Jenei Gyula 1962-ben született Abádszalókon. Kunhegyesen nevelkedett, Szegeden magyar-történelem szakos tanári képesítést szerzett. Eddig két verseskötete jelent meg. 1990-ben a Jászkunság adta ki a Hátországban címűt, majd két év múlva az Alt Product gondozásában látott napvilágot a Valahogy.
Új kötetében írja Jenei Gyula, hogy "nagy, bölcs szavakat dédelgettem egykor a szülőföldről". A szülőföldről, s természetesen, ahogy egy költőhöz illik, még annyi másról, a hazáról, a lányokról, a jó szagú szélről, az őszről, a hétköznapokról, az éjszakákról, az emlékekről, a szerelemről, az ünnepekről, a magányról, a gyermekvárásról, az aggódásról, látomásokról, lázadásokról, halálról... Versek, muzsikálók, szabadversek, elégikus fájdalomtól szivárgók, versek, tömörek, koppanók. Egy esendő ember a létezés egészéről töpreng ebben a könyvben. Pedig nem akart mást, mint (ahogy írja) "elmondani az árokpartra ájult nyarakat".