Gerd Habenicht - Ragasztástechnika

Hiánypótló szakkönyv az ipari ragasztástechnikákról.
Az ipar bármely területén a ragasztással összeillesztett alkatrészeknél a kötés szilárdsága megegyezik a csavaros, hegesztett vagy forrasztott kötések szilárdságával. A ragasztási műveletek előnyeinek, és a korszerű ragasztóknak köszönhetően rohamléptekben terjed a ragasztott kötések alkalmazása.
A könyv aprólékosan és alaposan ismerteti a ragasztás elméletét, alkalmazásának lehetőségeit és a ragasztóanyagokat.
A kötet a németül már 6 kiadásban megjelent német Ipari ragasztástechnika című könyv magyar nyelvű kiadása.

A tartalomból:

1. Bevezetés
1.1. A ragasztás mint kötési eljárás
1.2. A ragasztás előnyei és hátrányai
1.3. Fogalmak és definíciók

2. A ragasztóanyagok felépítése és felosztása
2.1. A ragasztóanyagok felépítése
2.2. A ragasztóanyagok felosztása
2.3. Ragasztók adalékanyagai és tapadásjavító anyagok

3. A ragasztóanyagtól a ragasztórétegig
3.1. Reakcióval keményedő ragasztóanyagok - alapfogalmak
3.2. Kétkomponensű (2K-) és egykomponensű (1K-) reakcióval keményedő ragasztóanyagok
3.3. A ragasztórétegek tulajdonságai

4. Reakcióval keményedő fontos ragasztóanyagok
4.1. Epoxigyanta-ragasztók
4.2. Poliuretán- (PUR-) ragasztók
4.3. Akrilátragasztók
4.4. Telítetlen poliésztergyanták (UP-gyanták)
4.5. Fenolgyanta-ragasztók
4.6. Szilikonok és MS polimerek
4.7. A reakcióval keményedő ragasztóanyagok összefoglalása
4.8. Ragasztófóliák
4.9. Tömítőanyagok
4.10. Polimerhabarcsok

5. Fizikai hatásra kötő ragasztóanyagok
5.1. Ömledékragasztók
5.2. Oldószeres ragasztók
5.3. Kontaktragasztók
5.4. Diszperziós ragasztók
5.5. Plasztiszolok
5.6. Nyomásra tapadó ragasztók, ragasztószalagok
5.7. Ragasztócsíkok
5.8. Ragasztórudak
5.9. Természetes nyersanyag alapú ragasztók
5.10. Szervetlen alapú ragasztók

6. A ragasztásokban ébredő kötőerők
6.1. Kötőerők a ragasztóréteg és az összekötendő darab között (adhézió)
6.2. Nedvesítés
6.3. A felületi feszültség
6.4. Kötőerők a ragasztórétegen belül (kohézió)

7. A ragasztások készítése
7.1. Felületkezelés
7.2. A ragasztók használata
7.3. Javítóragasztások
7.4. A ragasztás során elkövethető hibák és azok kijavítása
7.5. Ragasztáskor alkalmazandó biztonsági intézkedések
7.6. Minőségbiztosítás - Minőségirányítás
7.7. Ragasztástechnikai képzés

8. A ragasztóanyag kiválasztása
8.1. Általános megjegyzések
8.2. A ragasztó kiválasztását befolyásoló tényezők
8.3. Kiválasztási kritériumok

9. A fontosabb szerkezeti anyagok ragasztástechnikai tulajdonságai
9.1. Fémek
9.2. Műanyagok
9.3. Üveg
9.4. Gumi/kaucsuk ragasztása
9.5. Fa/fa ragasztása
9.6. Porózus anyagok ragasztása

10. A ragasztások szilárdsága, méretezése és vizsgálata
10.1. A szilárdság fogalma
10.2. Vizsgálati eljárások
10.3. Rugalmas ragasztás
10.4. Tengely/agy kötések

11. A ragasztás ipari alkalmazásai
11.1. Ragasztás a repülőgépiparban és az űrtechnikában
11.2. Ragasztás a járműiparban
11.3. Ragasztás az elektronikaiparban
11.4. Optikai építőelemek ragasztása
11.5. Ragasztás és szigetelés az építőiparban
11.6. Ragasztás a papírfeldolgozó iparban

12. A ragasztások szerkezeti kialakítása

13. Függelék
13.1. Ragasztástechnikai számításokban előforduló angolszász egységek és az SI-egységek közötti átszámítási tényezők
13.2. Szakkifejezések német és angol (angol és német) megnevezései

14. Irodalomjegyzék

15. Szakkifejezések magyarázata