| Előszó |
9 |
| Az írás jelentősége |
11 |
| Az írás előzményei |
12 |
| Tulajdonjegy (billog) |
|
| Rováspálca |
|
| Hírnökbot |
|
| Csomójelek |
|
| Kagylófüzérek |
|
| Barlangrajzok |
|
| A fejlődés útja a képírástól a betűig |
19 |
| Képírás (piktográfia) |
|
| Fogalomírás (ideográfia) |
|
| Szó- és szótagírás |
|
| Betűírás |
|
| Képírásos emlékek |
21 |
| Az észak-amerikai indiánok írása |
|
| A kohau rongo-rongo |
|
| A mezopotámiai ékírás |
26 |
| Népek a Tigris és az Eufrátesz között |
|
| A sumérok írása |
|
| Agyagtáblák, pecséthengerek, sztélék |
|
| Grotefend és Rawlinson |
|
| És megindultak az ásatások... |
|
| Az egyiptomi hieroglif írás |
33 |
| Állam a Nílus völgyében |
|
| Művészet és írás a fáraók idején |
|
| A rosette-i kő |
|
| Champollion megfejti a hieroglif írást |
|
| Hieroglif jelek, hieratikus és démotikus írás |
|
| A papirusztekercs |
|
| A pergamen első alkalmazása |
|
| A hettiták kétféle írása |
43 |
| Híd Ázsia és Délkelet-Európa között |
|
| Felfedeznek egy népet |
|
| A hettita hieroglif jelek rejtélye |
|
| A krétai írások |
47 |
| Ásatások Kréta szigetén |
|
| Az írásos emlékek megfejtésének akadályai |
|
| Új módszerek a láthatáron |
|
| A 88 szótagjel |
|
| Az aztékok és a maják írása |
52 |
| A spanyolok meghódítják Mexikót |
|
| A mexikói indián kultúra pusztulása |
|
| Vallanak a fennmaradt kódexek |
|
| A kódexek három csoportja |
|
| A kínai írás |
60 |
| A Sang-Jin korszak története - jóscsontokon |
|
| Az írás mint a kultúra egységének záloga |
|
| Feltalálják a papírt |
|
| A legrégibb nyomtatott könyv |
|
| Az írásreform kérdése |
|
| A koreai és a vietnami írás |
66 |
| Sze-Csong betűi |
|
| A vietnamiak írása |
|
| A japán írás |
67 |
| Európa és Japán kapcsolatai |
|
| A japán írás kialakulása |
|
| A hiragana és a katakana |
|
| A Toshiba írógép |
|
| Az első betűírások |
74 |
| A protosínai írás |
|
| Az ugariti betűírás |
|
| A föníciai alfabétum |
|
| Az arámiak írása |
|
| A héber írás |
80 |
| A gezeri naptár betűi |
|
| A kvadráta kialakulása |
|
| Az arab írások |
83 |
| A Koránt a kúfi betűivel írták |
|
| A naszkhi kiszorítja a kúfit |
|
| Az írás mint díszítő motívum |
|
| A perzsa és a török írás |
|
| A papírgyártás elterjedése |
|
| A görög írás |
89 |
| Két virágkor |
|
| A görögök átveszik a föníciai ábécét |
|
| A dór és az ión alfabétum |
|
| A cserépszavazás írástörténeti jelentősége |
|
| A latin betű és fejlődése |
95 |
| Róma és a görög műveltség |
|
| A latin betű eredete |
|
| A római kapitális és származékai |
|
| A karoling minuszkula |
|
| A gót betű |
|
| A humanista írás |
|
| Viasztábla, tekercs, kódex |
|
| A latin betű térhódítása |
|
| A germán rúnák |
108 |
| Szétfoszlott legendák |
|
| Hrabanus Maurus feljegyzi a futharkot |
|
| A glagolita és a cirill írás |
111 |
| Konstantin szláv ábécét szerkeszt |
|
| A cseh, lengyel, horvát írásbeliség, és a glagolita írás |
|
| A cirill írás |
|
| I. Péter cár írásreformja |
|
| A románok cirill írása, és áttérésük a latin betűre |
117 |
| A magyarság írása |
120 |
| A székely-magyar rovásírás |
|
| Latin betűs írásunk kialakulása |
|
| Az írás jövője |
125 |
