A regény Hamvas Opus Magnuma, az önmagát kereső ember magatartásformáinak "sorskatalógusa"; hét részében átfog kontinenseket és történeti korokat, hogy a lélek poklából végül a mennybe emelkedjen. A részeket megszakító, kurzívval kiemelt fejezetekben a főhős, Bormester Mihály és egy önmagát "agent spirituel"-nek nevező Idegen ál-tudományos, ál-kételkedő hangon az írás nehézségeiről, a valóságról, az időről, a valószínűségről, a maszkokról beszélget, és a humor fegyverével gúnyt űz a világ minden lehetséges teóriájából
