Miért kockáztatunk? Miért van szükségünk az izgalomra? És egyes embereknek még több izgalomra? Lehetséges, hogy az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás jelensége mögött voltaképp testünk biológiai igényei és jellemzői állnak, a gének – végső soron az agy? Segíthet-e a génkutatás és az agy behatóbb ismerete a függőségben szenvedőkön vagy akár a hegymászó-katasztrófák elkerülésében, mint ahogy reményt adhat az autisták, a szkizofréniások, az epilepsziások a szociálisan zavart és szokatlanul viselkedő emberek esetében?
Az agy titkainak fürkészése közben alapvető témák merülnek fel: az intelligencia, a megértési folyamatok, a tudat, a vallási élmények, a szabad akarat témája. – Ha az agyat megismerjük, vajon ezekkel kapcsolatosan is végleges tudással bírunk majd? Lecserélik-e majd a filozófiát az idegtudományok? A vallást a genetika? Vannak-e alapvető különbségek egyes emberek között? Mi döntünk-e saját tetteinkről és szándékainkról, vagy megelőzik mindezt az agyban lezajlódó folyamatok? Büszke öntudatunk szolgaként kullog az agy szükségszerű parancsait követve, miközben áltatja magát a szabadság illuziójával?
Izgalmas, olykor nyugtalanító – de semmiképpen nem megkerülhető kérdéseket vet fel Jack Challoner ebben a közérthető nyelven megírt, a szélesebb olvasóközönségnek szóló könyvében. Az emberi tudomány fejlődik, az agykutatás előtt is új távlatok állnak, például az emberi géntérkép felhasználása révén. A fenti kérdésekre adott válaszok azonban valószínűleg messze vannak még tőlünk. Sőt, meglehet, talán nem is lesz válasz rájuk. A mesterséges intelligencia egyik kutatóját, Emerson Pugh-t idézve: „Ha az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megérthetnénk, akkor olyan egyszerűek lennénk, hogy nem tudnánk megérteni.”
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
