|
Bevezetés
|
9
|
|
Földtörténeti krónika
|
12
|
|
A legősibb kristályos kőzetek
|
12
|
|
Európa egymilliárd esztendővel ezelőtt
|
15
|
|
Az Alföld kristályos hegységkerete
|
17
|
|
Kristályospalák az Alföld medencealjzatában
|
18
|
|
A Mecsek kristályos szigete
|
20
|
|
A nyugat-dunántúli kristályos rögök
|
22
|
|
A variszkuszi palák övezete
|
25
|
|
A földtörténeti ókor
|
28
|
|
Tengerek és szárazföldek félmilliárd évvel ezelőtt
|
28
|
|
A legidősebb hazai életmaradványok
|
30
|
|
Trópusi sekélytenger korallokkal
|
33
|
|
Amíg másfelé kőszén keletkezett
|
36
|
|
Félsivatagok és lagúnák
|
46
|
|
A földtörténet középkora
|
47
|
|
Triász: A szuperkontinens szétnyílik
|
47
|
|
A sárkánygyíkok kora: a jura
|
55
|
|
Egy forradalmi időszak: a kréta
|
61
|
|
A földtörténet újkora
|
72
|
|
Az újkor hajnalán
|
72
|
|
Az egysejtűek óriásira nőnek
|
74
|
|
Tardi és kiscelli agyag, hárs-hegyi homokkő
|
78
|
|
Vulkánkitörések a Miocén szigettenger partján
|
81
|
|
A vulkánok haszna
|
84
|
|
A Miocén üledékképződés törvényszerűségei
|
85
|
|
A tóvá édesedő pannon beltenger
|
94
|
|
A Pannon-medence üledékrétegei
|
96
|
|
Bazaltvulkánok, tanúhegyek
|
101
|
|
A jégkorszak küszöbén
|
104
|
|
A jégkorszak
|
106
|
|
Porviharok emléke
|
108
|
|
Az Ős-Duna kavicsteraszai
|
112
|
|
Hévforrások, barlangok
|
117
|
|
A jégkorszaktól napjainkig
|
121
|
|
Magyarország földtörténeti vázlata a lemeztektonikai elmélet alapján
|
123
|
|
Az óceánok tágulásának elmélete, a lemeztektonika
|
123
|
|
Mélytengeri árkok, szigetívek, fiatal lánchegységek
|
125
|
|
Vékony földkéreg hazánk alatt
|
127
|
|
Nyomra vezető kőzettípusok
|
128
|
|
Óceáni aljzatroncsok a Kárpátok térségében
|
129
|
|
Mélytengeri vályúk, takarószerkezetek
|
133
|
|
A fiatal vulkánkoszorú
|
136
|
|
Mivel magyarázható a Pannon-medence süllyedése?
|
138
|
|
A Tisia-elmélet a lemeztektonika tükrében
|
140
|
|
Az első főkorszak
|
141
|
|
A második, tengeri főkorszak
|
141
|
|
A fennföld-korszak
|
142
|
|
A medencekorszak
|
143
|
|
Hazánk ásványi nyersanyagai
|
146
|
|
Ércek
|
148
|
|
A rudabányai vasérc és társai
|
148
|
|
A recski rézérc
|
152
|
|
A rejtőzködő molibdén
|
155
|
|
Az uránérc
|
155
|
|
Az "aranygombos" Telkibánya
|
157
|
|
Ólom- és cinkérctelepeink
|
159
|
|
A magyar ezüst
|
166
|
|
Alig hasznosított mangánérceink
|
174
|
|
Fosszilis energiahordozók
|
183
|
|
A kőszén reneszánsza
|
183
|
|
A kőolaj és testvére, a földgáz
|
203
|
|
A nemérces ásványi nyersanyagok
|
223
|
|
A sokarcú bentonit
|
223
|
|
Tűzálló agyag
|
226
|
|
A kovaföld
|
228
|
|
Üveghomok, kvarchomok
|
229
|
|
Öntödei homok
|
230
|
|
Tűzálló kvarcit
|
230
|
|
A festékföld
|
231
|
|
Gipsz és anhidrit
|
233
|
|
A kaolin
|
234
|
|
A perlit
|
235
|
|
Az alig ismert zeolit
|
236
|
|
Az alunit
|
237
|
|
A zsírkő
|
238
|
|
Az építőipar nyersanyagai
|
239
|
|
Mészkő és agyag a cementgyáraknak
|
239
|
|
A kavics
|
241
|
|
Agyag a téglagyártáshoz
|
244
|
|
Kőbányászat
|
246
|
|
A díszítőköveink
|
248
|
|
Felszín alatti vizeink
|
251
|
|
Hévizek
|
251
|
|
Savanyú- és keserűvizek
|
263
|
|
Az ivóvíz biztosítása egyre nagyobb gond
|
268
|
|
A tiszta víz védelmében
|
269
|
|
A geotermikus energia hasznosítása
|
272
|
|
A magyar tájak geológiai felépítése
|
274
|
|
A Soproni-hegység - A "Magyar Alpok"
|
274
|
|
A "megfiatalodott" Kőszegi-hegység
|
277
|
|
A Vas-hegy
|
281
|
|
A Kisalföld kettéosztott medencealjzata
|
282
|
|
A Zalai-dombság, a magyar kőolajkutatás "bölcsője"
|
287
|
|
A Somogyi-dombvidék
|
290
|
|
A sokarcú Mecsek hegység
|
291
|
|
A Villányi-hegység "zsindely"-szerkezete
|
303
|
|
A Tolnai-dombság
|
305
|
|
A Balaton partjától az Északi-Bakonyig
|
306
|
|
Bazaltorgonák és gejzírkúpok
|
324
|
|
Gránit- és andezit hegység a Velencei-tó partján
|
333
|
|
A törésekkel szabdalt Vértes hegység
|
336
|
|
A jura kövületek hegysége: a Gerecse
|
342
|
|
A tatai Természetvédelmi terület
|
347
|
|
A 200 millió éves Budapest
|
349
|
|
Vándorló hegyoldalak
|
355
|
|
Az utolsó 30 millió év a főváros földtörténetében
|
358
|
|
A Pilis hegység mészkő- és dolomitrögei
|
364
|
|
A Szentendre-Visegrád-andezithegység
|
367
|
|
A Duna-kanyar keletkezése
|
372
|
|
A Börzsöny hegység: Egyetlen hatalmas ősvulkán
|
375
|
|
A Cserhát hegység: mészkő sasbércek és hasadékvulkánok
|
383
|
|
Az észak-nógrádi bazalthegyek
|
395
|
|
A Mátra: igazi sztratovulkán
|
397
|
|
A Bükk hegység az "óriások mészkő asztalával"
|
403
|
|
A barlangok földje: Az Aggteleki-karsztvidék
|
413
|
|
A vasérc hazája: A Rudabányai-hegység
|
416
|
|
A Cserehát 400 millió éves korallszirtjei
|
418
|
|
A legfiatalabb andezitvulkánok földje: a Zempléni-hegység
|
420
|
|
Az Alföld mélyszerkezete
|
426
|
|
A felhasznált fontosabb földtani irodalom jegyzéke
|
443
|
|
Névmutató
|
463
|
|
Tárgymutató
|
485
|
