| Bevezető (Gonda Irén) |
|
| A tojóhibridek tenyésztése és tartása (Bangó László - Grünfelder Lőrinc) |
|
| A hazánkban legelterjedtebb tojóhibridek |
12 |
| Fehér tojóhibridek |
12 |
| Barna tojóhibridek |
12 |
| Árutojást termelő állományok tartásának irányelvei |
14 |
| A nevelő- és tojótelep higiénés szabályai |
14 |
| Elhelyezési és tartási rendszerek |
15 |
| A hőmérséklet szerepe és a szükséges hőmérséklet biztosítása |
15 |
| A levegő állapota és cseréje |
18 |
| A fény szerepe és a világítás progamozása |
19 |
| A fény szerepe a növendéknevelésben |
19 |
| A fény szerepe a tojástermelésben |
19 |
| A világítási program és alkalmazása |
20 |
| Férőhelyszükséglet, technológiai berendezések |
21 |
| A tojóhibridek takarmányozása |
22 |
| A fehér hibridek takarmányozása |
22 |
| A barna hibridek takarmányozása |
24 |
| A tojók takarmányozása |
25 |
| A stressz-takarmányozás |
26 |
| Preventív jellegű tömegkezelések a tojóhibridek tartásában |
26 |
| Az eredményességet befolyásoló egyéb tényezők |
27 |
| A csőrkurtítás |
27 |
| A selejtezés |
29 |
| A szállítás |
29 |
| Szülőpárok tartásának irányelvei |
30 |
| A kakasok nevelése |
30 |
| A tenyésztojások kezelése |
31 |
| Az árutojás minősítésének szempontjai és osztályba sorolása |
31 |
| A friss tojás minőségi előírásai |
32 |
| A tartósított tojás minőségi előírásai |
33 |
| A tojás értékesítése |
34 |
| A pecsenyecsirke nevelése (Horn Péter) |
|
| A pecsenyecsirke-előállításra alkalmas hibridek és fajták |
36 |
| Hazai tenyésztésű húshibridek |
37 |
| Külföldi tenyésztésű húshibridek |
37 |
| Fajták |
38 |
| A pecsenyecsirke elhelyezése és gondozása |
39 |
| Az épülettel szemben támasztott követelmények |
39 |
| A nevelőház szellőztetése |
39 |
| A hőmérséklet és páratartalom szabályozása |
41 |
| A műanyás nevelés |
42 |
| A műanya nélküli teremfűtéses nevelés |
43 |
| Az almozás |
44 |
| A világítás |
44 |
| Az állománysűrűség |
45 |
| A pecsenyecsirke takarmányozása |
46 |
| Az etetés és az itatás módja |
47 |
| Az állományváltás lebonyolítása |
48 |
| A késztermék elszállítása |
48 |
| Az istálló takarítása, fertőtlenítése |
49 |
| A naposcsibék fogadása |
49 |
| Adatnyilvántartás a pecsenyecsirkenevelésben |
50 |
| Gyöngytyúktenyésztés, vágógyöngytyúk-nevelés (Miklósné Horváth Erzsébet) |
|
| Elterjedtebb gyöngytyúkfajták és -hibridek |
52 |
| Fajták |
52 |
| Hibridek |
53 |
| A gyöngytyúk értékmérő tulajdonságai |
53 |
| A hústermelő-képesség |
53 |
| A tojástermelő-képesség |
54 |
| A tojások termékenysége és keltethetősége |
55 |
| Az extenzív gyöngytyúktartás |
56 |
| Tözsállattartás |
56 |
| Növendék árugyöngytyúk-nevelés |
56 |
| Az intenzív gyöngytyúktartás |
58 |
| Tenyészállat-nevelés |
58 |
| Törzsállattartás |
59 |
| Pecsenyegyöngytyúk-nevelés |
59 |
| A gyöngytyúk takarmányozása |
60 |
| Pulykatenyésztés, vágópulyka-nevelés (Gonda Irén) |
|
| Az elterjedtebb pulyka-hibridek és a fajta |
64 |
| A hibridek |
64 |
| A fajta |
65 |
| A pulyka értékmérő tulajdonságai |
67 |
| A pulyka elhelyezése és gondozása |
68 |
| Az épülettel szemben támasztott követelmények |
68 |
| Az épületek szellőztetése |
69 |
| A hőmérséklet és a páratartalom szabályozása |
70 |
| Az almozás |
70 |
| A világítás |
71 |
| Férőhelyszükséglet, technológiai berendezések szükséglete |
72 |
| A pulyka takarmányozása |
74 |
| Takamányozás félintenzív tartás esetében |
74 |
| Takarmányozás intenzív tartás esetében |
75 |
| Az etetés és az itatás módja |
76 |
| Az eredményességet befolyásoló egyéb tényezők |
78 |
| A termékenyítés |
78 |
| A tenyésztojások gyűjtése, kezelése |
79 |
| A kotlás megakadályozása |
81 |
| A kétfázisos tojástermeltetés |
81 |
| A lúd termeltetése (Bögre János) |
|
| A pecsenyelúd-termelés |
83 |
| A pecsenyelúd előállítására alkalmas fajta |
85 |
| A pecsenyelúd félintenzív (nyári) nevelése |
85 |
| Az előnevelés |
85 |
| Az utónevelés |
86 |
| A takarmányozás |
87 |
| A pecsenyelúd intenzív (téli) nevelése |
87 |
| A nevelőépület előkészítése a naposlibák fogadására |
87 |
| A pecsenyelúd ápolása és gondozása |
88 |
| A takarmányozás |
89 |
| A libamájtermelés |
90 |
| Libamáj-termeltetési rendszerek |
91 |
| A termeltetési rendszerek szervezeti felépítése |
93 |
| A baromfiipar feladatai |
94 |
| A kooperáló mezőgazdasági üzem feladatai |
94 |
| A tömő feladatai |
98 |
| A májlúd hízlalása |
100 |
| A májtermelésre alkalmas fajta kérdése |
100 |
| Az állomány kora |
100 |
| A hízlalás időtartama |
101 |
| A tömések száma |
101 |
| A hízóállomány kiválasztása |
103 |
| A hízólúd elhelyezése |
103 |
| A takarmány előkészítése |
104 |
| A használatos tömőgép-típusok |
104 |
| A hízólúd gondozása, kényszervágása, szállítása |
104 |
| A lúd tartása tolltermeléssel |
106 |
| A tolltépés megszervezése |
105 |
| A pecsenyekacsa nevelése (Somlai Zoltán) |
|
| A pecsenyekacsa-előállításra alkalmas fajták és hibridek |
109 |
| A pecsenyekacsa elhelyezése és gondozása |
110 |
| A hőmérséklet és páratartalom szabályozása |
110 |
| Az almozás |
111 |
| A világítás |
112 |
| Férőhelyszükséglet, technológiai berendezése szükséglete |
112 |
| A pecsenyekacsa takarmányozása |
113 |
| A pecsenyekacsa-nevelés tartástechnológiája |
114 |
| Baromfikeltetés (Kiss István) |
|
| A tenyésztojás minőségi követelményei |
117 |
| A gépi keltetés fizikai és mechanikai feltételei |
120 |
| A keltetőtér hőmérséklete |
120 |
| A páratartalom szerepe |
21 |
| A keltetőgép légcseréje |
121 |
| A tojások forgatása és helyzete a keltetőgépben |
122 |
| A tojások hűtése |
122 |
| A külföldi keltetőgépek fontosabb típusai |
123 |
| Technológiai alapelvek és eljárások a különböző baromfifajok tojásainak keltetésében |
128 |
| A tyúktojások keltetése |
128 |
| A gyöngytyúktojások keltetése |
130 |
| A pulykatojások keltetése |
131 |
| A kacsatojások keltetése |
132 |
| A lúdtojások keltetése |
134 |
| A kelés időszakában tapasztalható rendellenességek, a kelésgyengeség |
136 |
| A baromfi takarmányozása (Schuska Alfréd) |
|
| Takarmányismeret |
139 |
| A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma |
140 |
| A takarmányok vitamintartalma |
148 |
| A takarmánykiegészítők |
148 |
| A takarmányok minősítése |
151 |
| Az állatok takarmányigénye |
152 |
| Az etetés módja |
155 |
| A kizárólag etetésre alkalmas keveréktakarmányok biztosítása |
161 |
| A gyári keveréktakarmányok |
161 |
| Keveréktakarmányok összeállítása koncentrátumok használata esetén |
164 |
| A házilag előállított keveréktakarmányok |
166 |
| Alapvető szabályok a baromfitakarmányozásban |
166 |
| Telepek, épületek, berendezési eszközök (Szentirmai László) |
|
| A baromfitelep létesítésének alapvető szempontjai |
169 |
| Az állattartó épület |
170 |
| A baromfitartás környezeti feltételei |
171 |
| A levegő állapota és cseréje |
171 |
| A szellőztetés célja és mértéke |
172 |
| A szellőztető rendszerek |
174 |
| A természetes szellőzés |
175 |
| A mesterséges szellőztetés |
176 |
| Az istállók fűtése és hűtése |
182 |
| Az istállók berendezési tárgyai |
184 |
| A padlón tartásos istállók berendezései |
184 |
| Az etetőberendezések |
184 |
| Az itatás és berendezései |
186 |
| A tojáskezelés és berendezései |
187 |
| A világítóberendezések |
190 |
| A padozat kialakítása |
191 |
| A kifutó |
193 |
| A ketreces tartás berendezései |
193 |
| A baromfitartás technológiáiban alkalmazható fertőtlenítési módszerek |
197 |
| Baromfiegészségügy (Szécsényi István) |
|
| A betegségek tünetei |
201 |
| A betegségeket előidéző kórokok |
202 |
| A betegségek megelőzése |
204 |
| A betegségek elleni védekezés módszerei |
205 |
| Ellenállóképesség és fogékonyság |
206 |
| A baromfitartás higiénéje |
208 |
| A baromfihullák és a trágya kezelése |
209 |
| A baromfi adásvételével kapcsolatos szavatossági kérdések |
210 |
| A tojástermelés higiénés feltételei |
211 |
| A leggyakoribb nem fertőző baromfibetegségek |
212 |
| Az ún. kelésgyengeség |
212 |
| A kannibalizmus |
212 |
| Takarmányozási ártalmak, takarmánymérgezések |
213 |
| Mérgezések |
214 |
| A fertőző betegségek |
214 |
| A baktériumok által okozott betegségek |
215 |
| A baromfikolera |
215 |
| A baromfitífusz |
218 |
| A paratífusz |
219 |
| A kóli-fertőzés |
221 |
| Az idült légzőszervi betegség |
222 |
| A baromfigümőkór |
222 |
| A vírusok által okozott betegségek |
223 |
| A fertőző nátha |
223 |
| A leukózis és a Marek-féle betegség |
224 |
| A baromfipestis |
226 |
| A baromfihimlő |
227 |
| Az ún. libainfluenza |
229 |
| A gombák által okozott betegségek |
230 |
| A parazitás betegségek |
232 |
| Az orsóférgesség |
232 |
| A kokcidiózis |
233 |
| A madártetű-atka |
234 |
| A haszongalamb tenyésztése és tartása (Ballay Attila) |
|
| A hazánkban tenyésztett fontosabb húsgalamb-fajták |
236 |
| Tenyésztési ismeretek |
241 |
| A haszongalamb értékmérő tulajdonságai |
242 |
| A szaporaság |
242 |
| A fejlődési erély és a testnagyság |
243 |
| A takarmányértékesítő képesség |
243 |
| A húsformák |
243 |
| Az ellenállóképesség |
244 |
| A tenyésztés és szaporítás |
244 |
| A tenyésztési nyilvántartások szerepe |
244 |
| A keresztezés jelentősége a galambtenyésztésben |
245 |
| A párosítás |
245 |
| Tartási ismeretek |
246 |
| A galambház berendezései |
247 |
| A költőszekrény |
247 |
| Az etető- és itatóberendezések |
248 |
| A vízfürdő |
249 |
| A tenyészgalambok gondozása |
249 |
| A galamb takarmányozása |
250 |
| A galamb betegségei |
251 |
| A japán fürj tartásának tényezői (Karig Emil) |
|
| A fürj tartásának tényezői |
261 |
| Elhelyezés - állománysűrűség |
261 |
| Az etetés és az itatás |
261 |
| A hőmérséklet |
261 |
| A világítás |
262 |
| A szellőzés és a páratartalom |
262 |
| Takarítás - fertőtlenítés |
263 |
| A fürj szaporítása és keltetése |
263 |
| A fürj takarmányozása |
264 |
| Az egészségügyi helyzet |
264 |
| A fürj haszonvételei |
264 |
| A magyar baromfi és baromfitermékek a nagyvilágban (Nagy Tamás) |
|
| A kivitel alakulása |
266 |
| A minőségi és kidolgozási kívánalmak |
273 |
| Az export és a belföldi értékesítés lehetőségei |
275 |
| A húsnyúl tenyésztése és tartása (Holdas Sándor) |
|
| A hazánkban tenyésztett fontosabb nyúlfajták |
277 |
| Tenyésztési ismeretek |
281 |
| A tenyészkiválasztás szempontjai |
281 |
| A szelekció gyakorlati végrehajtása |
282 |
| A gyakrabban használt tenyésztési eljárások |
282 |
| A gyakorlati tenyésztőmunka |
283 |
| A vemhesség és az ellés |
284 |
| A szoptatás és a választás |
284 |
| A nyúl elhelyezése és tartása |
285 |
| A nyúlketrecek |
286 |
| A ketrecek berendezési tárgyai |
287 |
| A nyulak takarmányozása |
287 |
| A nyúl táplálóanyag-igénye |
288 |
| A nyúl fontosabb takarmányai |
288 |
| A takarmányozás gyakorlata |
291 |
| A házinyúl egészségvédelme |
291 |
| Prémesállat-tenyésztés (Holdas Sándor) |
|
| A nyérc tenyésztése |
296 |
| Tenyésztési ismeretek |
297 |
| A tenyészkiválasztás szempontjai |
298 |
| A gyakorlati tenyésztőmunka |
298 |
| A nyérc tartása |
299 |
| A nyérc takarmányozása |
300 |
| A nyérc prémezése |
300 |
| A nyérc legfontosabb betegségei |
300 |
| A csincsilla tenyésztése |
301 |
| Tenyésztési ismeretek |
301 |
| A gyakorlati tenyésztőmunka |
302 |
| A csincsilla tartása |
302 |
| A csincsilla takarmányozása |
302 |
| A csincsilla prémezése |
303 |
| A csincsilla betegségei |
303 |
| A nutria tenyésztése |
303 |
| Tenyésztési ismeretek |
303 |
| A nutria tartása |
304 |
| A nutria takarmányozása |
305 |
| A nutria prémezése |
305 |
| A nutria legfontosabb betegségei |
306 |
| A kisállattenyésztés számokban (Gonda Irén) |
|