sabel, Cate és Marguerite, a három nővér mostohaapjuk példáján már fiatalon megtapasztalja, hogy a XV. századi Angliában a férfiak kegyetlenül bánnak a feleségükkel, ezért elhatározzák, hogy soha nem mennek férjhez. Isabel, a legidősebb grácia elterjeszti a Graydon-átok hírét, miszerint akik szerelem nélkül próbálják házassággal magukhoz láncolni a Graydon hölgyeket, hamarosan életüket vesztik. Az átok működni látszik, több reménybeli vőlegény távozik a túlvilágra, mielőtt belekóstolhatna a házasélet örömeibe.
A király parancsának azonban nem lehet ellenszegülni, így Isabel minden tiltakozása hiábavaló, kénytelen feleségül menni Randall Braesfordhoz, a jó kiállású, ám törvénytelen származású lovaghoz.
A menyegzőt követően a férfi olyan szenvedéllyel ismerteti meg Isabelt, amelyről a lány még csak nem is álmodott korábban, és az is kiderül, hogy a nemesi vérnél a nemes szív előrébb való.
Cselszövésekben és összeesküvésben nincs hiány, s miközben Rand a becsületéért kénytelen harcolni, Isabel ráébred, mit is érez valójában a férje iránt.
EGYIKE A HÁROM ELÁTKOZOTT GRAYDONI GRÁCIÁNAK: HA NEM SZERELEMBŐL MEGY FÉRJHEZ, JEGYESÉRE LESÚJT A HALÁL
Lady Catherine Miltonra, amikor lemarad a társaságtól egy vadászaton, haramiák támadnak rá. Ross Dunbar, a bősz skót siet a segítségére. A fiatalember VII. Henrik vendégeként - voltaképpen túszaként - tartózkodik az angol udvarban: a király így akarja biztosítani, hogy Ross atyja felhagyjon kedvenc időtöltésével, a határ menti fosztogatással és portyázással.
Noha a haramiákat együttes erővel sikerül megfutamítaniuk, a fiatalok kénytelenek az éjszakát kettesben tölteni az erdőben. A szokások és az illem megkövetelné, hogy azonnal összeházasodjanak, ám erre egyikük sem hajlandó. Cate, nehogy beteljesedjék az átok, inkább vállalja, hogy folt esik a becsületén, Ross pedig családja és népe elleni árulásnak érezné, ha angol nőt venne feleségül.
Henrik utasításának azonban nem szegülhetnek ellen. Amikor híre jön, hogy ír és német csapatok támogatásával egy trónkövetelő partra szállt Angliában, a király oltár elé parancsolja a párt, Rossnak nászajándékul birtokokat adományoz a skót határ mentén, hogy ott készüljön fel a védekezésre.
Úgy tűnik, Ross sorsa elrendeltetett: ha nem az átok végez vele, akkor az ellenség kardja - egy olyan háborúban, amelyet nem is érez magáénak.
Lady Marguerite Milton, a harmadik graydoni grácia éppen a Lord Halliwell-lel kötendő esküvőjére tart lovas kíséretével, amikor hirtelen felbukkan a rettenthetetlen Aranylovag, és magával ragadja a hölgyet.
Nem sokkal később a férfi felfedi magát. Kiderül, hogy nem más ő, mint az ifjú David, az egykori fegyverhordozó, aki Marguerite-nek ígérte a szívét, és megesküdött, hogy lovagjaként szűzi tiszteletben tartja őt, és mindig védelmezni fogja - és akinek a leány számtalan könyörgő levelet írt, hogy segítsen megakadályozni az esküvőjét.
Hamarosan kiderül, hogy mindketten VII. Henrik cselszövésének áldozatai: a királynak szüksége van David szolgálataira, ugyanis úgy kívánja visszaszorítani a yorkista trónkövetelő, Perkin Warbeck-féle zendülést, hogy előléptet egy újabb trónbitorlót, IV. Edward elveszett fiát, ezáltal jogos trónutódot - David személyében. A lovag belemegy a titkos színjátékba, ez azonban egyet jelent a korona elleni összeesküvéssel...
Vajon sikerül-e Davidnek hitelesen alakítania a királyi sarjat, szembeszállnia Lord Halliwell, Warbeck és a király embereivel, miközben csak egy dologra tud gondolni: hogyan érhetné el, hogy Lady Marguerite feloldozza őt esküje alól, és szerelmük végre beteljesedhessen?
