Kalocsay Kálmán - Rendszeres eszperantó nyelvtan
Tartalom
|
Bevezetés |
|
|
Hangtan |
|
|
A betűk |
9 |
|
A hangok |
9 |
|
Hangsúly |
11 |
|
Hangzóhosszúság |
11 |
|
Alaktan |
|
|
A szófajok |
15 |
|
A főnév |
15 |
|
A köznevek |
16 |
|
A tulajdonnevek |
18 |
|
A névmások |
21 |
|
Személyes névmások |
22 |
|
Birtokos névmások |
26 |
|
Mutató névmások |
27 |
|
Kérdő névmások |
31 |
|
Vonatkozó névmások |
32 |
|
Általánosító névmások |
34 |
|
Határozatlan névmások |
35 |
|
Kölcsönös névmás |
38 |
|
Tagadó névmások |
39 |
|
A melléknév |
40 |
|
Minősítő melléknevek |
40 |
|
Kijelölő melléknevek |
43 |
|
A névelő |
49 |
|
A számnév |
52 |
|
Tőszámnév |
52 |
|
Sorszámnév |
53 |
|
Szorzószámnév |
54 |
|
Törtszám |
55 |
|
Gyűjtőszámnév |
55 |
|
Osztószámnév |
56 |
|
Számtani műveletek |
57 |
|
Néhány kifejezés |
58 |
|
A határozószó |
59 |
|
Eredeti határozószók |
59 |
|
Képzett határozószók |
67 |
|
Az ige |
68 |
|
Az igeragozás |
68 |
|
Az igeszemléletek |
74 |
|
Az egyszerű igeragozás használata |
78 |
|
A főnévi igenév használata |
80 |
|
A melléknévi igenév használata |
81 |
|
A határozói igenév használata |
83 |
|
Az összetett igeragozás használata |
83 |
|
Az igemódok használata |
89 |
|
Az igefajták használata |
91 |
|
A magyartól eltérő néhány igehasználat |
96 |
|
A viszonyszók |
97 |
|
Viszonyszós esetek |
99 |
|
Kombinált viszonyszók |
100 |
|
A kötőszók |
101 |
|
A mellérendelő kötőszavak |
101 |
|
Az alárendelő kötőszavak |
102 |
|
Az indulatszók |
103 |
|
Hangutánzó szók |
105 |
|
Mondattan |
|
|
Az egyszerű mondat |
107 |
|
Az egyszerű mondta fajtái tartalom szerint |
107 |
|
Kijelentő mondat |
107 |
|
Kérdő mondat |
108 |
|
Óhajtó mondat |
109 |
|
Felszólító mondat |
109 |
|
Az egyszerű mondat fajtái szerkezet szerint |
109 |
|
A mondatrészek |
110 |
|
Az alany |
110 |
|
A mondat alanya |
110 |
|
A cselekvés alanya |
111 |
|
Alanytalan mondatok |
112 |
|
Visszahatás az alanyra |
112 |
|
A visszaható névmások használata |
113 |
|
Az állítmány |
116 |
|
Az egyszerű állítmány |
116 |
|
Az öszetett állítmány |
117 |
|
Az állítmánynév |
118 |
|
A segédige |
119 |
|
A névszói-igei állítmány |
120 |
|
Közvetlen állítmánynév |
120 |
|
Közvetett állítmánynév |
122 |
|
A tárgy |
124 |
|
A főnévi tárgy |
125 |
|
A főnévi igenévi tárgy |
130 |
|
A határozók |
132 |
|
A határozók alakja |
132 |
|
Határozószói határozó |
132 |
|
Igenévi határozó |
133 |
|
Tárgyesetű főnévi határozó |
134 |
|
Viszonyszós főnévvel kifejezett határozók |
134 |
|
Főnévi igenévi határozó |
135 |
|
Alanyesetű főnévi határozók |
135 |
|
A határozók fajtái |
136 |
|
Helyhatározók |
138 |
|
Időhatározók |
142 |
|
Számhatározók |
145 |
|
Állapothatározók |
145 |
|
Módozathatározók |
150 |
|
Tárgyhatározók |
155 |
|
A jelzők |
159 |
|
A főnév jelzői |
159 |
|
A melléknév jelzői |
171 |
|
A határozószó jelzői |
173 |
|
Az igenév jelzői |
174 |
|
Az összetett mondat |
174 |
|
Mellérendelt mondatok |
175 |
|
Kapcsolatos mondatok |
175 |
|
Választó mondatok |
175 |
|
Ellentétes mondatok |
176 |
|
Következtető mondatok |
177 |
|
Magyarázó mondatok |
177 |
|
Alárendelt mondatok |
178 |
|
Egyenes beszéd |
178 |
|
Alárendelt mondatok |
178 |
|
Kiegészítő mellékmondatok |
179 |
|
Határozói mellékmondatok |
183 |
|
Jelzői mellékmondatok |
197 |
|
Szórend |
199 |
|
Szóalkotás |
|
|
A szóelemek |
201 |
|
A szóelemek jellege |
202 |
|
A szóelemek módjai |
202 |
|
Szóösszetétel |
203 |
|
A szóhatás szabályai |
203 |
|
A végződéscsere |
204 |
|
A végződések jelentése |
204 |
|
Kategória képzők |
206 |
|
A különféle elemű szavak továbbképzése |
206 |
|
Szóösszetételek továbbképzése |
207 |
|
Szókapcsoló végződés |
208 |
|
Fordított szóhatás |
208 |
|
Többszörös szóösszetétel |
209 |
|
A "szükséges és elég" elve |
209 |
|
A képzők |
210 |
|
Utóképzők |
210 |
|
Előképzők |
216 |
|
Módosító képzés |
222 |
|
Módosító utóképzők |
222 |
|
Módosító előképzők |
224 |
|
Helyesírás |
228 |
|
Rövidítések |
230 |
|
Függelék |
231 |
|
Mutató |
233 |
|
|