| Előszó |
5 |
| A SZERVEZÉSELMÉLET, MINT TUDOMÁNYÁG |
7 |
| A szervezés- és vezetéselmélet tárgya |
7 |
| Bevezetés |
7 |
| A szervezéstudomány keletkezése |
11 |
| A szervezéstudomány kezdetei |
13 |
| A szervezéstudomány rendszere |
16 |
| A szervezés- és vezetéselméletben fellelhető irányzatok rendszerezésének kísérletei |
22 |
| A szervezés- és vezetéselmélet vizsgálati módszerei |
31 |
| A szervezet általános vonásait befolyásoló tényezők |
38 |
| A szervezéstudományok fejlődése a tőkésországokban |
43 |
| Technológiai-fiziológiai irányzatok |
43 |
| Igazgatástudomány |
47 |
| A Human Relations és a szervezéselmélet kiterjesztése valamennyi emberi intézményre |
51 |
| A mai polgári szervezéstudományi irányzatok |
52 |
| A szervezési gyakorlat és a szervezéstudomány fejlődése a szocialista országokban |
56 |
| A korszerű munkaeszközök hatása |
56 |
| A HELYES CSELEKVÉS ELVEI |
59 |
| A praxeológiai szervezéselmélet alapfogalmai |
59 |
| Viselkedés, cselekvés, cél |
59 |
| A tett elkövetése és a felelősség |
66 |
| A cselekvés céljai és eszközei közötti viszony, a cselekvésmódok és a cselekvés következményei |
69 |
| Érték, költség, hasznos eredmény, haszon, veszteség és siker |
78 |
| A szervezett cselekvés |
81 |
| A szervezett cselekvés ciklusa |
81 |
| A cselekvés céljának meghatározása |
82 |
| Tervezés |
83 |
| A készletek beszerzése |
88 |
| A terv megvalósítása |
89 |
| Az ellenőrzés |
89 |
| A cselekvés helyességének (hatásosságának) formái |
91 |
| A cselekvés eredményessége |
92 |
| A cselekvések hasznossága, gazdaságossága és ökonomizálása |
94 |
| A cselekvés helyessége (hatásossága) |
98 |
| Az egyetemes jelentésű helyes cselekvés más megnyilvánulási formái (a cselekvés egyéb "gyakorlati értékmérői") |
101 |
| A racionalizmus és a helyes cselekvés alapvető formáinak tényleges és módszertani jelentése |
104 |
| A helyes (hatásos) cselekvés irányelvei |
105 |
| Általános megjegyzések |
105 |
| A szakosítás foka |
108 |
| A cselekvés aktivizálása és a beavatkozás minimalizálása |
110 |
| A helyes cselekvés egyéb irányelvei |
112 |
| SZERVEZET |
118 |
| A szervezet fogalma |
119 |
| A "szervezet" ("szervezés") szó különböző jelentései és néhány meghatározása |
119 |
| A szervezett dolgok különböző fajtáinak meghatározási módszerei |
125 |
| Az intézmény szervezettségi fokai |
135 |
| Az intézmények viszonylagos értelemben vett hierarchikus felépítése és az elkülönült intézmény fogalma |
138 |
| Az intézmény majga (belső köre), külső köre és környezete |
141 |
| Ember és intézmény |
147 |
| Szervezeti hatékonyság |
147 |
| Konfliktusok az intézményen belül |
150 |
| Személyi döntések és a munkafeltételek összehangolása a dolgozók igényeivel |
156 |
| Emberek és készletek |
159 |
| Az egyéni munka vizsgálata és szervezése, az úgynevezett "értékelemzése" |
164 |
| A csoportos munka (munkahelyek és intézmény) megszervezése |
173 |
| A statikusan vizsgálat szervezeti struktúra |
178 |
| Az intézmény tagozódása |
178 |
| Az intézmény belső hierarchiája |
182 |
| Szervezeti kapcsolat- és csatolás- (kötelék-) típusok az intézményekben, struktúráik típusai az uralkodó kapcsolattípus szempontjából |
185 |
| A munkamegosztás kritériumai és a szervezeti struktúrák típusai, tekintettel a kritériumokra |
192 |
| A szervezeti sémák szerepe és formái |
195 |
| A dinamikusan vizsgált szervezeti struktúra |
196 |
| A szervezeti egységek funkciói és tevékenységei, valamint típusai (a funkciók szempontjából) |
196 |
| Kötelesség, felelősség és döntési jog |
199 |
| Centralizáció és decentralizáció |
201 |
| Dolog- és információáramlás, szervezeti folyamatok |
205 |
| A bürokrácia burjánzásai |
210 |
| Az informális (nem szabályozott) szervezet |
213 |
| A formális (szabályozott) szervezet informális (nem szabályozott) háttere (statikus és dinamikus felfogás) |
213 |
| A formális és informális szervezettel kapcsolatos félreértések forrásai - a szervezet formalizáltsági fokának problémái |
222 |
| A formalizáltabb és kevésbé formalizált intézmények |
225 |
| A VEZETÉS |
228 |
| Általános megjegyzések a vezetésről |
228 |
| A vezetés jelentése és jelentősége |
228 |
| Hatalom és tekintély |
231 |
| A vezető képzettsége, kötelességei és felelőssége |
233 |
| A vezetői tevékenység fázisai |
236 |
| A vezetés fajtái, tekintettel a hatalom forrására |
238 |
| A vezetés fajtái, tekintettel a kollektvitás fokára és a vezetés egységességének problémája |
241 |
| Az "igazgatás" funkciói és az igazgatási technikák |
243 |
| "Az igazgatás" funkciói és a vezetői tevékenységek |
243 |
| A döntés |
244 |
| Döntésoptimalizálási eljárások |
246 |
| A vezetés instrumentalizálása |
249 |
| A vezetés összetevői és a vezetési "stílusok" |
255 |
| Utasítások |
254 |
| Szükségletek, a cselekvés "motiválói" és ösztönzői |
259 |
| Az ösztönzők osztályozása és rendszerük |
263 |
| Emocionális és racionális érvek |
267 |
| Vezetési stílusok |
269 |
| Az integratív vezetés |
274 |
| A direktív és integratív vezetés társadalmi és nevelés következményei |
274 |
| A szükségletek és az egyéni és közös célok hierarchiája |
275 |
| Integráló és dezintegráló szervezeti erők |
276 |
| Egyszerű és összetett szervezeti integráció |
279 |
| Integratiív vezetési módszerek |
280 |
| Az informális cselekvések hasznosítása az intézmény javára |
285 |
| A vezetés (ajánlás) nevelő és társadalmi hatékonysága |
287 |
| Hivatkozott irodalomjegyzék |
289 |