Gilde József - A gyermekvezér

Gilde József 1884. november 27-én született a Bánátban, Nagyjécsán (Torontál). Középiskoláit Kecskeméten végezte, innen választékos, szép magyar nyelvezete. Tanulmányait Temesváron folytatta, ahol kiváló végzettséggel olyan tanítói oklevelet kapott, amely szerint valamennyi tantárgy német nyelven való tanítására is képesítést nyert. Hisz úgy a magyar, mint a nemet nyelvet anyanyelvének tekinthette. Kitűnő oklevele alapján a budapesti Polgári Iskolai Tanárképzőbe iratkozott be, amelyet az Eötvös Kollégium tagjaként kiválóan végzett el. Szolgálatát Sarkadon (Bihar vm.) kezdte. 1916-ban gróf Serényi Béla, akkori miniszter kérelmére Putnokra (Gömör vm.) nevezték ki a létesítendő polgári fiú- és leányiskola igazgatójává, mint „kiválóan minősített, nyelveket beszélő, megfelelő társadalmi műveltségű tanárt". (így Magyarország legfiatalabb polgári iskolai igazgatója lett.) Nehéz, háborús körülmények között, nagyrészt menekült tanerőkkel, szétszórt helyeken lévő tantermekben szervezte meg az iskola kifogástalan működését. Fáradhatatlanul dolgozott egy új iskola felépítéséért, ami végül is sikerült. Négy völgy metszésében fekvő Putnok városa impozáns iskolát kapott, ahol a „diákvonaton" érkező, mintegy 800 fiú- és leánytanuló kiváló tanerők keze alatt folytathatta tanulmányát. „Érdemeit nem lehet tőle elvitatni, cs ezért hátával tartozunk neki"
olvashatjuk az iskola 75 éves jubileuma megjelent Emlékkönyvben. Nyugdíjazása után (1933) alapos történelmi tanulmányokat folytatva írta meg „A Gyermekvezér" című honfoglaláskori történelmi regényét, elnyerve a neves DANTE Kiadó nagydíját (1942). A könyv már az akkori „könyvhéten" kifogyott. A kritika „nemes veretű" magyar nyelvezetét is kiemelte. A történet a Honfoglalást megelőző időben játszódik le. A besenyőtámadás alatt egy gyermekifjú rejtett lápi szigetén volt, míg egy kis vadászcsoport, egykorú társai, az erdőt járták. Az ö segítségükkel, őket megszervezve szerezte vissza az Oros nemzetség híres ménesét, gulyáját, rabul ejtett asszony- és szolganépét. Majd Árpád fejedelem küldetésében kalandok sorozatával parancsot juttat el a bolgár hadjáratban részt vett két törzsi csoportnak, mialatt fogságba esett édesapját is kiszabadítja. Eközben súlyos sebet kapva érkezik az „új hazába". Társadalmi regényét „A sárga ház" címen írta meg, amelyet a DANTE Kiadó csak úgy akart kiadni, ha „a kor szellemének megfelelően" (1945 után) átírja. Erre azonban nem volt hajlandó. Tragikus körülményű halála után (1951. dec. 17.) e regénye és két másik nyomdakész műve kézirata állítólag tűz martaléka lett.