtatás |
222 |
Könyvszerkesztés és modernitás |
222 |
Könyvformátumok |
222 |
A címlap |
223 |
Metszett címek és díszes címlapok |
224 |
Fejezetek és bekezdések |
225 |
A kép és technikái |
227 |
A fametszés |
227 |
A rézmetszés |
228 |
A színezés |
229 |
Stílusok |
229 |
A stílus fogalma |
229 |
Gótika és reneszánsz |
230 |
Barokk |
231 |
Abszolutizmus és klasszicizmus |
232 |
A felvilágosodás kora |
233 |
Az ancien régime és a modernitás |
237 |
A könyv ökonómiája |
238 |
Kevés olvasó - alacsony példányszám |
238 |
Az írott betű elterjedtsége |
241 |
Az ancien régime olvasási szokásai |
245 |
A vizsgálandó kérdések |
245 |
"Az olvasás forradalma" |
247 |
Tűrés, tiltás vagy támogatás? |
248 |
A tolerancia és nehézségei |
248 |
Az 1760-as években mutatkozó fellendülés |
250 |
A kiadói tevékenység önállósodása |
253 |
A könyvtermelés |
254 |
Franciaország |
254 |
A német, a nápolyi és az orosz helyzet |
257 |
A forradalom előjátéka |
259 |
A változás mozgatói |
259 |
Az angol út |
260 |
A német nemzeti könyvkereskedelem |
262 |
A média és a politikai forradalom viszonya |
265 |
A politika és a piac kapcsolata |
266 |
Amerika |
266 |
A francia forradalom és a könyvnyomtatás szabályozása |
269 |
A média politizálódása |
270 |
Politikai élet a XIX. században |
274 |
A nemzeti könyvkincs |
276 |
A nemzet fogalma |
277 |
Mi a nemzet? |
277 |
A német nemzet |
278 |
Görögország |
280 |
A nemzetek feletti állam |
281 |
A nyomtatvány megjelenési formái |
285 |
Az ókor földrajza |
285 |
Baskerville és Bodoni |
286 |
A Didot család |
287 |
A XIX. század és az iparosodás |
289 |
Az eljárásbeli újítások |
290 |
A munka |
290 |
Az eljárásbeli innováció első lépései: a papírgyártás |
291 |
A nyomtatás |
293 |
A szedés |
297 |
A kép |
298 |
A termelés folyamata |
300 |
A termelés struktúrái és gyakorlata |
300 |
Az ipari könyvkiadó |
303 |
A termék |
304 |
A sajtóipar |
306 |
A termék |
311 |
A termékinnováció |
312 |
A könyvkereskedelem |
312 |
Az időszaki sajtó |
317 |
Az ellenhatás |
319 |
A könyv megjelenési formái és a terjesztési stratégiák |
320 |
A tipográfia |
320 |
A romantikus esztétika |
321 |
Az új művészet: a szecesszió |
324 |
A piacok |
324 |
A piacok egységesülése |
324 |
Az értékesítés |
325 |
A negyedik rész konklúziója |
330 |
A XX. század: Verseny és globalizáció |
333 |
Verseny és innováció |
334 |
Az új médiumok |
334 |
Innováció a XX. században |
335 |
A posztmodern kor |
337 |
A nem alfabetikus rendszerek |
338 |
A fejlődés kérdése |
338 |
Gazdasági téren: egységesülés és koncentráció |
339 |
Az ipari könyvnyomtatás |
341 |
A nyomtatás technikái |
341 |
Túltermelés mutatkozik-e a könyvpiacon? |
343 |
A strukturális válság |
345 |
Az elektronikus könyv |
348 |
A történész és a média forradalmai |
350 |
Jegyzetek |
353 |
Rövidítések jegyzéke |
396 |
Bibliográfia |
397 |