Hamvas Béla - Scientia Sacra
|
Első könyv. A hagyomány |
|
|
Aranykor és apokalipszis |
|
|
Időszámításunk előtt a hatszázas év |
17 |
|
A Nagy Közösség és a Kicsinyke Jólét |
19 |
|
Zarathusztra és Henóch |
21 |
|
Az aranykor valósága |
23 |
|
Nyílt lét és zárt élet |
25 |
|
Ítélet alatt |
26 |
|
Az éberség |
|
|
A vidja |
29 |
|
Aszklépiosz kakasa |
30 |
|
A csiszti |
32 |
|
Az Isa-upanisád elemzése |
34 |
|
Éberség és kábaság |
37 |
|
Éberség és tudás |
40 |
|
A lét és az élet |
|
|
Nyíltság és zártság |
43 |
|
A tudat |
44 |
|
A varázslat |
47 |
|
Sors és elhatározás |
49 |
|
Közvetlenség és reflexió |
52 |
|
A közösség felbomlása |
54 |
|
Az Élet Mestere |
|
|
A szakrális szubjektum |
58 |
|
A Tao te king XV. versének elemzése |
61 |
|
A könyv |
63 |
|
A szutra-stílus |
65 |
|
Az univerzális nyelv |
67 |
|
A könyv a történeti időben |
70 |
|
A három forrás |
|
|
A három forrás |
71 |
|
Az archaikus szintézis |
72 |
|
A zseniális ember |
76 |
|
A misztikus intuíció |
78 |
|
A lappangó hagyomány |
81 |
|
Az újkor ébredése |
83 |
|
A hagyományok |
|
|
A hagyomány egysége |
85 |
|
Metafizika és mítosz |
87 |
|
Az őskori egységek |
90 |
|
Vallás és hagyomány |
92 |
|
Az alkalmazás |
95 |
|
Éberség, látás, tudás |
98 |
|
Második könyv. Az archaikus ember |
|
|
Az ember a Védanta szerint |
|
|
A lélek |
103 |
|
A második |
106 |
|
A buddhi, az ahamkára, a manasz, az öt indrija |
107 |
|
A takarók |
109 |
|
A szellemi őstermészet és az anyagi természet |
112 |
|
A Taittirija-upanisád részlete |
113 |
|
Sruti és szmriti |
|
|
Kinyilatkoztatás és hagyomány |
116 |
|
Adam Kadmon. A zuhanás |
118 |
|
A bűnbeesés. Prakriti. Henóch |
119 |
|
Az első ébredők. Ádám |
122 |
|
Felülről és alulról jött ember |
125 |
|
Primér és primitív |
127 |
|
Az ősképek |
|
|
Az istenek sorsa és a természet körforgása |
130 |
|
A tükörkonstrukció |
131 |
|
Az analógia |
133 |
|
Ellentét és különbség |
135 |
|
Az őskép |
138 |
|
Kép és szó. A logosz |
139 |
|
Az emberi lét állomásai |
|
|
Az ősállapot |
146 |
|
A bűn |
149 |
|
Az ébredés |
150 |
|
Az ismétlés |
154 |
|
A külső sötétség |
157 |
|
A megszabadulás |
161 |
|
Az asszony |
|
|
Prakriti, Májá, Éva, Tai Jih |
162 |
|
Szophia |
165 |
|
Szépség és bűbáj |
166 |
|
A szamszára női mivolta |
168 |
|
Testiesség, a külső sötétség |
170 |
|
A megszabadulás. Sakti |
172 |
|
Őskori antropológia |
|
|
Puggala Pannatti |
174 |
|
Állomások a tévelygés és a megszabadulás között |
175 |
|
A lélek világhelyzete a lényeges |
177 |
|
Primér élmény: a lét egysége |
180 |
|
További példák |
181 |
|
Akinek tudása tisza. Aki megnyugodott. Akinek a szíve olyan, mint a gyémánt |
182 |
|
Harmadik könyv. Kultusz és kultúra |
|
|
Őskori és újkori kultúra |
|
|
Az intenzív művelés |
185 |
|
Az újkori emberiség életének jellemvonása: a szellem realizálatlansága |
188 |
|
Mi a következménye annak, ha az élet értelme elkallódik |
191 |
|
Az ember a természetnek vagy apja, vagy rablója |
193 |
|
A szakrális életrend |
195 |
|
Az őskor intenzív művelésének célja nem a kultúra, hanem a földet paradicsommá tenni |
196 |
|
Az indián mese |
|
|
A mese és elemzése |
199 |
|
A tevékenység metafizikája |
201 |
|
Mi dönti el a tevékenység értékét? |
203 |
|
A kultusz szakrális tevékenység |
206 |
|
"Hogy a világosság isteninek rejtélyes módon segítsenek" |
207 |
|
Az anyagi természetről való gondoskodás szakrális tevékenység |
209 |
|
Az asa |
|
|
A haoma-kultusz Iránban |
212 |
|
Az asa szó magyarázata |
215 |
|
Az archaikuks kultusz értelme az asa |
217 |
|
Az őskori kultusz és az emberi tevékenység |
219 |
|
A frasa mint új szó - egybevetése az asával |
221 |
|
Aranykoralkotás |
223 |
|
Az alkímia |
|
|
Előzetes ismeretek |
226 |
|
Az elemek tana |
229 |
|
Az alkimista tevékenység |
231 |
|
Az aranycsinálás és a bölcsek köve |
234 |
|
Nem tárgyi kultúrát alkotni |
235 |
|
A közös üdv színvonalát emelni |
238 |
|
A jóga metafizikája |
|
|
A jóga fokozatai |
240 |
|
A jóga-tevékenység értelme |
242 |
|
Ember-kultusz |
244 |
|
Szakrális művelés |
247 |
|
Személyes üdv. és a Szahu |
249 |
|
Heroikus lélek, önmegtagadás és a jóga misztériuma |
252 |
|
A sekína |
|
|
A perui aranykert |
254 |
|
Földművelés, táplálkozás, tanulás |
255 |
|
A világot aranykertté tenni |
259 |
|
Elohut, kavanna, sekína |
262 |
|
A cselekvés metafizikája |
263 |
|
A megváltás |
265 |
|
Negyedik könyv. A beavatás |
|
|
Hermész Triszmegisztosz |
|
|
Külső körülmények. Szerzőség |
269 |
|
A hitelesség |
272 |
|
A beavatás intézménye |
274 |
|
Szertartások |
276 |
|
A második születés |
277 |
|
A beavatás ősélménye |
279 |
|
Kommentár |
|
|
A misztikus hegyibeszéd |
282 |
|
Széth-hagyomány.A dialógus |
285 |
|
Mágikus technika |
287 |
|
Befelé és kifelé |
289 |
|
Részletes magyarázatok |
292 |
|
Az újjászületés |
294 |
|
A hét bölcs |
|
|
A hetes számról |
297 |
|
A hetes és az epiphania |
299 |
|
A beavatkozás fokozatai |
302 |
|
A Mithras-misztérium |
307 |
|
A fokozatok ralizálása |
312 |
|
A hetedik hatvány |
314 |
|
Mágikus lépcsők |
|
|
A létszínvonalának fölemelése |
319 |
|
A beavatás fokozatainak és a túlvilági vándorlás állomásainak azonossága |
321 |
|
Túlvilág és egyetemes lét |
324 |
|
A mester tevékenysége |
328 |
|
Pillantás a Pert em Herura |
332 |
|
A Szahu megalkotása |
336 |
|
Természet és túlvilág |
|
|
Pradzsápati. Szoláris és lunáris éberség |
340 |
|
Túlvilági birodalmak |
343 |
|
Primitív népek. Varázslat. Az Atyák |
347 |
|
A Hold világa |
350 |
|
Az Amduat |
352 |
|
A pradzsápati tevékenységének értelme |
355 |
|
A lét egysége |
|
|
A Véda tanítása |
359 |
|
A négy kegyelem |
361 |
|
Fokozatok |
365 |
|
Csuang-ce |
368 |
|
A szamadhi |
371 |
|
A megvalósítás |
373 |
|
Ötödik könyv. Az Analógia |
|
|
A képnyelv |
|
|
Az őskor megértése a képnyelv megértésén múlik |
377 |
|
A nyelv stádiumai |
379 |
|
Az eredeti nyelv visszaszerzése a Pert em Heru szerint |
381 |
|
Az analógia és a közvetlen jelentés |
384 |
|
Analógiás látás és gondolkozás |
386 |
|
Hen kai panés az analógia |
389 |
|
Az asztrológia |
|
|
Az asztrológia a kozmikus analógiák archaikus egysége |
391 |
|
A megfelelések: horoszkóp és mandala |
393 |
|
A csillagászati év és a Nap-hérosz sorsa |
395 |
|
A bolygók közvetlen jelentése |
397 |
|
A konstelláció |
400 |
|
Analógia és mágia |
402 |
|
Az ikrek |
|
|
A számelmélet |
404 |
|
A szám az a lánc, amely a létező dolgokat egybefűzi |
406 |
|
A Kettő keletkezése az Egyből |
408 |
|
A szakrális labdajáték, a pár, az ellentét, a duál, a két pólus |
410 |
|
Ahura Mazda és Ahriman |
412 |
|
Az elliptikus lét |
414 |
|
A három kaszt és a négy évszak |
|
|
A Három. Az egyiptomi nagy Kilenc |
417 |
|
Az AUM és az AUR jelentése |
419 |
|
A három guna és a három kaszt |
421 |
|
A Négy minsztériuma. A Tetraktüsz. A kereszt. Jod-Hé-Vau-Hé |
422 |
|
Közelebbi és távolabbi analógiák a számelmélet alapján |
425 |
|
Az Egész, a Teljes, a Minden. Szám és Idő. A négy évszak, a négy korszak, a négy elem és a négy életkor |
428 |
|
A betegség |
|
|
Az analógia és a univerzális intelligencia |
431 |
|
A betegség és az ötös szám analógiája |
434 |
|
A betegség és a hierarchiák |
436 |
|
Az alacsonyabb rendűtől való függés törvénytelen állapota |
438 |
|
Archaikus gyógyítás |
440 |
|
A szent váza |
443 |
|
A víz |
|
|
Az analógia és az archaikus ember realizmusa. Transzcendentális valóságlátás |
445 |
|
A természet isteni és nem emberi ismeretet kíván |
447 |
|
Thalész víz-metafizikája |
448 |
|
Víz-istenek és a víz az egyes őskori egységekben |
451 |
|
Bizonyos tekintetben az egyetlen elem |
453 |
|
A létező világ kezdete |
456 |
|
Hatodik könyv. A király és a nép |
|
|
Az archaikus közösség |
|
|
Az őskori közösség hierarchiája: Hierarchia és osztály |
461 |
|
A brahman, a ksátrija és a vaisja |
464 |
|
Hierarchiát helyreállító törekvéásek a történeti kor határán |
466 |
|
Hármas és négyes hierarchia |
469 |
|
A kétszerszületett.A tisztátalan |
471 |
|
A hierarchia és a négy juga |
474 |
|
A kocsihajtó |
|
|
A dephoi kocsihajtó. Antarjamin. Krisna |
476 |
|
Az Egy megnyilatkozása az emberi életben |
478 |
|
A Tao te king és a király beavatás |
479 |
|
A beavatás és a hierarchia feje |
483 |
|
Csuangce, Bhagavadgíta, Kohelet |
486 |
|
A király létével irányítja az emberi közösség reintgrációját |
487 |
|
Uralom és hatalom |
|
|
Az őskor és a történet. Ősök és istenek útja |
490 |
|
Homérosz és a filozófusok |
493 |
|
Brahman és ksátrija |
495 |
|
A ksátrija ressentiment. Az életrend megváltozik |
497 |
|
A vadkan |
500 |
|
A hatalom elsüllyedése. Machiavellizmus. Erőszak |
502 |
|
Brahma pura |
|
|
Az égi város és a földi város. A lét ősformája |
504 |
|
A város és a szám. Architektúra |
506 |
|
A nyílt lét palladiuma. Város és vidék. Hiram. Az átszellemült közösség ősképe |
508 |
|
Ars regia |
511 |
|
A város a történetben. Utópiák |
515 |
|
A város és a közösség Szahuja |
516 |
|
A nép |
|
|
Az őskollektívum |
518 |
|
A király és a nép, a két pólus |
521 |
|
Az isteni epiphania |
522 |
|
A nép analógiái. Föld, asszony, jin, természet. A nép és a szám. A tizenkét törzs. |
525 |
|
Daéna, az égi közösség |
526 |
|
A nép visszaképződése. Zarathusztra |
530 |
|
A törvény |
|
|
Az artha, a káma és a dharma |
533 |
|
Törvény és kinyilatkoztatás |
536 |
|
Manu. A közösség szellemi rendje |
537 |
|
Szakrális megnyilatkozás. A törvény követése és megszegése |
540 |
|
A törvény az emberi közösséget a szellem elé állítja |
542 |
|
A kollektív reintegráció. Sziddhata |
543 |
|
Utószó (Török Endre) |
547 |
|
Hamvas Béla élete és művei (Dúl Antal) |
573 |