Bevezetés |
7 |
Könyvem célja |
|
Néhány önkritikus megjegyzés |
|
A filozófia tárgya |
|
Néhány irányadó szempont |
|
A Kelet bölcsessége |
|
Az ókori India filozófiája |
19 |
A Védák kora |
20 |
Az indiai filozófia nem-ortodox rendszerei |
30 |
Az indiai filozófia ortodox rendszerei |
47 |
Kitekintés az indiai filozófia további fejlődésére és előzetes értékelés |
57 |
Az ókori kínai filozófia |
61 |
Konfuciusz |
63 |
Lao-ce (Lao zi) |
69 |
A motizmus és néhány egyéb irányzat |
75 |
Konfuciusz nagy tanítványai |
77 |
Kitekintés a további fejleményekre és előzetes értékelés |
80 |
A görög filozófia |
|
Általános bevezető. A fő korszakok |
90 |
A preszókratikus filozófia a szofisták fellépéséig |
94 |
A milétoszi természetfilozófusok |
94 |
Püthagorasz és a püthagoreusok |
96 |
Az eleaiak |
98 |
Hérakleitosz és a Kr. e. 5. század természetfilozófusai |
101 |
A görög filozófia virágkora |
108 |
Szofisták |
108 |
Szókratész |
111 |
Platón |
116 |
Arisztotelész |
133 |
Szókratikus, platonikus és arisztotelikus iskolák |
144 |
Görög és római filozófia Arisztotelész után |
147 |
Általános bevezető. A hellenizmus |
147 |
A sztoikusok |
149 |
Az epikureusok |
153 |
A szkeptikusok |
155 |
Az eklektikusok |
156 |
A neoplatonikusok |
157 |
A középkor filozófiája |
|
Bevezetés. A kereszténység felemelkedése. Az egyes korszakok jellemzése |
163 |
A patrisztika kora |
166 |
Az antik és a keresztény eszmevilág ellentéte |
166 |
A keresztény és az antik filozófia találkozása a korai egyházatyáknál |
169 |
A kereszténységet fenyegető belső veszélyek |
171 |
Az egyház egységének megszilárdulása |
174 |
Augustinus |
176 |
A kései patrisztika tanítói |
182 |
A skolasztika kora |
185 |
Történeti háttér. A skolasztikus módszer |
185 |
A korai skolasztika (Az univerzálé-vita) |
187 |
A középkori arab és zsidó filozófia |
192 |
A skolasztika virágkora |
196 |
A kései skolasztika |
209 |
Német misztika: Eckhart mester |
215 |
A reneszánsz és a barokk korszaka |
|
Filozófia a reneszánsz és a reformáció korában |
221 |
Szellemi fordulat a középkorból az újkorba |
221 |
Az átmeneti korszak legfontosabb rendszerei |
235 |
A barokk korszak három nagy rendszere |
248 |
Descartes |
249 |
Spinoza |
256 |
Leibniz |
265 |
A felvilágosodás és Immanuel Kant filozófiája |
|
Filozófia a felvilágosodás korában |
275 |
A felvilágosodás Angliában |
275 |
A felvilágosodás Franciaországban |
289 |
A felvilágosodás Németországban |
304 |
Immanuel Kant |
307 |
Élete, személyisége, művei |
307 |
A kriticizmus előtti korszak |
309 |
A tiszta ész kritikája |
313 |
Erkölcsiség és vallás |
326 |
Az ítélőerő kritikája |
332 |
A kritikák utáni munkák |
337 |
Kant kritikájához és értékeléséhez |
343 |
A 19. század filozófiája |
|
Bevezető áttekintés |
351 |
A romantika és a német idealizmus |
353 |
A kanti filozófia első recepciója és továbbfejlesztése. - Az "érzelem" (a "hit") filozófiája |
353 |
Fichte |
356 |
Schelling |
360 |
Hegel |
364 |
Pozitivizmus, materializmus, marxizmus |
375 |
A pozitivizmus Franciaországban: Comte |
375 |
Az angol pozitivizmus |
382 |
A hegeli iskola felbomlása és a materializmus színrelépése Németországban |
391 |
Marx |
394 |
Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche |
402 |
Arthur Schopenhauer |
402 |
Soren Kierkegaard |
415 |
Friedrich Nietzsche |
420 |
Mellékáramlatok. Kritikai visszafordulás Kanthoz |
433 |
Mellékáramlatok |
433 |
A neokantianizmus |
436 |
A filozófiai gondolkodás főirányai a 20. században |
|
Egy új korszak |
445 |
A század első fele |
448 |
Életfilozófia és historizmus |
448 |
A pragmatizmus |
456 |
Új metafizika |
459 |
Fenomenológia |
471 |
A jelenkorig |
476 |
Az egzisztencia filozófiája |
476 |
A létkérdés felfejtése: Martin Heidegger |
487 |
Filozófiai antropológia |
498 |
A marxizmus filozófiája - ma |
506 |
Ludvig Wittgenstein. A nyelv mint a mai filozofálás központi témája |
518 |
Neopozitivizmus |
527 |
Tudományelmélet. A megismerésprobléma megújítása |
543 |
Mit kell tennünk? |
558 |
Zárszó |
572 |
Jegyzetek |
575 |
Névmutató |
593 |