Gombos Károly - Régi perzsa és anatóliai szőnyegek

A mohamedán vallás szertartásához tartozó imaszőnyegek használatának megismerésénél abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a mohaemdánok lakta keleten általános volt a szőnyegek kedvtelése és alkalmazása, s az iszlám előtti vallási ceremóniák is felhasználták a pompát és fenséget sugárzó textíliákat. Keleten elegánsan élni eget jelentett a választékos és gazdag öltözködéssel, s a kényelem pedig azzal, hogy a lakás telve legyen pazar szőnyegekkel, párnákkal és függönyökkel. A kor hangulatát ez határozta meg, s egy 955-ben élt mohamedán aszkétát halála után úgy jellemeztek, hogy neki soha sem nem voltak szőnyegei. Keleten a szőnyegtakácsság egyike volt a legfontosabb és legelterjedtebb mesterségnek (és háziiparnak), s a szőnyegek az egyes közelkeleti népek nemzeti jellegű lakásberendezésének szerves részét képezték. Gyártottak falra, padlóra, fekhelyre való szőnyegeket, takarókat és láb alá rakható kisebb szőnyegeket, ülőpárnákat, a fej illetve a hát mögé apróbb párnákat is. Az imaszőnyegek különleges csoportját képezték a keleti szőnyegeknek, mert ezen járkálni, illetlenül ülni, vagy állni istenkáromlásnak számított.