Természetes szelekció és a viselkedés |
|
A viselkedéssel kapcsolatos néhány kérdés |
11 |
Az oroszlánok szaporodási viselkedése |
12 |
Természetes szelekció |
16 |
Gének és viselkedés |
17 |
Önző egyedek vagy csoportelőny? |
20 |
Elméleti ellenvetések |
21 |
Tapasztalati tények |
22 |
Az altruizmus evolúciója |
25 |
Altruizmus a rokonok között |
25 |
Altruizmus nem rokon állatok között |
28 |
Genetikai feltételek és ökológiai kényszerek |
30 |
Alkalmazkodás természetes szelekció révén: a hipotézisek felülvizsgálata |
32 |
Alkalmazkodás mint előfeltétel |
32 |
A hipotézisek felülvizsgálatának módszerei |
33 |
Összefoglalás |
34 |
Ökológia és alkalmazkodás: különböző fajok összehasonlítása |
|
Szövőmadarak |
36 |
Afrikai patás állatok |
39 |
Alkalmazkodás vagy dajkamese? |
41 |
Magyarázatok kitalálása |
41 |
Az okokat elrejtő faktorok |
41 |
Többszörös adaptív csúcsok vagy nem adaptív különbségek |
42 |
Társas szerveződés a főemlősök körében |
44 |
A mozgástér nagysága |
48 |
Ivari dimorfizmus a testtömegben |
49 |
Ivari dimorfizmus a fognagyság tekintetében |
51 |
Agyvelőnagyság |
52 |
A főemlősök különböző csoporttípusai |
54 |
Az összehasonlító elemzések áttekintése |
55 |
Összefoglalás |
57 |
Ökonomikus döntések és az egyed |
|
Az alkalmazkodottság kísérletes vizsgálata |
58 |
Optimalitásmodellek |
60 |
Táplálékkeresés |
61 |
Varjak és tengeri csigák |
61 |
Nagy vagy kis zsákmány? |
63 |
Modell és kísérlet: következtetés |
66 |
Táplálkozási kényszer: jávorszarvasok és növények |
68 |
Egy alternatív cél: a kockázat minimalizálása |
70 |
Az ürüléklegyek kopulációja |
71 |
Táplálékkeresés és az ellenség okozta fenyegetettség: egy kompromisszum, |
74 |
Az optimalitásmodell előnyei és korlátai |
76 |
Összefoglalás |
77 |
Csoportos élet és a környezeti erőforrások (resources) védelmezése |
|
Csoportos élet és védekezés a ragadozókkal szemben |
|
Megnövekedett éberség |
82 |
A felhígulás és a védekezés hatása |
84 |
Közös védekezés |
87 |
A csoportos élet hátránya |
87 |
Csoportos életmód és táplálékkeresés |
87 |
Kiadós táplálékforrások felkutatása |
87 |
Felülkerekedés nehezebb zsákmányállaton |
89 |
Megújuló táplálékforrásból való táplálkozás |
91 |
A táplálékkeresés ára |
92 |
A ráfordítás és a haszon mérlegelése - az optimális csoportnagyság |
93 |
Összehasonlító vizsgálatok |
93 |
Időbeosztás |
96 |
A környezeti készletek, erő- és anyagforrások (resources) védelmezése |
101 |
Az ökonomikus védelmezés koncepciója |
101 |
Optimális revírnagyság |
103 |
Összefoglalás |
104 |
A harci stratégiák és a vetélytársak becslése |
|
Hol keresse? |
105 |
A eset: despotizmus |
106 |
B eset: a készletek közös használata |
107 |
Ideálisan szabad eloszlás és despotizmus |
110 |
Harci stratégiák |
113 |
Sólymok és galambok |
114 |
Sólymok, galambok és kizsákmányolók |
116 |
Egyszerű modellek és a realitás |
117 |
Harc és testi erő |
120 |
Dominanciaharc a csoporton belül |
123 |
Információcsere az állatok közötti vetélkedésben |
125 |
A testi erőre vonatkozó információk |
125 |
Szándékot kifejező információk |
126 |
Összefoglalás |
127 |
Ivari konfliktus és szexuális szelekció |
|
Hímek és nőstények |
129 |
Az anizogámia eredete |
129 |
A nőstény mint sűrített tápanyag- és erőforrás |
132 |
Ivararány |
135 |
Ivari szelekció |
138 |
Ivarzó hímek |
138 |
Rideg (sprőd) nőstények |
141 |
A hímek befektetése |
149 |
Szexuális konfliktus |
150 |
Párzásra irányuló döntés |
151 |
Szülői ráfordítások |
151 |
Utódpusztítás |
152 |
Többszöri párzás |
152 |
A nászviselkedés jelentősége |
153 |
Összefoglalás |
154 |
Ivadékgondozás és párzásrendszer |
|
Kulcsfaktorok, amelyek az ivadékgondozást befolyásolják |
157 |
Madarak |
157 |
Emlősállatok |
158 |
Halak |
159 |
Az egyszülős (uniparentális) ivadékgondozás eredete |
160 |
Kölcsönhatások a halak ökológiája és ivadékgondozása között |
161 |
Kölcsönös kapcsolatok az ökológia és a párzási rendszer között |
163 |
Térbeli eloszlás |
164 |
Időbeli eloszlás |
164 |
Többnejűség (poligínia) az élőhelyi adottságok eloszlása révén |
165 |
Poligínia a nőstények védelmezése árán: háremképződés |
170 |
Poligímia a hím dominanciája révén: a nászjátékok helyei |
170 |
Poliandria a madaraknál |
172 |
Ökológia és költözés |
173 |
A hímek és a nőstények elvándorlásbeli eltérésének következményei |
175 |
Következtetés |
176 |
Összefoglalás |
177 |
Alternatív stratégiák |
|
Alternatív stratégiákhoz vezető evolúciós út |
179 |
Eltérő környezet |
179 |
A korlátozó tényezőket a legjobb a saját előnyre fordítani |
180 |
Alternatív stratégiák evolúciós egyensúlyban |
183 |
Példák az alternatív stratégiára |
183 |
Hívók és csatlósok |
183 |
A pajzsos cankó násza: helybeliek és csatlós egyedek |
186 |
Fügedarazsak: harcolni vagy elvándorolni? |
188 |
A nőstény kaparódarazsak fészeképítő stratégiája |
189 |
Problémák az adatok magyarázatakor |
192 |
Skorpiófátyolkák: vadászni vagy lopni? |
193 |
Az ivar megváltozása mint alternatív stratégia |
194 |
Nőstény hímmé alakulása |
194 |
Hímek átalakulása nőstényekké |
197 |
Átalakulni vagy csalni? |
198 |
Összefoglalás |
198 |
Együttműködés és segítségnyújtás a madarak, az emlősök és a halak körében |
|
Genetikai előfeltételek és ökológiai kényszerek |
201 |
A madarak segítségnyújtásának egyik példája: a bokorlakó kékszajkó |
202 |
Segítségnyújtás más fajok esetében |
207 |
A segítő egyedek valóban segítenek? |
208 |
A segítő egyedek nem mindig rokonok |
209 |
A szürke halkapó |
211 |
Szaporodási közösségekben előforduló konfliktusok |
213 |
Struccok |
214 |
Az íveltcsőrű ani |
216 |
Következtetés |
218 |
Összefoglalás |
219 |
Együttműködés és altruizmus a társas rovarok életében |
|
Társas rovarok |
220 |
Problematika |
220 |
A "társas rovarok" fogalmi meghatározása |
220 |
Egy társas rovar életciklusa és egyedfejlődése |
223 |
Az euszocialitás evolúciója - két elmélet |
224 |
Az utódok a fészekben maradnak |
226 |
Második hipotézis: közös fészek |
229 |
Haplopdiploidia és altruizmus |
232 |
Konfliktus a dolgozók és a királynő között |
235 |
Az ivararányból fakadó konfliktus |
235 |
A dolgozók és a királynő közötti konfliktus felülvizsgálata |
237 |
A gerincesek és a rovarok összehasonlítása |
242 |
Összefoglalás |
243 |
Jelzések kialakulása: ökológiájuk és evolúciójuk |
|
Ökológiai kényszer és kommunikáció |
246 |
Kommunikáció a hangyák között |
248 |
A madarak és főemlősök figyelmeztető hangjelzései |
249 |
A mikrobiotóp és a jelzések adásidejének megválasztása |
256 |
Szignált észlelő egyedek és a szignál struktúrája |
257 |
A szignálok keletkezése |
257 |
A szignálok átalakulása az evolúció során |
261 |
Komplex szignálmintézet: a madárdal |
268 |
Összefoglalás |
270 |
Koevolúció és evolúciós versenyfutás |
|
Virágok és poszméhek |
272 |
Növények: a beltenyésztettség elkerülésére irányuló szelekció |
273 |
A növények mint manipulátorok és a méhek mint optimális táplálékkeresők |
274 |
Csalók |
281 |
Gyümölcsöket és magvakat terjesztő madarak |
282 |
Evolúciós versenyfutás |
285 |
Ragadozó és zsákmánya |
286 |
Intraspecifikus versenyfutás |
292 |
Összefoglalás |
293 |
Záró megjegyzések |
|
Milyen az alapvető feltevések valószínűsége? |
294 |
Egoisztikus (önző) gének |
294 |
Csoportszelekció |
298 |
Optimalitásmodellek és az evolúciósan stabil stratégia (ESS) |
299 |
Kauzális (okozati) és funkcionális magyarázatok |
304 |
Funkciók, okok, egyedfejlődés és tanulás |
306 |
Végső megjegyzés |
312 |
Összefoglalás |
313 |