A címben feltett kérdés aligha van ember, aki még ne tette fel magának. És szinte mindenki próbál felelni is rá. Tudósok százai kísérelték meg e kérdés megoldását, de csak részeredményeket tudtak elérni. Az emberré válás egy-egy aspektusát tárták fel. Szemjonov ezzel a munkájával nagy feladatot vállal magára és old meg remekül. Feltárja az emberiség leghosszabb fejlődési szakaszának a fő tendenciáit anélkül, hogy az aprólékos részletkérdésekbe elmerülne. Ez adja meg munkájának tudományos, világnézetet formáló értékét. Alapvető gondolata: az ember és a társadalom kialakulása nem két folyamat, hanem egyetlen folyamatnak egymástól elválaszthatatlan két oldala. Az ember fokozatosan formálódott át állatból emberré, leküzdve állati ösztöneit, tudatot, társadalmi tudatot építve ki önmagának. A társadalom is fokozatosan épült fel, fokozatosan veszítette el az állati együttesre jellemző struktúráját, vonásait, és lépésről lépésre alakultak ki benne az emberi társadalomra jellemző szerkezetek, társadalmi viszonyok. Hasonlóan zajlott le a munka fejlődése is, amely az állati, reflexes, alkalmazkodásos munka burkát csak nagyon nehezen vetette le, s alakult át igazi termelőmunkává, amely egyben kikényszerítette az ember testi felépítésének átalakulását is, a Homo sapiens megjelenését. Tulajdonképpen nagyon érdekes régészeti, néprajzi és folklór adatok segítségével szinte detektívregény izgalmasságával tárja fel a szerződ az emberiségnek az alsó paleolitikumban megtett útját, ezt a sok százezer éves íratlan történelmet, amely egyetlen gigászi küzdelemnek, a társadalmi és biológiai harcának volt a porondja.
