Előszó |
7 |
Bevezetés |
8 |
1. A Föld mint egységes rendszer |
9 |
1.1. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai |
9 |
1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai |
11 |
1.3. A modellek, modellalkotás |
13 |
1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata |
15 |
1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik |
15 |
1.5.1. Az élettelen földi rendszer |
15 |
1.5.2. Az élő földi rendszer |
17 |
1.5.3. A ,,társadalmasított,, földi rendszer |
19 |
1.6.Anyag- és energiaciklusok |
21 |
1.6.1. Karbon-ciklus |
23 |
1.6.2. Oxigén-ciklus |
25 |
1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus |
26 |
1.6.4. Nitrogén-ciklus |
28 |
1.6.5. Az anyag- és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója |
30 |
2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben |
31 |
2.1. Ember és környezete a fémek használatának kezdetéig |
31 |
2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig |
34 |
2.3. A történelmi középkortól a 20. századig |
37 |
2.4. A 20. század |
41 |
2.5. A környezeti alapprobléma |
44 |
3. A környezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szerveződött cselekvési rendszer |
47 |
3.1. A környezetvédelem fogalma |
47 |
3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya |
49 |
3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben |
55 |
3.3.1. Az ökológia és a fontosabb ökológiai fogalmak |
58 |
3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet |
59 |
3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok |
62 |
3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok |
63 |
3.3.5. Matematika, számítástechnika |
63 |
3.3.6. Agrártudományok |
64 |
3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány |
65 |
3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia |
65 |
3.3.9. Neveléstudomány (pedagógia) |
66 |
4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek |
67 |
4.1. Népesedés és környezet |
67 |
4.1.1. A népesség növekedése a Földön a 21. század végéig |
67 |
4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége |
76 |
4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása |
81 |
4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer |
94 |
4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index |
96 |
4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problémák megoldásának útjai) |
97 |
4.2. A termelés hatása a környezetre és az emberre |
103 |
4.2.1. Bányászat és fémfeldolgozás |
103 |
4.2.1.1. Környezeti károk |
103 |
4.2.1.2. Megoldási lehetőségek |
109 |
4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama |
113 |
4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés |
116 |
4.2.2.1. Energiaforrások |
116 |
4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre |
118 |
4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre |
120 |
a) A nukleáris fűtőanyagciklus potenciális veszélyei |
122 |
b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai |
125 |
4.2.2.4. A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre |
128 |
4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelem kulcskérdése |
133 |
a) A környezetkímélő energiatermelés lehetséges módjai |
134 |
b) Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és az energiaigények mérséklése |
141 |
c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei |
143 |
d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása |
147 |
4.2.3. A vegyipar (Borda Jenő) |
148 |
4.2.4. Mezőgazdaság és környezet |
152 |
4.2.4.1. A mezőgazdaság és környezeti kapcsolatainak sajátosságai |
152 |
4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai |
155 |
4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai |
156 |
4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai |
164 |
4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai |
165 |
4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet |
166 |
4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság? |
170 |
4.2.5. A termelési folyamatok környezeti hatásainak intenzitása |
176 |
4.3. A fogyasztás hatása a környezetre |
178 |
4.3.1. A lakossági fogyasztás növekedésének jellemzői |
178 |
4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai |
178 |
4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése |
179 |
4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre |
183 |
4.3.4.1. Turizmus és környezet |
184 |
4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei |
189 |
4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre |
191 |
5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módjainak rendszeres áttekintése |
193 |
5.1. Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján |
193 |
5.1.1. Erdőirtások |
193 |
5.1.2. Túlhalászás |
198 |
5.1.3. Túllegeltetés |
202 |
5.1.4. Földhasználat-váltás |
202 |
5.1.5. Egyéb formák |
202 |
5.2. Az ember által létrehozott vagy felgyorsított káros környezeti folyamat |
203 |
5.2.1. Talajerózió és defláció |
203 |
5.2.2. Sókiválás - másodlagos szikesedés |
207 |
5.2.3. Egyéb folyamatok |
210 |
5.3. A környezetszennyezés |
211 |
5.3.1. A szennyező(dés) és a szennyezés fogalma |
211 |
5.3.2. A szennyezők rendszerezése |
212 |
5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara |
216 |
5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége |
217 |
5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre |
223 |
5.3.6. Az egészségügyi határért. kérdése. A ,,maximális szennyező,, törvénye |
225 |
5.3.7. A természeti környezet, a táj és az épített környezet érzékenysége a szennyeződésekre |
227 |
5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai |
228 |
5.4. A hulladékok |
230 |
5.4.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése |
230 |
5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása |
232 |
5.4.3. A hulladékok exportja és importja |
234 |
6. A földi rendszer állapota: módosult működésének jelei |
237 |
6.1. Globális klímaváltozás |
237 |
6.1.1. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben |
237 |
6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése |
240 |
6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás? |
241 |
6.1.4. A sivatagosodás (desertification) |
249 |
6.1.4.1. A sivatagosodás fogalma és földrajzi elterjedése |
249 |
6.1.4.2. A sivatagosodás okai |
251 |
6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei |
253 |
6.2. Az ózonpajzs elvékonyodása |
255 |
6.3. Elsavasodó környezet |
259 |
6.4. A világóceán szennyezettsége |
265 |
6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió |
268 |
7. A környezetvédelem alapelvei |
271 |
7.1. Az egzakt megismerés elve - Környezeti monitoring |
271 |
7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve |
272 |
7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve |
273 |
7.4. A visszaforgatás (recycling) elve |
274 |
7.5. A takarékosság elve |
274 |
7.6. Az elővigyázatosság elve |
275 |
7.7. Az alkalmazkodás elve |
275 |
7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve |
275 |
7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve |
276 |
7.10. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve |
276 |
7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve |
277 |
7.12. Az együttműködés elve |
277 |
7.13. A nemzetközi együttműködés elve |
278 |
7.14. Az életminőség javításának elve |
278 |
7.15. A távlati gondolkodás elve |
279 |
7.16. Az információk szabad áramlásának elve |
279 |
7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve |
280 |
8. A környezetvédelmi szabályozás |
283 |
8.1. A környezetvédelmi szabályozás céljai (Szász Tibor) |
284 |
8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor) |
285 |
8.2.1. A közvetlen törvényi szabályozás |
285 |
8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás |
288 |
8.2.2.1. Adójellegű szabályozás a környezetvédelemben |
288 |
a) A környezetvédelmi adók definíciója és osztályozása |
288 |
b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói |
290 |
c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai |
293 |
8.2.2.2. Piaci módszerek a környezetvédelmi szabályozásban |
294 |
a) A szennyezési jogok piaca |
294 |
b) A szennyezési jogok modellje |
295 |
8.2.2.3. A közvetlen törvényi és a piaci szabályozás összekapcsolása a környezetvédelemben. (Regionalizálás) |
298 |
a) ,,Emissions Trading,, rendszer |
298 |
b) A rugalmas kompenzációs szabályozás |
300 |
8.2.3. Egyéb szabályozó eszközök |
301 |
8.2.3.1. A kizárólagos tulajdonjogok |
301 |
8.2.3.2. A jótállási kötelezettség |
301 |
8.2.3.3. Megállapodások |
302 |
8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók |
302 |
8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás |
303 |
8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések |
303 |
8.3. A környezetszabályozó eszközök ki/megválasztásának szempontjai (Szász Tibor) |
304 |
8.3.1. A környezetszabályozó eszközök vizsgálatának ökológiai kritériumai |
304 |
8.3.2. A környezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségének vizsgálata |
305 |
8.3.3. A környezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága |
305 |
8.3.4. A környezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmazhatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint |
306 |
8.4. A környezetvédelem jogi szabályozása (Bándi Gyula) |
307 |
8.4.1. A környezetvédelem kortárs szabályozása |
307 |
8.4.2. A környezethez való jog |
308 |
8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben |
309 |
8.4.3.1. A közvetlen megelőzést szolgáló közigazgatási eszközök (KHV) |
310 |
8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés |
314 |
8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók |
315 |
8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei |
316 |
8.4.3.5. Büntetőjog |
319 |
8.4.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog |
320 |
8.4.4.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere |
320 |
8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek |
322 |
8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga |
324 |
8.5. A tudatformálás szerepe a környezetvédelmi szabályozásban |
328 |
Függelék |
335 |
Irodalom |
344 |
Kislexikon |
363 |
Név- és tárgymutató |
369 |
Global Problems - Possible Solutions (General Questions of the Environmental Protection) Summary |
381 |