"Kopernikusz óta a tudomány legnagyobb fordulatai mind a fizikai világnézeten belüli paradigma-változást hoztak. Bauer Ervin munkássága az első, amely túlmutat ezen a fizikai világnézeten, mélyebb, biológiai világnézetet alapoz meg, s így még a kopernikuszi fordulatnál is nagyobb jelentőségű előrelépést jelent a Világegyetem felépítésének és természetének megértésében." (Grandpierre Attila)
Különleges könyvet tart a kezében a kedves Olvasó: egy Kopernikusz főművéhez hasonlíthatóan korszakalkotó könyvet. Csakhogy amíg Kopernikusz nyomán a tudomány az anyagelvű gondolkodásmód felé fordult, Bauer műve egy még mélyebb fordulatot alapoz meg, fordulatot az életelvű gondolkodásmód felé. Az anyagelvűség elérhetővé tette az anyagi jólétet, de háttérbe került a lélek és az értelem elsőrangú szerepe, az egyén, a társadalom és a Világegyetem szintjén egyaránt. Ennek fényében mérhetjük fel az életelvű fordulat jelentőségét. Az életelvű gondolkodásmód az anyagi jólét mellett elérhetővé teszi a lelki és szellemi jólétet a társadalomban, és az életnek kedvező feltételeket természeti környezetünkben. Ahogy a kozmológus és asztrobiológus Paul Davies megjegyezte, a világegyetem összes bámulatra méltó jelensége "együttvéve sem olyan elképesztő, mint az élet jelensége".
A Világegyetem és az élet lényegének megértése sokezer éven át megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Bauer Ervin az egyetlen, aki a tudomány főútját követve megtalálta a választ erre a kérdésre, mégpedig az elméleti biológia alapelvének olyan egzakt meghatározásával, amely a modern elméleti fizika teljesítőképességét is felülmúlja. Könyvünkben bemutatjuk Bauer elméleti biológiájának biológiai, az életelvű gondolkodásmód alapján nyert értelmezését. Fény derül arra, hogy a Világegyetem nem élettelen, hanem élő természetű. Nem anyagi, élettelen világegyetemben, hanem élő Világegyetemben élünk. A Világegyetem lényege élő természetében rejlik, az élet lényegét pedig a Bauer-elv általánosítása, a kozmikus életelv világítja meg. Bauer főművének rendkívüli jelentősége az, ami indokolttá teszi e nagy tudós életrajzának és utóéletének alaposabb megismerését is.
BAUER ERVIN biológus szülei Bauer Simon, tanár és műfordító és Levy Eugénia, gimnáziumi nyelvtanárnő (angol és német) voltak. Testvérei Bauer Herbert (1884-1949), írói álneve Balázs Béla, ismert esszéíró és filmes; és Bauer Hilda, Dr. Tordai Schilling Oszkárné, tanárnő. Első felesége Kaffka Margit Emília Johanna, ismert magyar írónő. Második felesége Szilárd Stefánia Emília Borbála, matematikus. Bauer 1920-ban tört be a nemzetközi tudományos életbe az akkori idők vezető tudományos folyóiratában, a Naturwissenschaftenben megjelent úttörő munkájával, amit könyvünkben magyarul újra közlünk. 1930-ban jelent meg Fizikai alapok a biológiában című műve, amely részletesen tárgyalta a biológia alapelvének fizikai és biológiai értelmezését és alkalmazását. Főműve, az 1935-ben megjelent Elméleti biológia bemutatja a tudomány általános módszertana alapján létrehozott elméleti biológia egyetlen alapelvre vezető, azokból a biológiai összes alapegyenletét leszármaztató, logikusan felépített, egységes elméletét.
