Annyi könyv jelent már meg az elhízottság problémájáról, hogy talán merészségnek tűnik a témával kapcsolatos személyes véleményemet nyilvánosságra hozni.
Meggyőződésem azonban, hogy segítségére tudok lenni mindazoknak, akik elvilágosítást igényelnek, és mindenekelőtt azoknak, akiknek támogatásra van szükségük a nemkívánatos zsírpárnák elleni küzdelmükben. E küzdelem tétje az ember egészsége és boldogsága.
Véleményem szerint az elhízott, illetve túlsúlytól szenvedő emberek problémája a magány. A legtöbben, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy pszichológushoz vagy speciális orvosi kezelésre járjanak, közömbös, némely esetben pedig kifejezetten ellenséges környezetben élnek.
Természetesen előfordul az is, hogy a család szeretettel és odafigyeléssel szemléli a fogyókúrázó családtag erőfeszítéseit. Időnként még néhány jó szóval is segítenek, mint például: "tudod, hogy már sokkal karcsúbb vagy?", vagy "tudod jól, hogy nem szabad alkoholt innod!" Idővel azonban megszűnik ez az érdeklődés, hiszen mindenkinek megvan a maga gondja-baja
