Ez a kötet, amely közel 2000 orvos, gyógyszerész, állatorvos (és természetesen az ember- vagy állatorvoslással valamilyen formában kapcsolatba kerülő biológus, botanikus, kémikus, antropológus stb.) életrajzát tartalmazza, lényegében az első hazai kísérlet abban a tekintetben, hogy az úgynevezett élettudományok régi és közelmúltbeli nagyjainak pályafutását önálló orvoséletrajzi lexikon formájában tárja az olvasók elé.
KAPRONCZAY KÁROLY (1941) az ELTE bölcsészkarán 1968-ban nyerte el történelem-könyvtár szakos oklevelét. Tanulmányai befejezését követően (1969-ben) a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa lett. E feladatköréből következően 1972-ben muzeológia-levéltár szakos oklevelet is szerzett. Ugyanebben az évben doktorált, és kapott osztályvezetői megbízatást. 1985-ben az intézmény helyettes főigazgatója. 1991-ben kelt mb., 1999-ben végleges főigazgatói kinevezése. 2003 óta rendelkezik PhD. fokozattal. Kutatási területei: orvos-, gyógyszerészet- és művelődéstörténet, magyar-lengyel történelmi-politikai és kulturális kapcsolatok, Kelet-Európa története. Eddigi működése során számos könyvet és nagyszámú szakmai írást publikált.
Főbb művei: Körmend egészségügyének története (1983), A Baltikum rövid története. Szakadatlan harc (1991), Akkor nem volt Lengyelország (1992), Lengyel katonák magyar földön (1995), A magyarországi lengyelek története (1998), Refugees in Hungary (Shelter from strom during World War II) (1998), Magyar-lengyel orvosi kapcsolatok (lengyelül, 1999), A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai (2000), Tudós és politikus: Antall József (2001), A magyar egészségügy 125 éve (2001), Győry Tibor (2002), Adatok a magyar orvosok és gyógyszerészek történetéhez (2002) A pesti orvosi iskola (2002), Semmelweis (magyarul, németül, angolul, 2003), Orvosképzés Közép-Európában (2004)
TÓTH MAGDOLNA 1978-ban szerzett az ELTE Bölcsészkarán magyar-könyvtár szakos oklevelet. Az Eötvös-Kollégium könyvtárának a főtanácsosa. Hosszú évek óta készít elő kiadásra különféle tematikájú könyveket.
BIERNACZKY SZILÁRD olasz-néprajz-magyar szakos bölcsész. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 100 különféle tematikájú szakkönyv és közel tucatnyi folyóiratszám kiadói szerkesztését végezte el.