|
A zene kezdetei
|
|
|
Feltevések a zene eredetéről
|
7
|
|
A primitív dallam
|
8
|
|
Források
|
8
|
|
Dallam-, ritmus- és formavilág
|
9
|
|
Éneklésmód
|
10
|
|
Hangszerek
|
10
|
|
Többszólamúság
|
12
|
|
Heterofónia
|
12
|
|
Párhuzamokban történő éneklés
|
12
|
|
Imitáció
|
13
|
|
Szabad többszólamúság
|
13
|
|
Az ötfokúság
|
13
|
|
Az ötfokú hangkészlet kialakulása
|
14
|
|
Az ötfokúság központjai
|
14
|
|
Ókori zenekultúrák
|
|
|
Keleti népek zenéje
|
|
|
Mezopotámia zenéje
|
17
|
|
Olvasmány: II. Nebukadnezár király zeneegyüttese
|
18
|
|
Az egyiptomiak zenéje
|
19
|
|
Zene az Ó- és a Középbirodalom idején
|
19
|
|
Zene az Újbirodalom és a késő kor idején
|
21
|
|
Olvasmány: Platón az egyiptomiak zenei neveléséről
|
22
|
|
India zenéje
|
22
|
|
Az indiai zene forrásai
|
23
|
|
A Véda liturgiák zenéje
|
23
|
|
Hangrendszerek és dallammodellek
|
23
|
|
Hangszerek
|
24
|
|
Kína zenéje
|
25
|
|
A kínai zene formái
|
25
|
|
Hangrendszerek: a lü-rendszer és az ötfokúság
|
25
|
|
Dalgyűjtemények. A zene társadalmi szerepe
|
26
|
|
Hangszerek
|
27
|
|
Olvasmány: Si King 301. szám
|
28
|
|
A zsidók zenéje
|
28
|
|
A királyság időszaka (az első Templom)
|
29
|
|
A babiloni fogságot követő időszak (a második Templom)
|
29
|
|
Dallamhagyományok
|
30
|
|
Hangszerek
|
31
|
|
Olvasmány: a 150. zsoltár
|
32
|
|
A görögök és a rómaiak zenéje
|
|
|
A görögök zenéje
|
32
|
|
A görög zene forrásai
|
33
|
|
Zene a görögök életében
|
34
|
|
A görög zeneelmélet
|
36
|
|
Az éthosz-tan
|
37
|
|
Olvaszmány: Platón: Zene az ideális államban
|
38
|
|
A rómaiak zenéje
|
39
|
|
A középkor zenéje
|
|
|
A korai kereszténység zenéje
|
|
|
Az első évszázadok keresztény zenéje
|
42
|
|
A bizánci egyház zenéje
|
43
|
|
Műfajok
|
43
|
|
Hangrendszer, hangjegyírás
|
45
|
|
A nyugati liturgiák
|
45
|
|
A mozarab liturgia
|
45
|
|
A gall liturgia
|
46
|
|
A milánói liturgia
|
46
|
|
Az órómai liturgia
|
47
|
|
Olvasmány: A hallás élvezetéről. Részlet Szent Ágoston vallomásai-ból
|
48
|
|
A gregorián ének
|
|
|
A gregorián ének fogalma, eredete és sajátosságai
|
49
|
|
Fogalma és eredete
|
49
|
|
Sajátosságai
|
51
|
|
A mise és a zsolozsma énekei
|
51
|
|
A mise énekei
|
51
|
|
A zsolozsma énekei
|
56
|
|
Új műfajok: A tropus és a sequentia. A liturgikus dráma
|
57
|
|
A tropus
|
57
|
|
A sequentia
|
58
|
|
A liturgikus dráma
|
60
|
|
A gregorián ének további útja
|
62
|
|
Hangjegyzés
|
62
|
|
Zeneelmélet, zenetanítás
|
64
|
|
A korai középkor elméletírói
|
64
|
|
A 8 modus (tonus) elmélete
|
65
|
|
Énektanítás. Arezzói Guido munkássága
|
67
|
|
Az arab zeneelmélet
|
70
|
|
Olvasmányok: Arezzoi Guido: Levél Mihály szerzeteshez az ismeretlen dallamok leénekléséről
|
70
|
|
Két részlet az "Instituta patrum de modo psalliendi sive cantandi" című traktátusból
|
72
|
|
Az egyszólamú világi zene
|
|
|
Latin nyelvű énekek
|
73
|
|
A lovagi dalkultúra. Trubadúrok és trouvére-ek
|
74
|
|
A Minndesang és a Mesitergesang
|
81
|
|
A Minnesang
|
81
|
|
A Meistergesang
|
82
|
|
A lauda és a cantiga
|
83
|
|
A lauda
|
83
|
|
A cantiga
|
84
|
|
Hangszerek, hangszeres zene
|
85
|
|
Hangszerek
|
85
|
|
Hangszeres zene
|
86
|
|
Olvasmány: Johannes de Grocheo: A világi zene műfajai
|
88
|
|
A többszólamúság fejlődése a 9-12. században
|
|
|
Az organum
|
89
|
|
A korai (paralel) organum (9-10. század)
|
89
|
|
A szabad organum (11. század)
|
91
|
|
A melizmás organum (Organum, floridum; 12. század)
|
92
|
|
A modális hangjegyírás
|
95
|
|
13. század; ars antiqua
|
|
|
A Notre-Dame-iskola; Leoninus és Perotinus
|
97
|
|
Leoninus
|
97
|
|
Perotinus
|
99
|
|
Új műfajok: a conductus és a motet
|
104
|
|
A többszólamú conductus
|
104
|
|
A motet (motetus, motetta)
|
105
|
|
A késői 13. század zenéje
|
108
|
|
Kölni Franco és Grocheo munkássága
|
108
|
|
Petrus de Cruce
|
109
|
|
A hoquetus és a cantilena
|
109
|
|
Az ars nova Franciaországban
|
|
|
Philippe de Vitry és Johannes de Muris. Források
|
111
|
|
Philippe de Vitry és Johannes de Muris
|
111
|
|
Források
|
113
|
|
Guillaume Machaut
|
113
|
|
Az izoritmikus motetta
|
114
|
|
A Notre-Dame-mise
|
117
|
|
Világi művek
|
117
|
|
Olvasmány: Machaut: Rondo
|
119
|
|
Az ars nova Itáliában
|
|
|
Előzmények. Források
|
120
|
|
Előzmények
|
120
|
|
Források
|
120
|
|
Műfajok: madrigál, caccia, ballata
|
122
|
|
Madrigal
|
122
|
|
Caccia
|
122
|
|
Ballata
|
122
|
|
Zeneszerzők
|
123
|
|
Az első generáció mesterei
|
123
|
|
Francesco Landini
|
124
|
|
Hangszerek
|
129
|
|
Átmenet a reneszánszba
|
|
|
A késői ars nova
|
129
|
|
Az angol zene fejlődése
|
132
|
|
Az angol többszólamúság sajátosságai
|
132
|
|
Zeneszerzők: Power és Dunstable
|
135
|
|
A reneszánsz zenéje
|
|
|
A reneszánsz zenéjének általános sajátosságai
|
|
|
Hangjegynyomtatás. Petrucci és Attaignant
|
140
|
|
A zenei stílus
|
140
|
|
A zene előadási gyakorlata
|
141
|
|
Zeneelmélet a reneszánsz idején; Tinctoris, Glareanus, Zarlino
|
142
|
|
A reneszánsz zenéjének korszakai
|
143
|
|
Olvasmány: Tinctoris: A "Liber de Arte contrapuncti" c. munka előszava
|
144
|
|
A németalföldi zene
|
|
|
A burgundi iskola. Dufay és Binchois
|
145
|
|
Guillaume Dufay
|
147
|
|
Gilles Binchois
|
153
|
|
Ockeghem és kortársai
|
155
|
|
Jean de Ockeghem
|
155
|
|
Ockeghem kortársai: Busnois, Stockem és Barbireau
|
160
|
|
Jacob Obrecht
|
161
|
|
Josquin és kortársai
|
|
|
Josquin des Prez
|
163
|
|
Egyházi zenéje
|
164
|
|
Világi művek
|
171
|
|
Olvasmány: Coclico: Josquin tanítási módszerei
|
174
|
|
Josquin kortársai: Isaac, Pierre de la Rue, Mouton
|
174
|
|
Heinrich Isaac
|
174
|
|
Pierre de la Rue
|
176
|
|
Jean Mouton
|
177
|
|
A Josquin utáni franko-flamand zeneszerző-nemzedék
|
|
|
Gombert és Clemens non Papa
|
178
|
|
Nicolas Gombert
|
178
|
|
Jacobus Clemens non Papa
|
181
|
|
Adrian Willaert
|
181
|
|
Nemzeti stílusok
|
|
|
Itália. A frottola és a lauda
|
183
|
|
A frottola
|
183
|
|
A lauda
|
185
|
|
Franciaország. A párizsi chanson; Janequin
|
185
|
|
Németország. Dalgyűjtemények; Senfi és Stoltzer
|
188
|
|
Dalgyűjtemények
|
188
|
|
Sanfl és Stolzer
|
189
|
|
Spanyolország. A villancico; Encina és Morales
|
189
|
|
A villancico. Juan del Encina
|
190
|
|
Cristobal de Morales
|
191
|
|
Anglia. Taverner és Tallis
|
191
|
|
A madrigál és más világi énekes műfajok
|
194
|
|
A madrigál. Az első és második szakasz mesterei
|
194
|
|
Egyéb világi énekes műfajok
|
201
|
|
A reformáció zenéje
|
203
|
|
Németország
|
203
|
|
Olvasmány: Martin Luther: Muzsika asszony
|
206
|
|
Svájc és Franciaország
|
207
|
|
Anglia
|
207
|
|
A cseh és a lengyel zene fejlődése a 16. század végéig
|
208
|
|
A cseh zene
|
208
|
|
A lengyel zene
|
210
|
|
Hangszeres zene
|
|
|
A reneszánsz kor hangszerei
|
213
|
|
A hangszeres zene fejlődése az 1450-1525 közötti időben
|
215
|
|
A hangszeres zene fejlődése a 16. században
|
217
|
|
Műfajok
|
217
|
|
Zeneszerzők
|
224
|
|
A hangszeres zene lejegyzésmódja
|
225
|
|
Orgonatabulatúrák
|
225
|
|
Lanttabulatúrák
|
225
|
|
Az énekes polifónia összefoglaló mesterei
|
|
|
Giovanni Pierluigi da Palestrina
|
227
|
|
Motetták; zenéjének stílusjegyei
|
228
|
|
Misék
|
234
|
|
Madrigálok
|
238
|
|
Olvasmány: Palestrina: A "Canticum Canticorum" ajánlása (1583)
|
239
|
|
Roland de Lassus
|
240
|
|
Egyházi művek: misék, motetták
|
240
|
|
Világi művek: madrigálok, chansonok, német dalok
|
244
|
|
Olvasmány: Orlando di Lasso: A "Cantiones Sacrae" ajánlása (1593)
|
248
|
|
Victoria és Byrd
|
249
|
|
Tomas Luis de Victoria
|
249
|
|
William Byrd
|
251
|
|
A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba
|
|
|
A madrigál harmadik korszaka
|
253
|
|
A németalföldi madrigalisták
|
253
|
|
Az angol madrigalisták
|
253
|
|
Az itáliai madrigalisták: Marenzio, Gesualdo és Monteverdi
|
254
|
|
Átmenet a barokkba
|
258
|
|
Giovanni Gabrieli
|
258
|
|
Az angol virginalisták
|
260
|
|
Titelouze és Sweelinek
|
262
|
|
A barokk zene
|
|
|
A barokk kor zenéjének általános sajátosságai
|
|
|
A zenei stílus. A barokk zene korszakai
|
264
|
|
A zenei stílus
|
264
|
|
A barokk zene korszakai
|
264
|
|
A barokk kor zeneelméleti irodalma
|
265
|
|
A korai barokk énekes zenéje
|
|
|
Új zenei törekvések. A monódia. A számozott basszus
|
267
|
|
Az opera kialakulása és fejlődése
|
269
|
|
Az olasz opera történeti előzményei. A firenzei opera
|
269
|
|
Monteverdi operái
|
270
|
|
A római opera
|
273
|
|
Olvasmányok: I. Peri: Az "Euridice" előszavából, 2. Monteverdi: Nyilatkozat a modern zene védelmében
|
274
|
|
Az oratórium kezdetei. A katolikus és a protestáns egyházi zene
|
275
|
|
Az oratórium kezdetei
|
275
|
|
A katolikus egyházi zene
|
276
|
|
A protestáns egyházi zene. Heinrich Schütz
|
277
|
|
Olvasmányok: 1. Cavalieri utasításai oratóriumának előadására, 2. Részlet Schütz önéletrajzából
|
281
|
|
A korai barokk hangszeres zenéje
|
|
|
A hangszeres zene műfajai
|
282
|
|
Zeneszerzők: német, francia és olasz mesterek
|
283
|
|
Olvasmány: Frescobaldi: A toccaták és partiták első kötetének előszava (1617)
|
286
|
|
A középső barokk énekes zenéje
|
|
|
Az opera, a kantáta és a dal
|
287
|
|
A velencei opera: Cavalli, Cesti, Legrenzi
|
287
|
|
A francia opera: J. S. Lully
|
289
|
|
Az angol opera: H. Purcel
|
291
|
|
A dal és a kantáta
|
295
|
|
A nápolyi opera. A Scarlatti
|
296
|
|
A német opera
|
299
|
|
Az oratórium és az egyházi zene
|
300
|
|
Az oratórium
|
300
|
|
A katolikus egyházi zene
|
300
|
|
Az anglikán egyházi zene
|
302
|
|
A német evangélikus egyházi zene
|
302
|
|
A középső barokk hangszeres zenéje
|
|
|
Az olasz hangszeres zene
|
303
|
|
A szonáta és concerto
|
303
|
|
Arcangelo Corelli
|
305
|
|
A francia hangszeres zene
|
308
|
|
Az orgonazene és csembalózene
|
308
|
|
Francois Couperin
|
310
|
|
Olvasmány:L Couperin: A Piéces de clavecin első kötetének előszava
|
314
|
|
A német hangszeres zene
|
314
|
|
Az orgonazene: Észak- és dél-német mesterek; Buxtehude, Pachelbel és mások
|
315
|
|
A csembalózene. Froberger és Kuhnau
|
320
|
|
A kamarazene és a zenekari muzsika
|
323
|
|
A cseh és a lengyel zene a középső és a késői barokk idején
|
324
|
|
A cseh zene
|
324
|
|
A lengyel zene
|
325
|
|
A késői barokk olasz és francia mesterei. A. Vivaldi, D. Scarlatt, J. Ph. Rameau
|
|
|
Antonio Vivaldi
|
325
|
|
Vokális művei: kantáták, operák, egyházi művek
|
326
|
|
Hangszeres zenéje: szonáták és versenyművek
|
327
|
|
Domenico Scarlati
|
330
|
|
Jean-Philippe Rameau
|
333
|
|
Johann Sebastian Bach
|
|
|
Bach élete
|
335
|
|
Gyermekkor; tanulóévek; Ohrdruf és Lüneburg (1685-1703)
|
335
|
|
Arnstadt és MÜhlhausen (1703-1707)
|
335
|
|
Weimar (1708-1717)
|
336
|
|
Köthen (1717-1723)
|
336
|
|
Lipcse (1723-1750)
|
336
|
|
Művei
|
337
|
|
Templomi és világi kantáták
|
338
|
|
Motetták
|
342
|
|
Passiók
|
342
|
|
Latin nyelvű egyházi zene: Magnificat, h-moll mise
|
344
|
|
Orgona és csembalóművek
|
345
|
|
Kamarazeneművek és zenekari kompozíciók
|
348
|
|
A késői hangszeres művek
|
351
|
|
Olvasmányok: 1. Rokoni összejövetel a Bach családban, 2. Az ohrdurfi tanulóévek
|
353
|
|
Bach levele Georg Erdmann-nak Danzigba
|
354
|
|
Georg Friedrich Händel
|
|
|
Händel élete
|
355
|
|
Tanulóévek. Hamburg, Itália, Hannover
|
355
|
|
Az angliai évek
|
355
|
|
Művei
|
356
|
|
Operái és kantátái
|
356
|
|
Egyházi művek, oratóriumok
|
357
|
|
Billentyűs hangszerekre írott művek
|
362
|
|
Kamarazeneművek, zenekari kompozíciók
|
363
|
|
Olvasmányok: 1. Händel-mvűek bemutatói, 2. John Hawkins Händel orgonajátékáról
|
367
|
