Hamvas Bélát ma újra felfedezik, és annak is megvan a magyarázata, hogy írása a Vigilia lapjaira kerül. Amit ír, az kétségtelenül nem teológia, még csak nem is szigorú értelemben vett filozófia, hanem irodalom, de filozófiai tudattal átszőtt irodalom. Benne van az író szabadsága, érdekességre való törekvése, de főleg az a vágy, hogy az ember kilétéről és felelősségéről mondjon valamit. Nem kész megoldást ad. Az író feladatát inkább abban látja, hogy megdöbbentsen, gondolkodásra, óvatosságra indítson. Ez az összetett látószög magyarázza meg az ilyen többször ismételt kijelentését is: "Nem tisztázza a "vallásos" szó jelentését sem. Nyilván csak arra gondol, hogy nem igazodik a vallás konkrét előírásaihoz. A dolgok "vallásos megértését" már bővebben kifejti, sőt mindvégig ezzel birkózik. Igazi témája az, hogy az embert hozzámérje az abszolút szellemhez, az örökkévalósághoz, Istenhez.
