Jen-csao, Cun-csiang - Kapujanincs átjáró

Az Indiában kialakult buddhizmus hamarosan eljutott Kínába is. Ott Csan néven önálló irányzattá vált, Japánban pedig belőle formálódott a Zen.
Kötetünk a Zen ősforrásából merít - első ízben nyújtva a magyar olvasónak bepillantást ebbe a szokatlan, titkos-titokzatos világba, amelynek szövegeit a 9-14. század között jegyezték fel.
A kínai Csanra hatott a taoizmus. Ennek is köszönhető, hogy követői mind elméletben, mind gyakorlatban elfordulnak az írásoktól, klasszikus szövegektől. Azok helyett a megvilágosodást az önmegváltás útján, a mindennapi élet keretei között keresik. Eszköztárukat is a hétköznapokból veszik: minden meghökkentés, váratlan gesztus, ütés, egy szürrealista jellegű kérdés szolgálhatja a célt.
A Kapujanincs Átjáró Csan-buddhista példázatai egyszerre szolgálnak élvezetes olvasmányul és remek elmetornául - s eközben a buddhizmus egy sajátos irányzatával ismertetnek meg.

Nincsen elme, nincsen Buddha, nincsen semmi se:
Egy szerzetes azt kérdezte Nan-csüan hosangtól:
-Van-e olyan tanítás, amit még sohasem hirdettek a népnek? - Nan-csüan azt felelte, hogy van. A szerzetes kérdésére, hogy mi lenne az, így válaszolt:
- Nincsen elme, nincsen Buddha, nincsen semmi se.
Kommentár: Nan-csüan mindent összevont egyetlen kérdésben, és minden kincsét eltékozolta, s csöppet sem jött zavarba.

Sok beszéd tekintélyt apaszt,
Hallgatás legfőbb erény;
Hánykolódhatsz tanácstalan
Hegyek-völgyek tengerén.

Nan-csüan kettévágja a macskát:
Nan-csüan egy napon azt látta, hogy a Keleti Csarnok és Nyugati Csarnok szerzetesei egy macskán veszekednek. Fölemelte a macskát, és így szólt.
- Ha valaki tud egy jó választ, nem ölöm meg a macskát! - Senki sem tudott szólni. Nan-csüan kettévágta a macskát.

Csao-csou fejére teszi a saruját:
Nan-Csüan elmondotta a fenti történetet Csao-csounak, és megkérdezte őt, mit szól hozzá. Csao-csou akkor levette saruját és a fejére téve azt, kiment. Nan-csüan utána szólt:
- Ha itt lettél volna, a macska megmenekült volna.