"El nem múló ámulattal tölt el, hogy egyazon emberben egy időben vagy rövid idő múltán milyen végletesen ellentmondó érzések, gondolatok és cselekedetek lépnek fel. Megújuló tapasztalataim inkább növelik, semmint csökkentik naiv kíváncsiságomat: hogyan lehetséges ez? Miként férhet meg az emberben annyi minden anélkül, hogy kizárná az egymást kizárónak tűnő erők egyik csoportját, sőt alkalmasint úgy, hogy az összeférhetetlenségek tovább gerjesztik egymást. Márpedig ez történik, ha a körülmények ebben teszik az embert érdekeltté, erre tanítják.
E könyv egy-egy tanulmánya (fejezete) más és más társadalmi-kulturális jelenségből vesz pszichológiai metszetet, hogy az egyéni élményfeldolgozási és magatartási mintákra irányítsa a figyelmet. Nem mintha feltételezném, hogy az egyéni élményműködés megértése adná a kulcsot társadalmi-történelmi képződmények vagy sorsfordulók magyarázatához. Mindössze úgy vélem, hogy a – par excellence nem pszichológiai illetékességű – magyarázat árnyaltabb és hitelesebb, ha a résztvevők átélés- és reakciómódjával is számolni tud."
