| Tudománytörténeti áttekintés |
|
| Az 1848 előtti magyar történetkutatás |
1 |
| Finnugor származásunk iskolája |
9 |
| Megjegyzések Bartha Antal "A IX-X. századi magyar társadalom" című művéhez |
28 |
| A nomadizálásról |
28 |
| A "sabartoi asphaloi" névről |
30 |
| A "grivna"-kérdéshez |
31 |
| A keleteurópai szlávok régészeti nyomaihoz |
34 |
| A szabír, kazár, magyar, népnevek összefüggéseiről |
43 |
| Bolgár-török jövevényszavainkról |
44 |
| A steppei népek "iráni" eredete |
47 |
| A korábbi indogermanocentrikus kutatások reviziójának szükségessége |
63 |
| Néhány szó a jég alatti halászatról |
67 |
| A szakirodalmi hivatkozások kérdéséhez |
67 |
| A finnugorok és a magyarok földmüveléséről |
69 |
| A nyelvészeti paleontológiáról |
71 |
| A Kurszán-elmélethez |
72 |
| Az "Álmos" személynév és nyelvészetünk etimológiai módszerei |
74 |
| A kievi magyar uralom kérdése és történetkutatásunk tárgyilagossága |
76 |
| A "besenyő-futás" |
77 |
| A Kárpátmedence honfolglalás előtti lakossága |
79 |
| A "szaszanida-iráni" müvészeti stílusról |
81 |
| A pártus kérdésről |
84 |
| A lomátovói müveltség jelentősége őstörténetkutatásunk számára |
88 |
| A hunok történelmi szerepe |
90 |
| Az onogur-szabir-avar vándorlás útvonala |
92 |
| H. W. Haussing vizsgálatainak egyéb magyar őstörténeti vonatkozásai |
95 |
| Az avarokról, onogurokról, szabirokról |
95 |
| A "sakauraka", "asi", "pasiani", "tochar" és "sabarol" népekről |
99 |
| A kusánokról |
102 |
| Eftalita-hunok, avarok, magyarok |
104 |
| A Hunfalvy-iskola ellenzéke a századforduló táján |
107 |
| Néhány szó az "ugor" népnév szineváltozásáról |
110 |
| Fischer szürszin-elmélete az újabb kutatások tükrében |
117 |
| A dél- és keletkáspi tér népnév-anyaga a korai pártus korban és a szabir-magyar kérdés |
128 |
| A nyevolinói müveltség etnikumának kérdése és a késő-avar "griffes-indás" stilus Volga vidéki párhuzamai |
133 |
| Őstörténetkutatásunk nyelvészeti tilalomfái |
135 |
| Még egyszer a "szaszanida-iráni" stílusról, annek kaukázusi vetüeltében |
136 |
| A grúz egház ékszerekről |
138 |
| Ismét a "besenyő-futás"-ról |
140 |
| A "polgári pozitivista" történelemszemléletről |
142 |
| Összefoglalás |
145 |
| Tudományosság és tudománytalanság őstörténetkutatásunkban Fodor István "Verecke híres útján..." című könyve tükrében |
148 |
| Nyelvészetünk 19. századi dogmái és a tudományos módszeresség |
149 |
| Finnugor "eredetű" szavaink |
150 |
| A hun-magyar rokonság kérdéséhez |
151 |
| Még egyszer a 19. század nyelvészeti dogmáiról |
155 |
| Az "urali" őshaza és a paleobotanikai kutatások |
155 |
| Az "urali" ősnép hipotézise és az antropológia |
162 |
| Fodor régészeti terminológiája |
164 |
| Az "urali" őshaza és a régészet |
165 |
| Csernyecov elmélete |
171 |
| A Fodor-féle adronovói "ugorok"-ról és azok fémmüvességéről |
173 |
| Adalékok egy-két elvi-módszertani kérdéshez |
182 |
| Az "urali", "finnugor" és "ugor" vándorlásokról |
189 |
| A finnugor népek kialakulásának régészeti nyomai Keleteruópában |
192 |
| Kézai Simon, A Biblia, Nimród és a magyar szkitahagyomány |
195 |
| Szkita kapcsolatainkról |
201 |
| Gondolatok a "Magna Hungaria"-kérdésről és Juliánusz volga menti magyarjairól |
203 |
| A honfoglaláskori sírok szem- és szájfedő fémlemezkéinek eredetéről |
209 |
| A szaltovói müveltség és az alánok |
216 |
| A honfoglalás eseményei és a finnugor szemléletű történetírás |
224 |
| Még egyszer a Kárpátmedence honfoglalás előtti lakosságáról |
235 |
| A kizárólagos finnugor irányzat és a "kettős honfoglalás" |
238 |
| Az életfa-motivum "iráni" eredetéről és történettudományunk pánindogermán szemléletéről |
243 |
| Adalékok a csónakba temetkezés "ősi ugor" szokásához |
246 |
| Összefoglalás |
248 |
| Megjegyzések őstörténetkutatásunk módszertani gyakorlatához |
251 |
| Őstörténeti hipotézisek elbirálsának elvi követelményei |
251 |
| A magyar őstörténetkutatás és a közelkeleti régészeti felfedezések |
254 |
| Az indogermán kultúrprioritás ideológiája |
258 |
| A szumér nyelv izolálására irányuló törekvések háttere |
261 |
| A pánindogermán szemlélet őstörténeti vadhajtásai |
262 |
| A közelkeleti ősmüveltségek nyelvemlékeinek ignorálása módszertanilag megengedhetetlen |
267 |
| Az urali őshaza "elvándorlása" az előázsiai műveltségek hatósugarából |
269 |
