Bevezető (Gonda Irén) |
|
A tojóhibridek tenyésztése és tartása (Bangó László - Grünfelder Lőrinc) |
|
A hazánkban legelterjedtebb tojóhibridek |
12 |
Fehér tojóhibridek |
12 |
Barna tojóhibridek |
12 |
Árutojást termelő állományok tartásának irányelvei |
14 |
A nevelő- és tojótelep higiénés szabályai |
14 |
Elhelyezési és tartási rendszerek |
15 |
A hőmérséklet szerepe és a szükséges hőmérséklet biztosítása |
15 |
A levegő állapota és cseréje |
18 |
A fény szerepe és a világítás progamozása |
19 |
A fény szerepe a növendéknevelésben |
19 |
A fény szerepe a tojástermelésben |
19 |
A világítási program és alkalmazása |
20 |
Férőhelyszükséglet, technológiai berendezések |
21 |
A tojóhibridek takarmányozása |
22 |
A fehér hibridek takarmányozása |
22 |
A barna hibridek takarmányozása |
24 |
A tojók takarmányozása |
25 |
A stressz-takarmányozás |
26 |
Preventív jellegű tömegkezelések a tojóhibridek tartásában |
26 |
Az eredményességet befolyásoló egyéb tényezők |
27 |
A csőrkurtítás |
27 |
A selejtezés |
29 |
A szállítás |
29 |
Szülőpárok tartásának irányelvei |
30 |
A kakasok nevelése |
30 |
A tenyésztojások kezelése |
31 |
Az árutojás minősítésének szempontjai és osztályba sorolása |
31 |
A friss tojás minőségi előírásai |
32 |
A tartósított tojás minőségi előírásai |
33 |
A tojás értékesítése |
34 |
A pecsenyecsirke nevelése (Horn Péter) |
|
A pecsenyecsirke-előállításra alkalmas hibridek és fajták |
36 |
Hazai tenyésztésű húshibridek |
37 |
Külföldi tenyésztésű húshibridek |
37 |
Fajták |
38 |
A pecsenyecsirke elhelyezése és gondozása |
39 |
Az épülettel szemben támasztott követelmények |
39 |
A nevelőház szellőztetése |
39 |
A hőmérséklet és páratartalom szabályozása |
41 |
A műanyás nevelés |
42 |
A műanya nélküli teremfűtéses nevelés |
43 |
Az almozás |
44 |
A világítás |
44 |
Az állománysűrűség |
45 |
A pecsenyecsirke takarmányozása |
46 |
Az etetés és az itatás módja |
47 |
Az állományváltás lebonyolítása |
48 |
A késztermék elszállítása |
48 |
Az istálló takarítása, fertőtlenítése |
49 |
A naposcsibék fogadása |
49 |
Adatnyilvántartás a pecsenyecsirkenevelésben |
50 |
Gyöngytyúktenyésztés, vágógyöngytyúk-nevelés (Miklósné Horváth Erzsébet) |
|
Elterjedtebb gyöngytyúkfajták és -hibridek |
52 |
Fajták |
52 |
Hibridek |
53 |
A gyöngytyúk értékmérő tulajdonságai |
53 |
A hústermelő-képesség |
53 |
A tojástermelő-képesség |
54 |
A tojások termékenysége és keltethetősége |
55 |
Az extenzív gyöngytyúktartás |
56 |
Tözsállattartás |
56 |
Növendék árugyöngytyúk-nevelés |
56 |
Az intenzív gyöngytyúktartás |
58 |
Tenyészállat-nevelés |
58 |
Törzsállattartás |
59 |
Pecsenyegyöngytyúk-nevelés |
59 |
A gyöngytyúk takarmányozása |
60 |
Pulykatenyésztés, vágópulyka-nevelés (Gonda Irén) |
|
Az elterjedtebb pulyka-hibridek és a fajta |
64 |
A hibridek |
64 |
A fajta |
65 |
A pulyka értékmérő tulajdonságai |
67 |
A pulyka elhelyezése és gondozása |
68 |
Az épülettel szemben támasztott követelmények |
68 |
Az épületek szellőztetése |
69 |
A hőmérséklet és a páratartalom szabályozása |
70 |
Az almozás |
70 |
A világítás |
71 |
Férőhelyszükséglet, technológiai berendezések szükséglete |
72 |
A pulyka takarmányozása |
74 |
Takamányozás félintenzív tartás esetében |
74 |
Takarmányozás intenzív tartás esetében |
75 |
Az etetés és az itatás módja |
76 |
Az eredményességet befolyásoló egyéb tényezők |
78 |
A termékenyítés |
78 |
A tenyésztojások gyűjtése, kezelése |
79 |
A kotlás megakadályozása |
81 |
A kétfázisos tojástermeltetés |
81 |
A lúd termeltetése (Bögre János) |
|
A pecsenyelúd-termelés |
83 |
A pecsenyelúd előállítására alkalmas fajta |
85 |
A pecsenyelúd félintenzív (nyári) nevelése |
85 |
Az előnevelés |
85 |
Az utónevelés |
86 |
A takarmányozás |
87 |
A pecsenyelúd intenzív (téli) nevelése |
87 |
A nevelőépület előkészítése a naposlibák fogadására |
87 |
A pecsenyelúd ápolása és gondozása |
88 |
A takarmányozás |
89 |
A libamájtermelés |
90 |
Libamáj-termeltetési rendszerek |
91 |
A termeltetési rendszerek szervezeti felépítése |
93 |
A baromfiipar feladatai |
94 |
A kooperáló mezőgazdasági üzem feladatai |
94 |
A tömő feladatai |
98 |
A májlúd hízlalása |
100 |
A májtermelésre alkalmas fajta kérdése |
100 |
Az állomány kora |
100 |
A hízlalás időtartama |
101 |
A tömések száma |
101 |
A hízóállomány kiválasztása |
103 |
A hízólúd elhelyezése |
103 |
A takarmány előkészítése |
104 |
A használatos tömőgép-típusok |
104 |
A hízólúd gondozása, kényszervágása, szállítása |
104 |
A lúd tartása tolltermeléssel |
106 |
A tolltépés megszervezése |
105 |
A pecsenyekacsa nevelése (Somlai Zoltán) |
|
A pecsenyekacsa-előállításra alkalmas fajták és hibridek |
109 |
A pecsenyekacsa elhelyezése és gondozása |
110 |
A hőmérséklet és páratartalom szabályozása |
110 |
Az almozás |
111 |
A világítás |
112 |
Férőhelyszükséglet, technológiai berendezése szükséglete |
112 |
A pecsenyekacsa takarmányozása |
113 |
A pecsenyekacsa-nevelés tartástechnológiája |
114 |
Baromfikeltetés (Kiss István) |
|
A tenyésztojás minőségi követelményei |
117 |
A gépi keltetés fizikai és mechanikai feltételei |
120 |
A keltetőtér hőmérséklete |
120 |
A páratartalom szerepe |
21 |
A keltetőgép légcseréje |
121 |
A tojások forgatása és helyzete a keltetőgépben |
122 |
A tojások hűtése |
122 |
A külföldi keltetőgépek fontosabb típusai |
123 |
Technológiai alapelvek és eljárások a különböző baromfifajok tojásainak keltetésében |
128 |
A tyúktojások keltetése |
128 |
A gyöngytyúktojások keltetése |
130 |
A pulykatojások keltetése |
131 |
A kacsatojások keltetése |
132 |
A lúdtojások keltetése |
134 |
A kelés időszakában tapasztalható rendellenességek, a kelésgyengeség |
136 |
A baromfi takarmányozása (Schuska Alfréd) |
|
Takarmányismeret |
139 |
A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma |
140 |
A takarmányok vitamintartalma |
148 |
A takarmánykiegészítők |
148 |
A takarmányok minősítése |
151 |
Az állatok takarmányigénye |
152 |
Az etetés módja |
155 |
A kizárólag etetésre alkalmas keveréktakarmányok biztosítása |
161 |
A gyári keveréktakarmányok |
161 |
Keveréktakarmányok összeállítása koncentrátumok használata esetén |
164 |
A házilag előállított keveréktakarmányok |
166 |
Alapvető szabályok a baromfitakarmányozásban |
166 |
Telepek, épületek, berendezési eszközök (Szentirmai László) |
|
A baromfitelep létesítésének alapvető szempontjai |
169 |
Az állattartó épület |
170 |
A baromfitartás környezeti feltételei |
171 |
A levegő állapota és cseréje |
171 |
A szellőztetés célja és mértéke |
172 |
A szellőztető rendszerek |
174 |
A természetes szellőzés |
175 |
A mesterséges szellőztetés |
176 |
Az istállók fűtése és hűtése |
182 |
Az istállók berendezési tárgyai |
184 |
A padlón tartásos istállók berendezései |
184 |
Az etetőberendezések |
184 |
Az itatás és berendezései |
186 |
A tojáskezelés és berendezései |
187 |
A világítóberendezések |
190 |
A padozat kialakítása |
191 |
A kifutó |
193 |
A ketreces tartás berendezései |
193 |
A baromfitartás technológiáiban alkalmazható fertőtlenítési módszerek |
197 |
Baromfiegészségügy (Szécsényi István) |
|
A betegségek tünetei |
201 |
A betegségeket előidéző kórokok |
202 |
A betegségek megelőzése |
204 |
A betegségek elleni védekezés módszerei |
205 |
Ellenállóképesség és fogékonyság |
206 |
A baromfitartás higiénéje |
208 |
A baromfihullák és a trágya kezelése |
209 |
A baromfi adásvételével kapcsolatos szavatossági kérdések |
210 |
A tojástermelés higiénés feltételei |
211 |
A leggyakoribb nem fertőző baromfibetegségek |
212 |
Az ún. kelésgyengeség |
212 |
A kannibalizmus |
212 |
Takarmányozási ártalmak, takarmánymérgezések |
213 |
Mérgezések |
214 |
A fertőző betegségek |
214 |
A baktériumok által okozott betegségek |
215 |
A baromfikolera |
215 |
A baromfitífusz |
218 |
A paratífusz |
219 |
A kóli-fertőzés |
221 |
Az idült légzőszervi betegség |
222 |
A baromfigümőkór |
222 |
A vírusok által okozott betegségek |
223 |
A fertőző nátha |
223 |
A leukózis és a Marek-féle betegség |
224 |
A baromfipestis |
226 |
A baromfihimlő |
227 |
Az ún. libainfluenza |
229 |
A gombák által okozott betegségek |
230 |
A parazitás betegségek |
232 |
Az orsóférgesség |
232 |
A kokcidiózis |
233 |
A madártetű-atka |
234 |
A haszongalamb tenyésztése és tartása (Ballay Attila) |
|
A hazánkban tenyésztett fontosabb húsgalamb-fajták |
236 |
Tenyésztési ismeretek |
241 |
A haszongalamb értékmérő tulajdonságai |
242 |
A szaporaság |
242 |
A fejlődési erély és a testnagyság |
243 |
A takarmányértékesítő képesség |
243 |
A húsformák |
243 |
Az ellenállóképesség |
244 |
A tenyésztés és szaporítás |
244 |
A tenyésztési nyilvántartások szerepe |
244 |
A keresztezés jelentősége a galambtenyésztésben |
245 |
A párosítás |
245 |
Tartási ismeretek |
246 |
A galambház berendezései |
247 |
A költőszekrény |
247 |
Az etető- és itatóberendezések |
248 |
A vízfürdő |
249 |
A tenyészgalambok gondozása |
249 |
A galamb takarmányozása |
250 |
A galamb betegségei |
251 |
A japán fürj tartásának tényezői (Karig Emil) |
|
A fürj tartásának tényezői |
261 |
Elhelyezés - állománysűrűség |
261 |
Az etetés és az itatás |
261 |
A hőmérséklet |
261 |
A világítás |
262 |
A szellőzés és a páratartalom |
262 |
Takarítás - fertőtlenítés |
263 |
A fürj szaporítása és keltetése |
263 |
A fürj takarmányozása |
264 |
Az egészségügyi helyzet |
264 |
A fürj haszonvételei |
264 |
A magyar baromfi és baromfitermékek a nagyvilágban (Nagy Tamás) |
|
A kivitel alakulása |
266 |
A minőségi és kidolgozási kívánalmak |
273 |
Az export és a belföldi értékesítés lehetőségei |
275 |
A húsnyúl tenyésztése és tartása (Holdas Sándor) |
|
A hazánkban tenyésztett fontosabb nyúlfajták |
277 |
Tenyésztési ismeretek |
281 |
A tenyészkiválasztás szempontjai |
281 |
A szelekció gyakorlati végrehajtása |
282 |
A gyakrabban használt tenyésztési eljárások |
282 |
A gyakorlati tenyésztőmunka |
283 |
A vemhesség és az ellés |
284 |
A szoptatás és a választás |
284 |
A nyúl elhelyezése és tartása |
285 |
A nyúlketrecek |
286 |
A ketrecek berendezési tárgyai |
287 |
A nyulak takarmányozása |
287 |
A nyúl táplálóanyag-igénye |
288 |
A nyúl fontosabb takarmányai |
288 |
A takarmányozás gyakorlata |
291 |
A házinyúl egészségvédelme |
291 |
Prémesállat-tenyésztés (Holdas Sándor) |
|
A nyérc tenyésztése |
296 |
Tenyésztési ismeretek |
297 |
A tenyészkiválasztás szempontjai |
298 |
A gyakorlati tenyésztőmunka |
298 |
A nyérc tartása |
299 |
A nyérc takarmányozása |
300 |
A nyérc prémezése |
300 |
A nyérc legfontosabb betegségei |
300 |
A csincsilla tenyésztése |
301 |
Tenyésztési ismeretek |
301 |
A gyakorlati tenyésztőmunka |
302 |
A csincsilla tartása |
302 |
A csincsilla takarmányozása |
302 |
A csincsilla prémezése |
303 |
A csincsilla betegségei |
303 |
A nutria tenyésztése |
303 |
Tenyésztési ismeretek |
303 |
A nutria tartása |
304 |
A nutria takarmányozása |
305 |
A nutria prémezése |
305 |
A nutria legfontosabb betegségei |
306 |
A kisállattenyésztés számokban (Gonda Irén) |
|