Kelemen Imre - A zene története 1750-ig

A zene kezdetei

Feltevések a zene eredetéről

7

A primitív dallam

8

Források

8

Dallam-, ritmus- és formavilág

9

Éneklésmód

10

Hangszerek

10

Többszólamúság

12

Heterofónia

12

Párhuzamokban történő éneklés

12

Imitáció

13

Szabad többszólamúság

13

Az ötfokúság

13

Az ötfokú hangkészlet kialakulása

14

Az ötfokúság központjai

14

Ókori zenekultúrák

Keleti népek zenéje

Mezopotámia zenéje

17

Olvasmány: II. Nebukadnezár király zeneegyüttese

18

Az egyiptomiak zenéje

19

Zene az Ó- és a Középbirodalom idején

19

Zene az Újbirodalom és a késő kor idején

21

Olvasmány: Platón az egyiptomiak zenei neveléséről

22

India zenéje

22

Az indiai zene forrásai

23

A Véda liturgiák zenéje

23

Hangrendszerek és dallammodellek

23

Hangszerek

24

Kína zenéje

25

A kínai zene formái

25

Hangrendszerek: a lü-rendszer és az ötfokúság

25

Dalgyűjtemények. A zene társadalmi szerepe

26

Hangszerek

27

Olvasmány: Si King 301. szám

28

A zsidók zenéje

28

A királyság időszaka (az első Templom)

29

A babiloni fogságot követő időszak (a második Templom)

29

Dallamhagyományok

30

Hangszerek

31

Olvasmány: a 150. zsoltár

32

A görögök és a rómaiak zenéje

A görögök zenéje

32

A görög zene forrásai

33

Zene a görögök életében

34

A görög zeneelmélet

36

Az éthosz-tan

37

Olvaszmány: Platón: Zene az ideális államban

38

A rómaiak zenéje

39

A középkor zenéje

A korai kereszténység zenéje

Az első évszázadok keresztény zenéje

42

A bizánci egyház zenéje

43

Műfajok

43

Hangrendszer, hangjegyírás

45

A nyugati liturgiák

45

A mozarab liturgia

45

A gall liturgia

46

A milánói liturgia

46

Az órómai liturgia

47

Olvasmány: A hallás élvezetéről. Részlet Szent Ágoston vallomásai-ból

48

A gregorián ének

A gregorián ének fogalma, eredete és sajátosságai

49

Fogalma és eredete

49

Sajátosságai

51

A mise és a zsolozsma énekei

51

A mise énekei

51

A zsolozsma énekei

56

Új műfajok: A tropus és a sequentia. A liturgikus dráma

57

A tropus

57

A sequentia

58

A liturgikus dráma

60

A gregorián ének további útja

62

Hangjegyzés

62

Zeneelmélet, zenetanítás

64

A korai középkor elméletírói

64

A 8 modus (tonus) elmélete

65

Énektanítás. Arezzói Guido munkássága

67

Az arab zeneelmélet

70

Olvasmányok: Arezzoi Guido: Levél Mihály szerzeteshez az ismeretlen dallamok leénekléséről

70

Két részlet az "Instituta patrum de modo psalliendi sive cantandi" című traktátusból

72

Az egyszólamú világi zene

Latin nyelvű énekek

73

A lovagi dalkultúra. Trubadúrok és trouvére-ek

74

A Minndesang és a Mesitergesang

81

A Minnesang

81

A Meistergesang

82

A lauda és a cantiga

83

A lauda

83

A cantiga

84

Hangszerek, hangszeres zene

85

Hangszerek

85

Hangszeres zene

86

Olvasmány: Johannes de Grocheo: A világi zene műfajai

88

A többszólamúság fejlődése a 9-12. században

Az organum

89

A korai (paralel) organum (9-10. század)

89

A szabad organum (11. század)

91

A melizmás organum (Organum, floridum; 12. század)

92

A modális hangjegyírás

95

13. század; ars antiqua

A Notre-Dame-iskola; Leoninus és Perotinus

97

Leoninus

97

Perotinus

99

Új műfajok: a conductus és a motet

104

A többszólamú conductus

104

A motet (motetus, motetta)

105

A késői 13. század zenéje

108

Kölni Franco és Grocheo munkássága

108

Petrus de Cruce

109

A hoquetus és a cantilena

109

Az ars nova Franciaországban

Philippe de Vitry és Johannes de Muris. Források

111

Philippe de Vitry és Johannes de Muris

111

Források

113

Guillaume Machaut

113

Az izoritmikus motetta

114

A Notre-Dame-mise

117

Világi művek

117

Olvasmány: Machaut: Rondo

119

Az ars nova Itáliában

Előzmények. Források

120

Előzmények

120

Források

120

Műfajok: madrigál, caccia, ballata

122

Madrigal

122

Caccia

122

Ballata

122

Zeneszerzők

123

Az első generáció mesterei

123

Francesco Landini

124

Hangszerek

129

Átmenet a reneszánszba

A késői ars nova

129

Az angol zene fejlődése

132

Az angol többszólamúság sajátosságai

132

Zeneszerzők: Power és Dunstable

135

A reneszánsz zenéje

A reneszánsz zenéjének általános sajátosságai

Hangjegynyomtatás. Petrucci és Attaignant

140

A zenei stílus

140

A zene előadási gyakorlata

141

Zeneelmélet a reneszánsz idején; Tinctoris, Glareanus, Zarlino

142

A reneszánsz zenéjének korszakai

143

Olvasmány: Tinctoris: A "Liber de Arte contrapuncti" c. munka előszava

144

A németalföldi zene

A burgundi iskola. Dufay és Binchois

145

Guillaume Dufay

147

Gilles Binchois

153

Ockeghem és kortársai

155

Jean de Ockeghem

155

Ockeghem kortársai: Busnois, Stockem és Barbireau

160

Jacob Obrecht

161

Josquin és kortársai

Josquin des Prez

163

Egyházi zenéje

164

Világi művek

171

Olvasmány: Coclico: Josquin tanítási módszerei

174

Josquin kortársai: Isaac, Pierre de la Rue, Mouton

174

Heinrich Isaac

174

Pierre de la Rue

176

Jean Mouton

177

A Josquin utáni franko-flamand zeneszerző-nemzedék

Gombert és Clemens non Papa

178

Nicolas Gombert

178

Jacobus Clemens non Papa

181

Adrian Willaert

181

Nemzeti stílusok

Itália. A frottola és a lauda

183

A frottola

183

A lauda

185

Franciaország. A párizsi chanson; Janequin

185

Németország. Dalgyűjtemények; Senfi és Stoltzer

188

Dalgyűjtemények

188

Sanfl és Stolzer

189

Spanyolország. A villancico; Encina és Morales

189

A villancico. Juan del Encina

190

Cristobal de Morales

191

Anglia. Taverner és Tallis

191

A madrigál és más világi énekes műfajok

194

A madrigál. Az első és második szakasz mesterei

194

Egyéb világi énekes műfajok

201

A reformáció zenéje

203

Németország

203

Olvasmány: Martin Luther: Muzsika asszony

206

Svájc és Franciaország

207

Anglia

207

A cseh és a lengyel zene fejlődése a 16. század végéig

208

A cseh zene

208

A lengyel zene

210

Hangszeres zene

A reneszánsz kor hangszerei

213

A hangszeres zene fejlődése az 1450-1525 közötti időben

215

A hangszeres zene fejlődése a 16. században

217

Műfajok

217

Zeneszerzők

224

A hangszeres zene lejegyzésmódja

225

Orgonatabulatúrák

225

Lanttabulatúrák

225

Az énekes polifónia összefoglaló mesterei

Giovanni Pierluigi da Palestrina

227

Motetták; zenéjének stílusjegyei

228

Misék

234

Madrigálok

238

Olvasmány: Palestrina: A "Canticum Canticorum" ajánlása (1583)

239

Roland de Lassus

240

Egyházi művek: misék, motetták

240

Világi művek: madrigálok, chansonok, német dalok

244

Olvasmány: Orlando di Lasso: A "Cantiones Sacrae" ajánlása (1593)

248

Victoria és Byrd

249

Tomas Luis de Victoria

249

William Byrd

251

A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba

A madrigál harmadik korszaka

253

A németalföldi madrigalisták

253

Az angol madrigalisták

253

Az itáliai madrigalisták: Marenzio, Gesualdo és Monteverdi

254

Átmenet a barokkba

258

Giovanni Gabrieli

258

Az angol virginalisták

260

Titelouze és Sweelinek

262

A barokk zene

A barokk kor zenéjének általános sajátosságai

A zenei stílus. A barokk zene korszakai

264

A zenei stílus

264

A barokk zene korszakai

264

A barokk kor zeneelméleti irodalma

265

A korai barokk énekes zenéje

Új zenei törekvések. A monódia. A számozott basszus

267

Az opera kialakulása és fejlődése

269

Az olasz opera történeti előzményei. A firenzei opera

269

Monteverdi operái

270

A római opera

273

Olvasmányok: I. Peri: Az "Euridice" előszavából, 2. Monteverdi: Nyilatkozat a modern zene védelmében

274

Az oratórium kezdetei. A katolikus és a protestáns egyházi zene

275

Az oratórium kezdetei

275

A katolikus egyházi zene

276

A protestáns egyházi zene. Heinrich Schütz

277

Olvasmányok: 1. Cavalieri utasításai oratóriumának előadására, 2. Részlet Schütz önéletrajzából

281

A korai barokk hangszeres zenéje

A hangszeres zene műfajai

282

Zeneszerzők: német, francia és olasz mesterek

283

Olvasmány: Frescobaldi: A toccaták és partiták első kötetének előszava (1617)

286

A középső barokk énekes zenéje

Az opera, a kantáta és a dal

287

A velencei opera: Cavalli, Cesti, Legrenzi

287

A francia opera: J. S. Lully

289

Az angol opera: H. Purcel

291

A dal és a kantáta

295

A nápolyi opera. A Scarlatti

296

A német opera

299

Az oratórium és az egyházi zene

300

Az oratórium

300

A katolikus egyházi zene

300

Az anglikán egyházi zene

302

A német evangélikus egyházi zene

302

A középső barokk hangszeres zenéje

Az olasz hangszeres zene

303

A szonáta és concerto

303

Arcangelo Corelli

305

A francia hangszeres zene

308

Az orgonazene és csembalózene

308

Francois Couperin

310

Olvasmány:L Couperin: A Piéces de clavecin első kötetének előszava

314

A német hangszeres zene

314

Az orgonazene: Észak- és dél-német mesterek; Buxtehude, Pachelbel és mások

315

A csembalózene. Froberger és Kuhnau

320

A kamarazene és a zenekari muzsika

323

A cseh és a lengyel zene a középső és a késői barokk idején

324

A cseh zene

324

A lengyel zene

325

A késői barokk olasz és francia mesterei. A. Vivaldi, D. Scarlatt, J. Ph. Rameau

Antonio Vivaldi

325

Vokális művei: kantáták, operák, egyházi művek

326

Hangszeres zenéje: szonáták és versenyművek

327

Domenico Scarlati

330

Jean-Philippe Rameau

333

Johann Sebastian Bach

Bach élete

335

Gyermekkor; tanulóévek; Ohrdruf és Lüneburg (1685-1703)

335

Arnstadt és MÜhlhausen (1703-1707)

335

Weimar (1708-1717)

336

Köthen (1717-1723)

336

Lipcse (1723-1750)

336

Művei

337

Templomi és világi kantáták

338

Motetták

342

Passiók

342

Latin nyelvű egyházi zene: Magnificat, h-moll mise

344

Orgona és csembalóművek

345

Kamarazeneművek és zenekari kompozíciók

348

A késői hangszeres művek

351

Olvasmányok: 1. Rokoni összejövetel a Bach családban, 2. Az ohrdurfi tanulóévek

353

Bach levele Georg Erdmann-nak Danzigba

354

Georg Friedrich Händel

Händel élete

355

Tanulóévek. Hamburg, Itália, Hannover

355

Az angliai évek

355

Művei

356

Operái és kantátái

356

Egyházi művek, oratóriumok

357

Billentyűs hangszerekre írott művek

362

Kamarazeneművek, zenekari kompozíciók

363

Olvasmányok: 1. Händel-mvűek bemutatói, 2. John Hawkins Händel orgonajátékáról

367