Bevezetés
|
|
Tagányi Károly és az "erdészeti ethnographia"
|
9
|
Az erdészeti etnográfia kezdetei
|
9
|
Jelen dolgozat tárgya és jelentősége
|
10
|
A táj
|
|
Bakonycsernye községhatárának földrajzi elhelyezkedése a tájban
|
12
|
Éghajlat, talaj
|
13
|
Növényzet
|
14
|
Település
|
|
A vidék benépesülése a történelem előtti és a történelmi korban
|
17
|
Magyar középkor: a bakonyi erdőispánság szervezete
|
18
|
Csernye, Dolosd, Tinnye az 1488-i rovásadó összeírásában
|
19
|
Török hódoltság kora
|
19
|
Csernye a palotai uradalom keretében a gr. Zichy-család tulajdonába kerül
|
27
|
Az elpusztult várbirtok újratelepítése
|
27
|
A népesség: magyar, német, szlovák
|
27
|
A telepítés jogi és településképi differenciáltsága
|
27
|
A csernyeiek Szálló levele
|
27
|
A jobbágyi kötelezettségek és jogok újrafogalmazása
|
29
|
Erdőbirtoklási és -használati jog
|
|
Urbáriális faizás, makkoltatás
|
30
|
A község úrbéres erdejének elkülönítése 1845-ben
|
32
|
A gazdaközönség erdeje
|
32
|
Az erdőhasználat adminisztratív szervei és működésük
|
34
|
Erdőgondozás
|
35
|
Az erdőhasználat jogi formái; jogosok, jog nélküliek
|
36
|
Parcella-osztás
|
36
|
Fakitermelés
|
|
Favágás és fahordás úrdolgában
|
42
|
Fuvarozás bérmunkában a jobbágyrendszer keretei között
|
43
|
A fakitermelés formái: a) ritkítás, b) szálazás, c) tarvágás vagy irtás és d) szárazfaszedés
|
45
|
Pagonyosztás
|
49
|
Favágó társulások
|
49
|
Tűzgyújtás
|
52
|
Hakkolás, döntés
|
52
|
Választékok
|
55
|
Ölezés
|
55
|
Részesedés
|
59
|
Bérezés
|
59
|
Szerszámok
|
60
|
Munkaidő, étkezés, higiénia
|
63
|
Fuvarozás bérmunkában a kapitalista rendszer viszonyai között: a közelítés
|
64
|
Hordás kocsival
|
66
|
Hordás szánnal
|
70
|
A ló patkolása, sarkalása
|
74
|
Lóetetés
|
75
|
Fafeldolgozás
|
|
Önellátó szerszámkészítés az uradalmi gazdálkodásban
|
77
|
Talpfafaragás
|
77
|
Dongafaragás
|
80
|
Lókúti és bakonybéli favillakészítők a palotai uradalomban
|
82
|
Bányafa
|
85
|
Házi famunka; munkába nevelődés, faismeret
|
86
|
Vesszőfonás és szalmakötés
|
|
Gúzs
|
92
|
Fűzvesszőszedés és -szaporítás
|
92
|
Vesszővéka
|
93
|
Méhkas, szakajtó
|
94
|
A vesszőfonás és zsúpkötés szerszámai
|
97
|
Árusítás
|
97
|
Szénégetés, kőfejtés, mészégetés
|
|
A szénégetés múltbeli jelentősége, helynévi emlékei
|
101
|
A boksa helyének megválasztása és előkészítés
|
102
|
A boksa összerakása
|
103
|
Begyújtás, égés
|
103
|
Szénminőség, osztályozás
|
104
|
Bérezés, munkaszervezet
|
105
|
Szállás
|
105
|
Eszközkészlet
|
106
|
A szmolárok
|
107
|
Hamuzsír
|
108
|
A mészégetés jelentősége
|
113
|
Kőfejtés
|
114
|
Mészkemencék típusai
|
116
|
A mészkemence berakása, égetés
|
117
|
Bérlők általi kemencehasználat Dudaron
|
118
|
Krétaszedés
|
119
|
Erdei állattartás
|
|
Előtanulmányok a Bakony erdei állattartásának témaköréből
|
120
|
A legelőbázis
|
121
|
A sertéstartás, a tájfajták
|
123
|
Legelő, őrzés
|
129
|
Szarvasmarhatartás
|
131
|
Lótartás
|
134
|
Igázás, jármozás
|
134
|
Juhászat
|
136
|
Pásztorok
|
137
|
Bilyogok
|
141
|
Állatnevek, állatszínek
|
143
|
A céhes juhászat emlékei
|
145
|
Ruházat, viselet
|
149
|
Vadászat, vadfogás
|
|
Jog
|
152
|
Vadászbérlet
|
154
|
A vadállomány
|
156
|
A vadászat eszközei és módjai
|
157
|
Pataki halászat
|
165
|
Rákászás
|
166
|
A vad "elküldése"
|
166
|
Zsákmányolás, gyűjtögetés
|
|
A gyűjtögetés általában
|
169
|
Jelentősége
|
169
|
Gyümölcsök
|
170
|
Magfélék
|
174
|
Levelek
|
177
|
Cserző- és ragasztóanyagok
|
179
|
Virágok
|
180
|
Szárak
|
182
|
Facsemeték
|
183
|
Gyökerek
|
185
|
Gombák
|
186
|
Szénafüvek
|
190
|
Fanedvek
|
190
|
Bogarak, éticsiga
|
191
|
Méhészkedés
|
191
|
A gyűjtögetés társadalmi vonatkozásai
|
192
|
Összegzés
|
|
Eredmények és tanulságok
|
196
|
Köszönet informátoraimnak
|
199
|
Kéziratos források
|
201
|
Bibliográfia
|
203
|
Mutatók
|
217
|
Rezümé
|
237
|
A képek jegyzéke
|
246
|
Képek
|
251
|