A Biblia meglepően nyers és szókimondó Mózes életének leírása során. A távoli antikvitás más alakjainak szent írásaitól és udvari krónikáitól eltérően, melyek hajlamosak szentekként, királyokként, sőt istenként ábrázolni hőseiket, a Biblia brutális őszinteséggel és hús-vér realizmussal rajzolja meg Mózes portréját. A Bibliából lényegében azt a benyomást kapjuk Mózesről - s ebben áll a Szentírás szerzőinek valódi zsenialitása -, hogy ugyanúgy született, mint ahogy minden más csecsemő, ugyanolyan érzések és túlzások közepette nőtt fel, mint bármelyik nő vagy férfi, tökéletesen emberi szenvedélyek fogságában élte életét, és ugyanolyan ellentmondásos, tragikus véget ért, mint bármely emberi lény.
Mégis, amiről azt hisszük, hogy tudjuk Mózesről, az egyszerű csinálmány, amit pedig a Biblia állít róla, annak a nagy részét sem az egyházi, sem a világi művészet nem veszi figyelembe. Amikor felidézték Mózes mára mélyen elénk ivódott látomását, mind a reneszánsz művészek, mind a hollywoodi mogulok úgy vélték, hogy nyugodtan egy ragyogó ikont csinálhatnak belőle - ami elég ironikus az írott történelem első képrombolója esetében. Még a teológiai kommentárok és az egyház cikornyás szentbeszédei is hajlamosak zavaros és eseménydús életének botrányosabb incidenseiről megfeledkezni. Ironikus módon a Mózesről szóló bibliai történetekben található legérdekesebb részletek egy része soha nem találta meg útját a művészetbe, az irodalomba, a szentbeszédekbe és vasárnapi iskolai előadásokba, és amit helyettük kitaláltak, az gyakran sokkal kevésbé érdekes, mint amit kihagytak. úgyhogy csak magunkban tehetjük fel a kérdést: Tulajdonképpen ki az igazi Mózes?
