Juhász Árpád - Évmilliók emlékei
|
Bevezetés |
9 |
|
Földtörténeti krónika |
12 |
|
A legősibb kristályos kőzetek |
12 |
|
Európa egymilliárd esztendővel ezelőtt |
15 |
|
Az Alföld kristályos hegységkerete |
17 |
|
Kristályospalák az Alföld medencealjzatában |
18 |
|
A Mecsek kristályos szigete |
20 |
|
A nyugat-dunántúli kristályos rögök |
22 |
|
A variszkuszi palák övezete |
25 |
|
A földtörténeti ókor |
28 |
|
Tengerek és szárazföldek félmilliárd évvel ezelőtt |
28 |
|
A legidősebb hazai életmaradványok |
30 |
|
Trópusi sekélytenger korallokkal |
33 |
|
Amíg másfelé kőszén keletkezett |
36 |
|
Félsivatagok és lagúnák |
46 |
|
A földtörténet középkora |
47 |
|
Triász: A szuperkontinens szétnyílik |
47 |
|
A sárkánygyíkok kora: a jura |
55 |
|
Egy forradalmi időszak: a kréta |
61 |
|
A földtörténet újkora |
72 |
|
Az újkor hajnalán |
72 |
|
Az egysejtűek óriásira nőnek |
74 |
|
Tardi és kiscelli agyag, hárs-hegyi homokkő |
78 |
|
Vulkánkitörések a Miocén szigettenger partján |
81 |
|
A vulkánok haszna |
84 |
|
A Miocén üledékképződés törvényszerűségei |
85 |
|
A tóvá édesedő pannon beltenger |
94 |
|
A Pannon-medence üledékrétegei |
96 |
|
Bazaltvulkánok, tanúhegyek |
101 |
|
A jégkorszak küszöbén |
104 |
|
A jégkorszak |
106 |
|
Porviharok emléke |
108 |
|
Az Ős-Duna kavicsteraszai |
112 |
|
Hévforrások, barlangok |
117 |
|
A jégkorszaktól napjainkig |
121 |
|
Magyarország földtörténeti vázlata a lemeztektonikai elmélet alapján |
123 |
|
Az óceánok tágulásának elmélete, a lemeztektonika |
123 |
|
Mélytengeri árkok, szigetívek, fiatal lánchegységek |
125 |
|
Vékony földkéreg hazánk alatt |
127 |
|
Nyomra vezető kőzettípusok |
128 |
|
Óceáni aljzatroncsok a Kárpátok térségében |
129 |
|
Mélytengeri vályúk, takarószerkezetek |
133 |
|
A fiatal vulkánkoszorú |
136 |
|
Mivel magyarázható a Pannon-medence süllyedése? |
138 |
|
A Tisia-elmélet a lemeztektonika tükrében |
140 |
|
Az első főkorszak |
141 |
|
A második, tengeri főkorszak |
141 |
|
A fennföld-korszak |
142 |
|
A medencekorszak |
143 |
|
Hazánk ásványi nyersanyagai |
146 |
|
Ércek |
148 |
|
A rudabányai vasérc és társai |
148 |
|
A recski rézérc |
152 |
|
A rejtőzködő molibdén |
155 |
|
Az uránérc |
155 |
|
Az "aranygombos" Telkibánya |
157 |
|
Ólom- és cinkérctelepeink |
159 |
|
A magyar ezüst |
166 |
|
Alig hasznosított mangánérceink |
174 |
|
Fosszilis energiahordozók |
183 |
|
A kőszén reneszánsza |
183 |
|
A kőolaj és testvére, a földgáz |
203 |
|
A nemérces ásványi nyersanyagok |
223 |
|
A sokarcú bentonit |
223 |
|
Tűzálló agyag |
226 |
|
A kovaföld |
228 |
|
Üveghomok, kvarchomok |
229 |
|
Öntödei homok |
230 |
|
Tűzálló kvarcit |
230 |
|
A festékföld |
231 |
|
Gipsz és anhidrit |
233 |
|
A kaolin |
234 |
|
A perlit |
235 |
|
Az alig ismert zeolit |
236 |
|
Az alunit |
237 |
|
A zsírkő |
238 |
|
Az építőipar nyersanyagai |
239 |
|
Mészkő és agyag a cementgyáraknak |
239 |
|
A kavics |
241 |
|
Agyag a téglagyártáshoz |
244 |
|
Kőbányászat |
246 |
|
A díszítőköveink |
248 |
|
Felszín alatti vizeink |
251 |
|
Hévizek |
251 |
|
Savanyú- és keserűvizek |
263 |
|
Az ivóvíz biztosítása egyre nagyobb gond |
268 |
|
A tiszta víz védelmében |
269 |
|
A geotermikus energia hasznosítása |
272 |
|
A magyar tájak geológiai felépítése |
274 |
|
A Soproni-hegység - A "Magyar Alpok" |
274 |
|
A "megfiatalodott" Kőszegi-hegység |
277 |
|
A Vas-hegy |
281 |
|
A Kisalföld kettéosztott medencealjzata |
282 |
|
A Zalai-dombság, a magyar kőolajkutatás "bölcsője" |
287 |
|
A Somogyi-dombvidék |
290 |
|
A sokarcú Mecsek hegység |
291 |
|
A Villányi-hegység "zsindely"-szerkezete |
303 |
|
A Tolnai-dombság |
305 |
|
A Balaton partjától az Északi-Bakonyig |
306 |
|
Bazaltorgonák és gejzírkúpok |
324 |
|
Gránit- és andezit hegység a Velencei-tó partján |
333 |
|
A törésekkel szabdalt Vértes hegység |
336 |
|
A jura kövületek hegysége: a Gerecse |
342 |
|
A tatai Természetvédelmi terület |
347 |
|
A 200 millió éves Budapest |
349 |
|
Vándorló hegyoldalak |
355 |
|
Az utolsó 30 millió év a főváros földtörténetében |
358 |
|
A Pilis hegység mészkő- és dolomitrögei |
364 |
|
A Szentendre-Visegrád-andezithegység |
367 |
|
A Duna-kanyar keletkezése |
372 |
|
A Börzsöny hegység: Egyetlen hatalmas ősvulkán |
375 |
|
A Cserhát hegység: mészkő sasbércek és hasadékvulkánok |
383 |
|
Az észak-nógrádi bazalthegyek |
395 |
|
A Mátra: igazi sztratovulkán |
397 |
|
A Bükk hegység az "óriások mészkő asztalával" |
403 |
|
A barlangok földje: Az Aggteleki-karsztvidék |
413 |
|
A vasérc hazája: A Rudabányai-hegység |
416 |
|
A Cserehát 400 millió éves korallszirtjei |
418 |
|
A legfiatalabb andezitvulkánok földje: a Zempléni-hegység |
420 |
|
Az Alföld mélyszerkezete |
426 |
|
A felhasznált fontosabb földtani irodalom jegyzéke |
443 |
|
Névmutató |
463 |
|
Tárgymutató |
485 |