J. R. McNeill - Valami új a nap alatt

A 20. században az ember korábban elképzelhetetlen mértékben formálta át környezetét. A lakosság száma megnégyszereződött. Az ipari termelés negyvenszeresére nőtt, ami az életszínvonal emelkedéséhez vezetett, és százmilliókat emelt ki elődeik nyomorúságos körülményei közül. Mindeközben azonban óriási méreteket öltött a talaj, a légkör és a vizek szennyezése, a természeti környezet és az élővilág kizsákmányolása és károsítása. Tízszer annyi energia került felhasználásra, mint az azt megelőző évszázadokban együttvéve, s a globális felmelegedéshez vezető szén-dioxid-kibocsátás jelentősen növekedni kezdett. Ezek a folyamatok századunk eddig eltelt éveiben is folytatódtak, így a globalizálódott világban élő emberiség egyre közelebb merészkedik olyan ökológiai küszöbökhöz, amelyek átlépése súlyos és hosszú távú következményekkel járhat.

John McNeill nagy sikert aratott könyve tudományos alapossággal, ugyanakkor közérthető stílusban, számos példát bemutatva és elemezve, térképekkel és fényképekkel illusztrálva tekinti át a környezetben végbement hatalmas változásokat, majd elemzi a népességnövekedés, az energiafelhasználás, az uralkodó szellemi áramlatok és a nagyhatalmi politika hatásait ezekre a folyamatokra. Segítséget nyújt abban, hogy objektívebben, összefüggéseiben láthassuk át ezt a kulcsfontosságúvá vált területet.

Tartalomjegyzék

Előszó
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés

1. fejezet
Prológus: Egy tékozló évszázad sajátosságai
  Gazdasági növekedés az 1500-as évektől kezdődően
  A népesség növekedése Kr. e. 10 000 óta
  Az energiafelhasználás története Kr. e. 100 000-től
  Következtetések

I. rész
A szférák zenéje

2. fejezet
A litoszféra és a pedoszféra: a földkéreg
  A földkéreg alapvető jellemzői
  A talaj alkímiája
  Talajszennyezés
  A talajmozgások
  Következtetések

3. fejezet
Az atmoszféra: a városok története
  A légkör alapvető jellemzői
  Légszennyezés 1900 előtt
  Légszennyezés 1900 után
  Szénvárosok
  Szmogvárosok
  Megapoliszok
  Gyógyuló városok
  Következtetések

4. fejezet
Az atmoszféra: regionális és globális történelem
  Regionális légszennyezés 1870 után
  A levegő minősége Japánban
  A savas eső
  A légszennyezés távolabbi következményei
  Éghajlatváltozás és a sztratoszferikus ózonréteg
  Űrszennyezés
  Következtetések

5. fejezet
A hidroszféra: a vízhasználat és vízszennyezés története
  A hidroszféra alapvető sajátosságai
  A világ vízfogyasztása és a vízkészletek
  Városi víz
  Folyóvíz
  A tavak és az eutrofizáció
  Tengerek és óceánok
  Következtetések

6. fejezet
A hidroszféra: a vízkészletek kimerülése, gátépítés és folyószabályozás
  A felszín alatti víz
  Gátépítés és folyószabályozás
  Az árvizek megszelídítése és a mocsarak lecsapolása
  Partvidéki területek
  Következtetések

7. fejezet
A bioszféra: mi megeszünk másokat, mások pedig megesznek minket
  Mikrobák: a bioszféra első urai
  Földhasználat és mezőgazdaság
  Következtetések

8. fejezet
A bioszféra: erdők, halak és a bioinvázió
  Az erdők
  Bálnavadászat és halászat
  A biológiai invázió
  A biodiverzitás és a fajok kipusztulásának hatodik nagy hulláma
  Következtetések

II. rész
A változás motorja

9. fejezet
Több ember, nagyobb városok
  A népesség növekedése
  Migráció
  Az urbanizáció következményei és a városok anyagcseréje
  Következtetések

10. fejezet
Energiahordozók, gépek és gazdaság
  Az energiarendszerek és a környezet
  A technológiai változások és a környezet
  Gazdasági változások és a környezet
  Következtetések

11. fejezet
Szellemi áramlatok és a politika
  Nagy szellemi áramlatok
  Ökológiai teóriák
  A nemzetközi politika és a háború
  Környezetvédelmi politika és a szakpolitikák
  Következtetések

12. fejezet
Epilógus: Hogyan tovább?

Utószó a magyar kiadáshoz
Bibliográfia
Név- és tárgymutató