Gál Péter - A New Age keresztény szemmel

A New Age nagyon összetett világnézeti ivat-áramlat, amely összefügg kulturális, filozófiai, vallási, orvosi, hírközlési, kereskedelmi területekkel; számtalan „csatornán” érkezik a tartalma a hétköznapok emberéhez, aki éppen ezért nem veszi észre a mozgalom belsô, rejtett irányítottságát. Valójában ma már emberek tömegei gondolkodnak az „új paradigma” szerint, magukat kereszténynek tartó hívô emberek ezrei kapnak lendületet a természetfeletti sajátos „kutatásához” keleti vallási módszerekkel, kapnak tippeket a „kapcsolatfelvételhez” titkos erôkkel, mágikus módszerekkel, hogy – amint vélik –, ezekkel „hitüket frissíthessék”, „istenkeresésükben” segítséget kapjanak. E gyanútlan és vallásilag tájékozatlan, jószándékú tömegeknek a lelki helyzetére kiválóan illik a Római levél részlete: „Tanúságot teszek mellettük, hogy van bennük buzgóság Istenért, de hiányzik a kellô megértés. Mert félreismerik az Istentôl eredô megigazulást, és a magukéval próbálják behelyettesíteni, nem vetik alá magukat az Istentôl származó megigazulásnak. Márpedig a törvény végsô célja Krisztus, minden hívô megigazulására” (Róm 10,2-3).
Pál apostol szavai pontosan jellemzik napjaink e divat-lelkületét, amely arra vezeti az embert, hogy Isten hatalmát saját emberi hatalmával helyettesítse, valamint Jézus Krisztus megváltásának elfogadása, hite helyett olyan pszichotechnikákat tanuljon meg, amelyeknek ideológiájával és gyakorlataival egyaránt önmagát, mint saját maga megváltóját, saját maga gyógyítóját, önmaga megvalósítóját „fedezi föl”. Csakúgy, mint az ókori gnoszticizmus szektás csoportjainál 3-4 évszázadon keresztül, ma ebben az újkori „spiritualizmus”-ban is Isten megváltása helyett az ember önmegváltásáról beszélnek, „tudás” (gnószisz) és a befelé fordító lelki technika (ezoterika) által. Jézus kereszthalála és feltámadása helyett, a hit és az Isten ingyenes kegyelme helyett ebben a „megváltás eszközei” az emberi erôfeszítés gyakorlataiból kerülnek ki.
Ezen az úton válik a New Age-hit az utópia legújabb megjelenési formájává. Az ember ebben a rendszerben is annak a hiú „reménynek” válik áldozatává, mely szerint itt a földön saját erônkbôl meg tudnánk valósítani a paradicsomot.
Ez a monografikus mû nagy biztonsággal, felkészültséggel és irodalmi háttérrel mutatja be a New Age-mozgalom gyökereit (gnoszticizmus, szabadkômûvesség, teozófia, antropozófia, jóga, guruizmus, okkultizmus, mágia és a modern pszichológiai iskolák), majd teszi azt a józan ész és a kinyilatkoztatás mérlegére, végül pedig lexikonszerûen leiírja a New Age-mozgalom eszméit, iskoláit és fajait. A könyv biztos irányt ad mindenkinek, akinek a hite gyengülôfélben van a mai eretnek, szektás korban. Ezzel pedig szolgálja az evangelizációt, az evangélium teljességének közvetítését, mely az Egyháznak kötelessége, s amely nem tûri sem az indifferentizmust, sem a szinkretizmust, sem a hit átalakítását: mert tôle függ az emberek üdvössége”