John Steinbeck először 1937-ben, az Egerek és emberek című kisregényével hódította meg a közönséget. Kegyetlen, borzalmas, embertelen világról szól a mű, két mezőgazdasági vándormunkás George és Lennie világáról. Hétköznapi természetességgel élik tragikus életüket, az emberhez méltó élet csupán távoli, megvalósíthatatlan ábránd számukra – s mégis az egyetlen értelmes cél, még elérhetetlen voltában is.
A Lement a hold 1942-ben jelent meg a világháború alatt, amikor az író haditudósítóként járta a frontokat. Szűkszavú fojtott szenvedélyű, az „európai új rend” gyűlöletétől izzó humanista remekmű a fasiszta megszállók ellen törhetetlen hittel, a maga erkölcsi fölényének és végső győzelmének biztos tudatában harcoló hatalmas lelkierejű kis népről.
Az 1954-ben keletkezett Szerelem csütörtök bohókás mű, antihőseiben Steinbeck azoknak a hipsztereknek az ősképét rajzolja meg, akik majd a hatvanas években elárasztják Amerikát a New York-i Greenwich Village-től a San Franciscó-i Haight-Ashbuyrig. Ezek az antihősök dekadenciájuk ellenére is erősek: erejük abból táplálkozik, hogy az Egerek és emberek vándormunkásaival ellentétben nekik már sikerült kiszakadniuk az Amerikai Álom igézetéből.
