Vajon az elmúlt negyedszázad alatt kapott-e a művelt magyar olvasó valamilyen képet rólunk, és ha igen, milyent? - kérdezhetné egy Romániában élő magyar. A valóság az, hogy az első világháború után kisebbségi sorba került és a mai Románia területén élő kétmilliós magyarság utolsó negyedszázadnyi életéről, kultúrájának és társadalmának belső alakulásáról keveset tud a magyar közvélemény. Illyés Elemér könyve - az első összefoglaló munka az erdélyi és általában a romániai magyar kisebbség életéről a második világháború óta - számadás és üzenet a mai magyaroknak Erdély legújabb metamorfózisáról, az ott élő magyar nemzetiség jelenlegi sorsproblémáiról. Célja a romániai valóság, a sajátos kisebbségi létforma s az ebből eredő következmények tárgyilagos vizsgálata, felmérése. Nem törekedett e terület népei közt már hagyományossá vált történelmi adósságok számonkérésére, nem vezette elfogultság vagy indulat, csupán egyetlen szenvedély: a mítoszokon túllépve, az igazmondás igénye, a való és igaz dokumentációs rögzítése. Ez indította könyve megírására, mint annak idején az erdélyi nagy memoárírókat az események hiteles elbeszélése. Nem lehet közömbös a valóság feltárása olyan tájakon, ahol jelentéktelennek látszó dolgok emberi sorsokat döntenek el.
Erdély változása második bővített kiadását nemcsak a teljesen elfogyott első kiadás iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés tette szükségessé, hanem elsősorban azok a mélyreható változások, amelyek az első kiadás megírása óta az erdélyi magyarság életét még jobban megnehezítették.
